Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-349

B14 .14$. országos filé.s márczius 19. l£7i>. tett volna; mert ebből azt a meggyőződést mentettem volna, hogy a pénzügyminister valóban mindent meg fog kisérteni arra, hogy ezen intézményt, mely intézményre alapítja e bevételt, véglegesen és örökre megszünteti, és a hazai átalános intézmények kezetéből kitörli. Csupán ezt óhajtottam előterjeszteni azon reményben, hogy a pénzügyminister is ebbeli meggyőződésének hangot adand. Széll Kálmán pénzügyminister: Ha a tisztelt képviselő ur nyilatkozatot var tőlem, kérdést kellett volna hozzám intéznie: mert én nem tartom kötelességemnek a költségvetés minden egyes részleténél az én individuális nézetemet és a kormány nézetét fejtegetni; de igenis kijelentem, — és ez szolgáljon a képviselő urnák biztosítékul, — hogy meg fogom adni a választ mindenkor, midőn kérdést intézni méltóztatik hozzám s a költségvetés akár ezen, akár más részleténél; sőt kész vagyok nemcsak fölvilágositással szolgálni az egyes positioknál, hanem egyik másik tételnél positiv nézeteimet is kifejteni. Be ha kérdés nem intéztetik hozzám: időkímélés szempontjából a magam nézeteit nem tartom szükségesnek előadni. {Helyeslés.) Szederkényi képviselő ur most kérdést intézvén hozzám: kijelentem, hogy én igenis a végrehajtói intézmény föntartását a mai alakjában nem czélzom: mert az olyan, melyet minden tekintetben reformálni kell; mert az sem a kincstár érdekeit nem biztosítja, sem az adózók iránti tekintetből nem tartható fön gyökeres reform nélkül jelen alakjában. Másfelől azonban azt tartom, hogy, a mint átalában a pénzügyi administratio egyes ágazatai, melyek reformot igényelnek. kiszakítva az átalános administratio rendezéséből nem változtathatók és nem rendezhetők : ugy az adóvégrehajtói intézmény is az adókezelés átalános szabályozása nélkül nem reformálható. Tehát én az adó kivetésének és kezelésének ma fönálló rendszerét, főleg a beszedés és végrehajtás szempontjából is, reformálandónak tartom. Azt hiszem, e reformnak támaszkodni kell azon közigazgatási reformra, mely az összes közigazgatási apparátusnál a kormány részéről annak idején (étetni szándékoztatik; mert csak ha külcsönös harmónia távlatik fön a két rendszer közt, ha a pénzügyi szolgálat rendszere ugyanazon elvek alapján fog megoldatni, a melyek alapján az átalános közigazgatási administratio lesz megoldva: csak akkor lesz annak kellő sikere és kellő garantiája. Elnök: A tisztelt ház adóbehajtási illetékek czimén 208.000 forintot megszavaz. Wächter Frigyes jegyző {olvassa:) 9-ik rovat, Adóhátralékok 4 millió. Helfy Ignácz : Bátor vagyok e tárgyban kérdést intézni a ininister úrhoz, — ámbár jól tudom, hogy nea ő tette be a budgetbe a tételt, hanem már ugy találta. — tudniillik mennyiben hiszi elfogadhatónak e tétolt, s mily alapon reményli, hogy be fog jönni a hátralék; holott a múlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az adóhátralékokból tényleg alig folyt be valami. Mi alapon hiszi tehát a minister ur, hogy most négy millióra teheti e tétel jövedelmét; mert ha nem hajtható be: akkor önámitás, akkor a budgetbe sem kell betenni. Hiszen az volt budgetünk főhibája mindig, hogy számitottunk oly összegekre, a melyekből előre tudta mindenki, hogy tényleg nem fognak befolyni. Hogy ne legyek kénytelen újból fölszólalni, legyen szabad röviden jeleznem azokat, a miket ezen adóhátralékokra nézve hiszek, ós hittem akkor is. a midőn az átalános vita alkalmával álláspontomat jeleztem; tudniillik, hogy miután ezen adóhátralékok tulajdonképen az absolut korszakból származnak : többé-kevésbé változnak; de a főösszeg mindig marad; én azt hiszem, hogy azok nem is léteznek tényleg. Az adókönyvekből nem is lehet többé megtudni, hogy mennyire mennek, mert nem registráltattak külön minden adózóra nézve; hanem csak évről-évre bejegyeztettek, és azóta számosan már meg is haltak, kiknek nevei ezen rovatban még mindig szerepelnek. Én, azt hiszem, legezélszerübben és legokosabban járna el a kormány, különösen akkor, midőn uj adókat akar behozni, hogy ha kimondaná, hogy a régi adóhátralékok bizonyos része, még pedig legnagyobb része, mely ugvis kétséges, hogy behajtható-e: — végképen kitöröltetik az adókönyvekből. Ez oly generositás lenne, mely az államnak tényleg pénzébe nem kerülne, azonkívül megkímélné a polgárokat sok kellemetlenségtől. Széll Kálmán pénzügyminister : A tisztelt képviselő ur kérdéseire van szerencsém a következőket válaszolni : Először is a mi azon kérdést illeti, hogy mily alapon hiszek én fölvehetőnek négy millió forintot adóhátralékok czimén: erre nézve szabad legyen azon nyilatkozatot tennem, hogy felelősséget vállalni az iránt, hogy ugj, a mint a dolgok ma állnak, ezen összeg bizonyosan be fog folyni: a magam részéről nem merek. Nagyon sok fog attól függni, hogy mily fordulatokat vesznek anyagi viszonyaink', milyen lesz a termés. Ha az idén a termés jobb lesz: hiszem, hogy az adóhátralékok jelentékeny része be lesz hajtható. Mennyi lesz azon összeg: azt előre biztosan meghatározni nem lehet. De ha — mondom, — e tekintetben a viszonyok kedvezőbbekké válnak, — mert végre is a számításokból ezen eshetőséget, habár súlyt arra fektetni nem szabad, de egészen kizárni még sem lehet: akkor egy bizonyos összeg az adóhátralék czimén várható; de egészen kitörölni még akkor is, ha alaposan várható nem volna: nem volna helyes; mert végre is 27 millió adóhátralékkal szemben azon körülmények