Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-348

286 348. országos ülés márczius 18. 1875. Mikótól a törvényjavaslatot; de miután észrevéte­lei vannak reá: azt ugyanazon alakban nem ad­hatja be, hanem csak később, midőn a szükséges változtatásokat azon megtette. Gorove is elbúcsú­zott, azonban hasonlóképen a nélkül, hogy a tör­vényjavaslatot benyújtotta volna. Az utánna követ­kező Tisza Lajos hasonló Ígéretet tett; de azt beváltani elmulasztotta. Nem emlékezem: vajon Zi­chy gróf ez iránt fölszólittatott-e; de hogy ő sem teljesítette az e részben reáháruló kötelességet : azt mindnyájan tudjuk. Tisztelt ház! E hanyagság, e mulasztás min­denesetre megrovást érdemel; mert azt hiszem, mind­nyájan meg vagyunk arról győződve, hogy a köz­utak nemcsak a vagyonosodást, de a közművelt­séget, a polgáriasodást is hivatva vannak előmoz­ditani, A mostani ministerium programmjában azt igéri ugyan, hogy a közmunkák rendezése iránt fog intézkedni; ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala. Az én vélekedésem szerint nem csupán a közmunkák rendezését kell minél előbb teljesíteni; hanem egy oly szerves törvényt kell előterjeszteni, minőt az imént jeleztem, és minőt gróf Mikó is ígért; vagyis, mely meghatározza, hogy mely utak, inilykép osztályozva építtessenek. milyen hozzá­járulással, és ki tartsa fön azokat? Ha a tisztelt minister ur megnyugtat az iránt, hogy ő minél előbb ilyen törvényjavaslatot fog elő­terjeszteni : nem fogok ez iránt határozati javasla­tot benyújtani; különben pedig kénytelen leszek fölkérni a tisztelt házat, hogy a közmunka- és köz­lekedési minister ur kötelességévé tegye, hogy ezen régen érzett szükség teljesítéséről minél előbb gondoskodjék. Péchy Tamás közmunka- és köz­leketiési minister: Tisztelt ház! llészemről is megvallom, hogy azon törvény, melyet mélyen tisztelt barátom méltóztatott fölemlíteni : nagyon ko­moly és fontos; át méltóztatnak azonban látni, hogy ezen ülésszak alatt ezen törvényt beterjesz­teni képes nem lehetek, s ha azt be is terjeszt­hetném : az ezen ülésszak alatt nem tárgyaltathat­nék már; (Irányi Dániel közbeszól : Nem is kértem most!) hanem igenis, ha a legközelebbi országgyű­lés összejő, és ha ismét szerencsém lesz ezen székben ülni : ígérem, hogy be fogom terjeszteni a törvényjavaslatot, melynek —• mint igen helyesen jegyezte meg tisztelt barátom, — a közmunka- tör­vénynek csak egyik, de a legnehezebb ágát képezi; és mondhatom, hogy ha ezen legnehezebb ága el lesz döntve : akkor a, másik nem fog oly nagy vi­tát előidézni. (Helyeslés a középen.) Es most kérem a tisztelt házat. — miután csak most vagyunk a tulajdonképem kérdésnél, — méltóztassék azon 3,030.449 frtot, mely a fed-anya­gok beszerzésére ajánltatik: három millióra le­szállítani. Mocsáry Lajos : Tisztelt ház! Megval­lom, a ma itt hallott nyilatkozatokból nem merít­hetem azon megnyugvást, hogy a tisztelt kormány föllépésétől ezen ügyben különösen reménylett in­tézkedés megtörténjék. Azt mondotta a tisztelt mi­nister ur, hogy nincs oka az aggodalomra Orbán Balázs tisztelt képviselő urnák a parallel utak megszüntetésére nézve : mert valamennyi kormány elismerte azt, hogy ezen parallel utak meg fognak szűnni. Azt mondta a tisztelt előadó ur is, hogy nincsen ok az aggodalomra : mert ezen utak meg­szűnnek, és íme fölhozta, hogy 25 1 /s mértföldnyi útnak megszüntetése máris hozatott javaslatba. Méltóztassanak azonban megengedni, de ezen 25 mértföldnyi utat pár év előtt nagyon meg lehetett volna szüntetni és átadni a megyék kezelésének, A jelenlegi javaslat szerint azonban a pénzügyi bizott­ság most sem akar többet átadni : hanem csak 25 mértföldet. xl tisztelt közmunka- és közlekedési minister ur nem méltóztatott kiterjeszkedni arra, hogy az állami kevés: mert sokkal többet lehetne a megyék kezelésére bizui. Itt van például a pest-duklai 51 mértföld hosszú ut, mely mindenütt párhuzamosan megy a magyar államvasuttal; hogy ez is mind­eddig azon költséges kezeléssel tartatott fön: azon nagyon csodálkoztam. És más építészeti hivata­loknál is szándékozik-e ezen reduetiokat tenni. Pedig ezek tartoznak épen az állam azon kiadásaihoz, melyek a leghatalmasabbak. Levonva a tiszasza­bályozás költségeire előirányzott 15.000 forintot 374.000 forintból, 3 60.000 'forint van mint fize­tés előirányozva az államépitészeti hivatalnokoknak, s én meg vagyok győződve a fölött, s alig hiszem, hogy a tisztelt minister ur ne méltóztatnék helye­selni abbeli nézetemet, hogy ha ugyanazon teendők, melyeket most az államépitészek végeznek, át adat­nának a megyei mérnöki hivatalnokoknak, ha azok fizetése az állam-mérnököknek fizetésének egy ré­szével megjavíttatnék, miután nincs is valamennyi megyében államat: azt hiszem, hogy 50 megyét véve 1.000 forinttal, 70.000 forint költséggel le­hetne, és talán sokkal jobban elvégezni azt, a mi most 360.000 forintért végeztetik el. Maga a pest-duklai államutnak föntartása 270.000 forintba kerül; pedig ezt egyszerűen át lehetne adni a megyéknek; a megyék okvetlenül juttathatnának a közmunka-erőből ez útra annyit, hogy ez föntartatnék, a nélkül, hogy az államnak talán egy krajezárjába is kerülne. Ily körülmények közt, tisztelt ház, különösen azért, mert a tisztelt minister ur hivatkozott arra, hogy hisz eddig is elismertetett, hogy szükséges e tekintetben tenni, még pedig lényeges dolgot, meg-

Next

/
Thumbnails
Contents