Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-348

348. öi'szágos ülés márczius 18. 1STS. 295 sara, melyeket jelezni szerencséin volt, mily rendkívüli fontossággal bir. Csak azt az egyet említem föl, midőn az összekötő vasút és hid eszméje a tisztelt ház és a törvényhozás által elfogadtatott: akkor azon főeszme vezette, •— nem csupán a főváros, hanem az ország érdekének szempontjából a törvényhozást, hogy a Duna bal partján vezető vasutak szállítmányai ezen összekötő hídon és vasúton átrakodás nélkül, tehát csekély kezelési költséggel a déli vasút kiviteli vonalaira átvitethessenek és viszont a déli vasútról a főváros közvetítésével egybehangzólag ide érkezhessenek. Ezen czél, tisztelt ház, magával a híddal nem érhető el összekötő vasút nélkül: mert a hidra vasút nélkül menni nem lehet. Ezen czél tehát, melyet a törvényhozás, az ország és vele a főváros kereskedelme érdekében annak idejeben kitűzött: tökéletesen el van ejtve, ha csupán a hidat építtetjük meg az összekötő vasút nélkül. De pénzügyi szempontból is rendkívül károsnak tartom ezen eljárást azért, mert ha ezen hídba, a mint ki van mutatva, 2.200.000 irtot építünk be: ez nem kamatozhat addig, mig a vonatok az összekötő vasút elkészültével a hídon nem közlekedhetnek. Veszt tehát az ország nemcsak kereskedelmében közvetve, hanem közvetlenül pénzügyileg is, a mennyiben befektetett tőkéje nem kamatozik. Megjegyzem még azt, hogy az 1870: X. törvényczikk értelmében ezen hídon átvitt minden mázsa után a 24 milliónyi kölcsön törlesztési alapjába egy krajczár fizetendő. Miután pedig az idén abban szintén nagy hiány volt: az ország érdekében áll az, hogy a forgalom ezen hidon mielőbb életbe lépvén, a kölcsönnek törlesztési alapja mielőbb uj jövedelmekre tegyen szert. Azt mondhatná erre a képviselőház bármely tagja, ez mind nagyon helyes lehet, hanem az ország pénzügyi helyzete azt nem engedi meg. Es hogy csakugyan többen vannak ezen véleményben. azt mutatja a pénzügyi bizottság jelentése is, mely azért véli törlendőnek a 750.000 frtot, mert — úgymond — a jelenlegi nyomasztó pénzügyi viszonyok parancsolják. Eltekintve attól, hogy a legnyomasztóbb pénzügyi viszonyok közt is lehet oly kiadás, mint épen az, melyet jelezni szerencsém volt, melynél a megtakarítás nem is megtakarítás, hanem kiadás és pedig gyümölcstelen kiadás: ezen indokot azért nem fogadhatom el, mert ezen összekötő hid és vasút nem az ország rendes bevételeiből, hanem kölcsönből rendeltetett építtetni, és pedig olyanból, mely már a kormány által be is szereztetett, tehát az államra semmiféle uj terhet nem ró, ha a már beszerzett kölcsönből akár az idén, akár a jövő évre építtetik a híd. Ezen érv tehát, melyet pedig egyedül lehetne a megszavazás ellenében fölhozni, nézetem szerint, nem áll. Én azt hiszem, hogy ha a tisztelt kormány azon álláspontra állana, melyet a jelenlegi minister ur elődje a viszonyoknak teljes ismerete és megfontolása után e tételnél elfoglalt: még e tavaszszál kilebetne hirdetni az árlejtést ezen földmunkálatokra és mire a hid elkészül, mi pedig ezen évben mindenesetre megtörténik: legalább a földmunkálatok és a vasúti töltések teljesen elkészülhetnének s a hid mielőbb átadattatnék rendeltetésének s igy eléretnék azon czél, melyet a törvényhozás kitűzött, gyümölcsözővé tétetnék azon töke, mely ma minden gyümölcsöztetés nélkül a hidban hever. Bátor vagyok tehát azon indítványt beadni, melyet előbb emiitettem: „Méltóztassék e tétel alatt a ministeri javaslatban előirányzott 1,300.000 frtot megszavazni." Kérem a tisztelt házat, kegyeskedjék ezen indítványt elfogadni. Zsedényi Ede : Abban egyetértek a tisztelt előttem szóló képviselő úrral, hogy az összekötő vashíd nem jövedelmezhet az összekötő vasút nélkül. De ép ugy kereken tagadom, hogy ezen öszszekötő vasút hid nélkül jövedelmezne. Ez oly öszszeköttetésben van, hogy egyik a másik nélkül nem lehet. (Derültség.) Azt mondja tisztelt képviselő ur, hogy a hid 1875-ben kész lesz. Tagadom, mert a pénzügyi bizottság adatai szerint csak 187G-ban lesz készen s ha mi ezen pénzt csak 187fí-ban fogjuk elkölteni: mindenesetre drága kamatokat meg fogunk takaríthatni. Hisz Pest városa is adhat ezen összekötő vasútra. (Steiger Gyula közbeszól : Ingyen adta a földet!) Szépen adta! (Derültség.) Itt a fődolog az, hogy akarjuk-e, hogy az összekötő vasút előbb legyen-e készen, mint a lúd. A pénzügyi bizottság azt hiszi, hogy előbb a hídnak fölállítása lesz szükséges. Ez volt az oka, hogy a bizottság nem ajánlotta ezen tételnek megszavazását. (Helyeslés.) Ivánka Imre: Tisztelt ház ! A ki megnézi ezen hidat, sőt a lánczhidről is láthatja szabad szemmel, hogy a pillérek már a vizén fölül vannak, s igy igen természetes, hogy a hid, habár ez évben teljes mértékben nem készül el, de már a jövő tavaszszal tökéletesen be lesz fejezve. A töltésnek egy év alatt való helyreállítása szintén nem várható: miután ott igen magas töltések kellenek, s igy ahhoz hosszú idő is kell, hogy azok kellőleg meg ülepedj ének, mert ha ez nem történik: akkor utóbajok fognak keletkezni. S azért igen czélszerünek vélném, hogy ha az összekötő vasút parallel építtetnék az összekötő hiddal, mert a vasút nem készülhet előbb el: mint a hid, s a hid is-