Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-350

332 350. országos ülés márczius 20. 1875. kező alkottatott, lerontassák, azon perczben lehetetlenné lenne téve: parlanientalismus, szabadság, szabadelvüség és alkotmányosság. (Élénk fölMáttások a középről: Igaz! Ugy van! Nagy tetszés.) És még egyre figyelmeztetem a képviselő urakat. (Halljukl) Vannak képviselőtársaink közt azon az oldalon is sokan, a kik igen jól ismerik a franczia restauratio történetét. Ott volt egy párt — 14 éven keresztül igen gyenge — a mely nagyon haragudott, hogy a másik párt magát „királyi pártnak" nevezte s azt mondotta: „mi vagyunk a királyiak, a legkirályiabbak" ; de aztán, midőn 14 év múlva ezen legkirályibb párt kormányra jutott: másfél év elég volt, hogy megbuktassa a királyságot. Vigyázzanak önök, kik a legszabadabb elvüeknek szeretnék magukat neveztetni: önöknek másfél év sem kellene, hogy a szabadságot s a szabadelvüséget megbuktassák. (Zajos helyeslés és tetszés a középen. Ellenmondások a szélső lalról.) Helfy Ignácz: Tisztelt ház! Szavaim helyreigazítása végett legyen szabad egy pár szót mondanom. Én beszédemben nem is mondtam azt, hogy kötelességének fogja tartani, szerintem, a jövőbeli többség, vagy akár csak azon párt, melyhez én tartozom, hogy első sorban a választási törvényt megváltoztassa. (Közbeszólás a középről: De igen !) Bocsánatot kérek, ezt nem mondtam; hanem igenis azt mondottam, hogy egyik elsőrendű kötelességének fogja tartani. Hogy mikor fogja tenni: arról egy szót sem szólottam, és épen ez képezte alapját a tisztelt belügyminister ur egész beszédének. (Zaj a középről.) Sem pedig törvényeknek, alkotásoknak lerontásáról nem szólottam; szólottam javításokról, és ugy hiszem, hogy erre nézve, bármily magyarázatot adjunk a szabadelvű szónak: ez igenis czélja a szabadelvű párt minden árnyalatának. Simonyi Ernő : A választási novellát átalánosságban részletes tárgyalás alapjául én is elfogadom. Egyetértek Helfy Ignácz tisztelt képviselőbarátommal abban, hogy az első szakasz fölölösleges; mert arra nézve, hogy az adó fizetése meddig történjék: a törvényben, ha nem is a nap egyenes kijelölésével, de mindenesetre elég világos iutézkedés foglaltatik, hogy az összeírok eligazodhassanak. A törvény szerint a dolog egyenesen ugy áll, hogy ha az összeírásnál valaki megjelenik, azt kérdik tőle, hogy B tabellája tisztában van-e, vagy nem ? Ha ez tisztában van : akármelyik nap be kell őt irni; ha nincs tisztában: akkor nem. Ennyiben áll a választási törvény jelen állása, e szerint tehát a jövőre való intézkedés ebben a novellában, nézetem szerint, fölösleges. A mi a jelenre való intézkedést illeti: arra igenis szükség volt; mert azon rendkívüli körülménynél fogva, hogy az összeírás most előbb kezdődött meg, mint a törvény rendeli rendesen megkezdetni: ez érdemben rendkívüli intézkedésre volt szükség, és ezen intézkedést a minister ur ezen novellaris törvényben megtette. A mi a minister ur azon ellenvetését illeti, hogy a törvény megváltoztatását kötelességének nem tarthatja a szabadelvű párt sem a jövő országgyűlés első ülésszakában: erre azt felelem, hogy ez nem is sürgettetett, s nincs is szükség megváltoztatására előbb, mint akkor, midőn az ismét nagyobb alkalmazásba jő. Az igaz, hogy a jövő országgyűlés három évi ülésszaka alatt pótválasztások lehetnek ; de ezek még sem olyan nagymérvűek, mint az átalános választások. De annyi bizonyos, hogy egy szabadelvű pártnak parancsolóbh kötelessége és elsőbb rendű teendője nem lehet: mint a választási törvénynek szabadelvű alapra való fektetése; mert alkotmányos országban az alkotmány alapját a szabadelvű választási törvény képezi. Tehát ha arról van szó, hogy mi szabadelvű és mi nem, mi a kötelessége a szabadelvű pártnak, és mi nem, hogy mi első és mi második sorban kötelessége: akkor azt mondom, hogy nagyobb és elsőbb rendű kötelessége egy szabadelvű pártnak nem lehet, mint megváltoztatni azon választási törvényt, melyet maga sem tart szabadelvűnek. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) A mi a szabadelvüséget illeti, azt mondja a minister ur, hogy ez nem abstract fogalom. Nem ; de mégis eléggé határozottan megszabott fogalom, és e fogalom azon eszmét mindenesetre magában foglalja, hogy szabadelvüség az: mely a jogokat nem megszorítani, hanem kiterjeszteni törekszik. Arra nézve, hogy vajon a jelen választási törvény kiterjeszti-e vagy megszorítja a polgári jogokat: erre, ugy hiszem, senki, a ki az összeírások eredményeit ismeri, másként nem fog válaszolhatni, mint ugy, hogy ez nem szabadelvű törvény. Ennek megváltoztatása tehát, miután, mint mondám, ez képezi alapját az egész alkotmánynak, a szabadelvű pártnak mindenesetre első kötelessége. Ez nem azt jelenti, hogy mindjárt az uj ülésszak elején eszközöltessék, mig alkalmazása újból kérdésbe nem. jő; hanem mindenesetre eszközöltessék, mielőtt alkalmazása bekövetkeznék. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Annál is inkább szükséges pedig annak megváltoztatása, nézetem szerint: mert a képviselőház ezt egy hamis alapokon előterjesztett indokolással szavazta meg. Mert azon belügyministeri kimutatásban, melynek kíséretében ezen választási törvényjavaslat behozatott: az volt kimutatva, hogy az összeírás után a választók száma több lesz Magyarországban, mint azelőtt. Ez ellenben ellenkezőleg áll. Ez nem igaz. Tehát a képviselőház az előbbi belügyministerium által mistificálva volt, és ezen mistificatio alapján szavazta meg a törvényt. Ez teszi ezen törvényt tarthatlanná még azok előtt