Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-335

33f>. országos ülés ugyan kérdem: mivel tudnánk mi közköltségeinket lődözni, ha legfőbb vagyonunkat, a földet a szükségnek megfelelő adóval nem teraelnők. Arány, valóságos igazságos arány nem tudom van e valahol a közvetett és egyenes adók közt; azt azonban tudom, hogy ily arány csak ott lehetséges, a hol a közvetett adónak tárgyai léteznek és a hol ezen közvetett adók tárgyairól az állam szádadon rendelkezhetik. Van azonban, tisztelt ház, minálunk is egy bizonyos arány az ingatlanok, a föld és ház közterhei és az ingó értékek, s a személyes kereset terhei között; 1874-ben 43 millió volt a földre és házakra adóképen kivetve, 20 millió volt kivetve a jövedelem és kereseti adó fejében és én azt gondolom ez oly arány, mely tekintve iparunk csekélységét, földünk jövedelmének nagyságát, a földbirtokosokra nézve kedvezőtleneknek egyátalában nem mondható. Tisztelt ház! Nem mindenütt oly csekély a földadó, mint itt fölemlittetett. Lajthán tul a földadó azon elvek szerint van kivetve, mint minálunk, s ott a rendes földadón kivül annak még egyharmad része pótadóként a földbirtokos által jövedelmi adóképen fizettetik. Ott a földtehermentesitési járulék nincs hozzászámítva az állami adóhoz, ott tartományi adóképen szedetik. Angliában az állami egyenes adó csekély ; de nagy igen nagy a községi, a megyei, a szegényügyi adó, a mely szintén mind az ingatlan birtokra a földre, a. házra nehezedik főképen. (FölMáltásoJc jobb felöl: Igaz'. Ugy vanl) Nagy az átalános jövedelmi adó, mely a földbirtoktól is fizettetik. Az előttem ismeretes kimutatások szerint csupán a szegenyh községi és megyei adó Angliában a hivatalos adatok szerint 70—80 millió tallérra mg, s ugyanazon hivatalos kimutatások szerint Angliában is, a föld összes terhei összeszámítva a föld fölbecsült jövedelmének 14—15%-kát teszik ;s ott vannak birtokok, melyek nagyobb adóval vannak megterhelve, mint a mennyit jövedelmük egy évben tesz. Poroszországban nem nagy a földadó; de nehezedik ott is a földbirtokosra fokozott jövedelmi adó, mely a földbirtoktól is fizettetik. Elismerem, hogy hazánkban ez idő szerint az országnak egy része elemi csapások által különösen sújtatott; van az országban, nem lehet tagadni sok megszorult ember, kiknek sorsa nagy sajnálatot érdemel, s kiken ha lehet, segíteni szükséges; de ezen megszorult emberek szorultságát én ugy hiszem legkisebb mértékben okozta az adók nagysága; hanem okozták azon csapások, a melyek érték őket, okozta a rendetlen, gondatlan gazdálkodás; ilyen esetek vannak mindenhol az egész világon, ezen eseteket meggátolni lehetetlen. De azért, hogy vannak ily esetek: nem helyes, nem igazságos, hogy a terhekben való részvételre azok ne szoríttassanak, a kik kellő adófizetési képességgel birnak. KÉPY. H. NAPLÓ. 18-"- XV- KÖTET. február ». 1875. J ' Azt mondják: a klima nálunk nagyon rósz. Vannak esztendők nagy szárazsággal, a melyekben a legbujabb föld semmit sem terem. Ez fájdalom igy van; de ugyanazon vidékeken — én legalább igen illetékes egyénektőr hallottam, — egy áldásos esztendő két- három rósz esztendő hiányát is pótolni képes, tehát egy-két év nehézségeiből még átalános fizetési képtelenséget következtetni nem lehet. Áll-e az csakugyan, hogy 1867-től fogva semmi sem történt e hazában, a mi a nemzetnek anyagi állapotát, jövedelmeit emelhette volna ? Nem fogom ismételni a mi ismételve itt már elmondatott, hogy hány mértföldnyi vasút építtetett azóta; nem tudom emlittetett-e; de én megakarom említeni, hogy nagy részben az állam közreműködésével történt ármentesitések által egész tartományok tétettek azóta termékenyekké, és búza terem ott, hol azelőtt káka nőtt, (Fölkiáltás: Ugy van!) Ezen vasutak 15—20 milliónyi terhet rónak évenként az államra, nagy terhével tartatnak azok fön az államnak; de az országnak száz és száz milliókra menő hasznot okoztak és szereznek nagy hasznot évenként leginkább és első sorban azon vidékeknek, melyeket legközelebb érintenek; (Fölkiáltás: ügy van!) bármit mondjon is Paczolay képviselő ur, azon vidékeknek is, melyek a vasutaktól távolabbra feküsznek, — azon átalános lendület által, melyet a vasúti közlekedés folytán a kereskedelem vett. (Helyeslések.) Mióta e vasutak léteznek: azóta emelkedett a föld jövedelme minden vidéken, azóta emelkedtek a bérletek, emelkedett a birtok ára, mondhatnám ezelőtt hallatlan magasságra. Azóta, hogy vasutaink vannak, veszünk igazán részt a világkereskedésben és azóta történhetik csak meg, hogy a mi kereskedőink bizonyos czikkekkel versenyre léphetnek a világ más tartományaival a világ legtávolabbi piaczain is. (Igaz! Ugy van! jobb felől.) Lehetetlen, hogy mindezeknek hasznuk ne legyen, hogy hatásuk elmaradjon a nép anyagi jólétének, a föld és egyéb kereseti módok jövedelmének emelésére, öregbítésére'nézve. (Igaz! Ugy van! jobb felől.) Engedje meg most a tisztelt ház, hogy itt az ország szine előtt, honpolgáraink legszámosabb osztályához forduljak, (Bálijuk!) forduljak azokhoz, kik ezelőtt az úrbéri kapocs kötelékei alatt állottak. A fiatalok a régebbi viszonyokat természetesen nem ismerik; de vannak köztük éltesebbek, kik megmagyarázhatják nekik, hogy akkor kilenczed és dézsma fejében, nyers terményeiknek egyötöd részét adták oda, 52 igásnapot és hosszú fuvart szolgáltak évenként. A legutolsó hazátlan zsellér is tartozott 12 napot leszolgálni, füstpénzt fizettek, megyei adót, országos adót, a legnagyobb munka idején is olcsó díjért előfogatokat állítottak ki. stb. stb. Igaz, hogy azért, hogy ez most nincs igy; az érdem az 1848-ik évi törvényhozást illeti; igaz, hogy ezen szolgálólányok soha többé vissza nem 3