Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-345
345. országos ülés utat kell találni. Én ma annak egész részleteit kijelölni nem tudnám. Ismerem a gyakorlatot Angliában, hol oly nagyfontosságú szerződések nem tárgyaltatnak ugyan a házban; de letétetvén annak asztalára bizonyos, nem hosszú ideig ott maradnak: arra mindenkinek észrevételt tenni van joga; ha nem tétetett észrevétel, vagy ha a ház elhatározza, hogy nem kívánja tárgyalni: az sua natura érvénybe lép, és végrehajtatik. Én tehát most csak azt kérem, hogy figyelemben véve, mint mondám, hogy igenis intézkedni szükséges a nagyfontosságú, hosszabb időre kiterjedő nagyobb összegű szerződésekre nézve ; de hogy egyfelől óvatosan ki kell jelölni a határt, a melyen túl az ilyenek következnek; másrészről mind az administratiora, mind a törvényhozás idejére való szempontból, igen meg kell gondolni a követendő eljárást. Méltóztassanak megnyugodni abban, hogy elvileg elismertetvén az intézkedés szüksége, az iránt tüzetesebb nyilatkozatot, s ha kell, javaslatot a kormány később tehessen; mert valóban, a dolgot oly komolynak tartom, hogy kellő megfontolás nélkül neki menni, kellő részletezés nélkül határozni fölötte annyit tenne, mint a létező bajokat még öregbíteni. Az ellen semmi kifogásom nincs: ha méltóztatnak kívánni, hogy azon nyilatkozat, hogy a kormány is elismeri az ily intézkedések szükségét, a ház jegyzőkönyvébe fölvétessék. (Élénk helyeslés.) B. Orbán Balázs: Tisztelt képviselőház! Államköltségvetésünknek van egy állandó botrányköve, melybe mindenkor és mulhatlanul bele kell ütköznünk: ez a „Budapesti Közlöny." Sohasem tudtam fölfogni, hogy e hivatalos pártlapot miért kellett eddig az országnak subventioval föntartani, főleg akkor: midőn egy sok százezreket fölemésztő államnyomdánk vau, hol azt minden költekezés nélkül lehetne és kellene is kiállítani. De mellőzve most a nyomdai kiállítás fecsérléseit: a tulcsigázott szerkesztési kiadásokra vagyok bátor megjegyezni, hogy e lap egyátalában nincsen szerkesztve, hanem csak összeollózva, s ha ily komoly dolgokkal lehetne élczelődni, azt mondanám: hogy az ily szabási műtétet néhány gyakorlott szabólegénnyel is ellehetne végeztetni; de megengedve, hogy az ily papirszabdaláshoz is szükséges bizonyos irodalmi jártasság: még akkor is az egyszerűen gépies munka, s mi, kik lapokkal foglalkozunk, jól tudjuk, hogy egy vezérczikket nélkülöző lapnál az ily összeollózást három rovatvezető kényelmesen el tudja végezni; s igy az ily módon összetákolt „Budapesti Közlöny" szerkesztési költségeit, még ha túlságosan bőkezűek akarunk lenni: észszerűen hat ezer forintnál évenként többre nem tehetjük, s e czimen ennél többet nem is vagyok hajlandó megszavazni. márczlus 13. 18T8, 213 Van azonban e lapnál egy másik igen fontos körülmény, a mi eddig tekinteten kívül hagyatott, s mire a tisztelt ház figyelmét annyival inkább bátor vagyok fölhívni, mert itt egy oly gazdag jövedelmi forrás rejtőzködik, melynél fogva e lapért a kiadónak nem a most ígért negyven ezer frtot; hanem ennek hússzorosát kellene az államkincstárba beszolgáltatni. Mert, tisztelt ház! államunk e minden kritikán alóli rósz lapot nem egyszer, hanem közvetve háromszor snbventionálja. Egyik subventio az, mely a költségvetésben elő van tüntetve; de emellett létezik még két elpalástolt subventio, melyek mindenike amazt jóval fölülhaladja. Az eddig figyelmen kivül hagyott másod-subventio a hivatalos hirdetések külön díjazásában adatik meg: mert a földtehermentesitési s rokon ügyeken kivül minden, még a leghivatalosabb hirdetések, mint például: a hivatalok betöltésére czélzó szabályzati hirdetések, idézések, köröztetések, rabélelmezési s másnemű pályázatok, az állam által külön vannak díjazva, és pedig a legújabb fölemelt árszabályzat szerint tizet az állam, a 100 szóból álló ily hirdetésért 4 frt 87 krt, az 500 szóból állóért 12 frt 87 krt, s igy átlagosan minden hirdetésért ti frtot; s mivel a „Budapesti Közlöny" minden számában van legalább is busz ily leghivatalosabb hirdetés: az állam e lap évi 300 számában megjelenő 6.000 leghivatalosabb hirdetésért fizet 36.000 frtot. De mivel a leghivatalosabb hirdetések a felek által kötelezőleg kiadni kelletett szintén hivatalos hirdetéseknek csak Vis'^ részét alkotják; s mivel a felek részére ez idén oly magas árszabályt szabtak, hogy a terjedelemhez mérten azoknak dija 9—48 forint közt váltakozik tehát a legkisebb árhoz közel álló 10 frtot veszünk csak egy hirdetésre: akkor is az állam e lapnak fizetett évenkint 720.000 frtot. A .Budapesti Közlöny' harmad subventioját az állam a hivatalos előfizetésekben adja meg, az országban lévő minden hivatalt kötelezvén az előfizetésre, természetesen államköltségén, még pedig ez évtől kezdve fölemelt előfizetési árban. Ha csak ezer hivatali testületet veszünk is föl: az állam előfizetési czimen 16.000 frtot áldoz évenkint e lapra. Az állam e szerint hirdetési és előfizetési czimen a hivatalos lapnak közvetlenül fizet 52.000 frtot. a felek által fizetteti 720.000 frtot, mihez ha hozzáveszszük a magánosok előfizetéseit és hirdetéseit : e lap évi bruttó-bevételét könnyen nyolczszázezer írtra tehetjük, miből, ha kiadási-, szerkesztési költségekre, illetékekre és az államnak fizetendő 40.000 frt fejében levonunk 200.000 frtot, vagy hogy sokat mondjunk, 300.000 frtot: még mindig 500.000 frt tiszta jövedelmet hajt az
