Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-348
278 3-ÍH. országos ülés* inárczitis 18. 1875. Cseh Károly: Tisztelt ház! Szintén azon nézetben vagyok és midőn interpellatiom megtételét elhatároztam: akkor is azon nézetben voltam, hogy a nemzetközi szerződéseket részünkről fölbontani nem tanácsos, sőt hogy azokat érvényben kell hagyni. De másfelől épen a romániai kormány által beterjesztett törvényjavaslatban, melyet a lapokban olvastam, foglaltatik az, hogy a romániai kormány, ha a vállalkozók által a munkálatok kellő gyorsasággal nem teljesíttetnek : a szerződést bármikor fölbonthatja. Ez bennem azon gyanút gerjesztette, mert ismerem a lielyiviszonyokat, hogy nem fog a romániai kormány vállalkozókat kapni, a kik ily föltételek alatt ezen vasút kiépítésére vállalkoznának ; és miután a dolog igy van, és miután az 1874: XXXVII. törvényezikk határozottan követeli, hogy a keleti vasút egyidejideg a temesvárorsovai vasúttal ki építtessék: megvallom, bennem azon gyanú támadt, hogy a tömös-plojesti vasút azon idő alatt nem fog kiépíttethetni. Miután maga ugyanazon törvényezikk, a melyben a nemzetközi szerződés általunk és a túloldalról is elfogadtatott, határozottan követeli, .hogy az ojtozi szoros tanulmányozása, esetleg egy ottani vasút építése szintén megtörténjék : én oly dolognak tartottam és tartom ma is a kérdést, a mely ügyben a magyar kormány lépéseket tehet a nélkül, hogy a nemzetközi szerződés fölbontását a legkisebb részben is előidézné; és ha netalán az a körülmény áll be, hogy a tömösi vonal építése, nem mondom a kamarák eljárása következtében, de a lehetetlenségi viszonyok miatt létre nem jönne: annak idején az ojtozi csatlakozás szóba hozathatik. Ezen szempontot tartva szem előtt és meg lévén győződve, hogy ily körülmények között maga a tisztelt közlekedési minister és maga a tisztelt kormány a szükséges lépéseket meg fogja tenni, ez alkalommal a minister ur válaszát tudomásul veszem. Elnök : A közlekedési minister válaszát a tisztelt ház tudomásul veszi. Wahrmann Mór előadó: Tisztelt ház! Van szerencsém az állandó pénzügyi bizottságnak négy hozzá utasított és általa tárgyalt törvényjavaslatra vonatkozó jelentését ezennel benyújtani; ugyanis az 1874: XI. törvényezikk alapján fölvett államkölcsönről; a pesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki gabona tőzsdék és csarnokok választott bíróságai előtt előforduló iratok, jogügyletek és bírósági ítéletek után járó bélyegilletékrőla fémjelzésről szóló törvények és szabályok módosításáról és a külföldről szállított dohány után fizetendő engedély-illeték megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezeknek kiuyomatását és szétosztását elrendelni és azok tárgyalására az osztály-tárgyalások mellőzésével határnapot kitűzni. Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház hozzájárulni, hogy ezen törvényjavaslatok kinyomatván és szétosztatván: az osztály-tárgyalások mellőzésével a házban közvetlenül tárgyaltassanak? (Rosmj'árulunk!} A tisztelt háznak ez iránt észrevétele nem lévén, a törvényjavaslatok ekképen fognak tárgyaltatni. Következik a napirendnek első pontja, vagyis az 1875. évi ápril havában viselendő közköltségről szóló jelentése a pénzügyi bizottságnak. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését.) Elnök : Ha a tisztelt ház a törvényjavaslatot fölolvasottnak méltóztatik venni: akkor a tanácskozás rendében először következik az iránti nyilatkozata a háznak, hogy átalánosságban elfogadja-e a törvényj avaslatot ? Először az előadó ur akar szólani. Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! Ha a kérdéshez nem kívánt volna szólani senki: a magam részéről tartózkodtam volna azon pár megjegyzéstől is, melyeket azonban igy, minthogy egyik tisztelt képviselő ur szólási jogával élni akar, megtenni szükségesnek tartok. (Halljuk !) Megjegyzéseim csak abból állanak, hogy magának a törvényjavaslatnak indokolását én nem tartom szükségesnek. Teljesen a helyzetből folyik ebbeli előterjesztésünk. A költségvetési törvény a dolog természeténél fogva máczius 31-ig nem jöhet létre; azon fölhatalmazás ereje pedig, melynek alapján az államháztartás e perezben vezettetik: a folyó hó 31-én megszűnvén, kell gondoskodni arról, hogy miután a költségvetési törvényt előreláthatólag ápril első felében sem készül el, s csak ápril végefelé fog szentesítés alá bocsáttathatni: ez időig hosszabbittassék meg azon fölhatalmazás , melynek alapján ma szedetnek az adók, s teljesíttetnek az állami kiadások. Oly természetes szükség ez. hogy a helyzet kényszerűsége előtt meghajolva, ez előterjesztésünk további taglalásába és indokolásába én a magam részéről bocsátkozni nem tartom szükségesnek. Csak azt kívánom a tisztelt ház előtt fölemlíteni, hogy miért terjesztette a kormány a törvényjavaslatot jelen alakjában elő. Ennek az az oka : mert azon nézetben volt, hogy legegyszerűbben történik a fölhatalmazás! törvény érvényének kiterjesztése a jövő hónapra, ha az azon alakban történik, mely alakban megszavaztatott az az év első negyedére, s igy a ministerium a helyett, hogy egy több szakaszból álló törvényjavaslat szövegezését tartotta volna szükségesnek : a czél elérésére a legegyszerűbb módnak vélte a már egyszer elfogadott azon törvényczikknek, melynek alapján ma történnek a kiadások és szedetnek az adók, további érvényben való tartását javasolni. (Helyeslés.)
