Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-345
345. országos ülés márezius 15. 1875. 203 erősebb sarkkövét alkotá. De jelenlegi főispánaink az egykori erkölcsi erő és hatalom szinvonaláról lesülyedtek; hisz önkezeinkkel romboljuk le a talapzatot, melyen mint a nemzeti jog védői erős állást foglaltak egykoron. Mostani főispánjaink a Napóleoni központosítási rendszer preféinek mintájába öntött idegen importált ezikkek, csak hogy az utánzás, mint sok mindenben, ugy itt is roszul sikerült, s ezen pár millióba került experimentatio czélszerütlenségót beismerte a volt kormány is a városi főispánok szükségtelenségének bevallása által. De hát miért nem tucl uj kormányunk e beismerésben következetes lenni, s miért nem törli el, vagy legalább miért nem reducálja az egész főispáni intézményt? Főispánjaink a vármegyék jelenlegi korlátolt önkormányzati rendszerének valódi pictus maseulusai, kiknek ez idő szerint semmi más teendői nincsenek minthogy évenként négyszer a bizottmányi gyűléseken chablon-szerű megnyitó-beszédeiket elolvassák, s négy hivatalos ebédet föltálalnak; de még ezt is csak ugy teszik, ha épen magas kedvük ugy hozza magával: mert a megjelenésre kötelezve nincsenek s a gyűlések érdemleges vezetése úgyis az alispán tisztjéhez tartozik. 64 embernek évi 4— 5 napi munkájáért 248.500 forintot fizettetni e szegény nemzettel, valóban pazarlásnál másnak nem mondható. A főispánok megtartása melletti'érv élésnek sarkpontja az, hogy a kormánynak képviseltetnie kell magát a törvényhatóságoknál, s biruia kell oly kinevezésétől függő közeggel, mely a törvények megtartása fölött őrködjék. Elismerem ez elmélet jogosultságát, melyet a ministeri felelősség indicálni látszik; csakhogy a törvények tisztelete, — mi népünknek főjellemvonását képezi, — nézetem szerint önmagában is biztosítja a kormány érdekeit, melyeknek az állam- és nemzet érdekeivel azonosoknak és összhangzóknak kell lenniök, s bizonnyal törvénysértések s államellenes fondorlatok még azon korban sem fordultak elő, midőn vármegyéink föltétlen visszavetési jogot gyakoroltak, midőn a székely székek maguk választották főkirálybirájukat s midőn egy-egy szék százezernyi lakossának minden nagykorúsított férfia jogosult tagja volt a közgyűléseknek. Én hiszem, meg vagyok győződve, hogy vármegyéink jelenlegi korlátolt hatáskörükben, s azoknak a virilismus retortáin átszűrt, s hivatalnok tagokkal ellensúlyozott bizottmányi gyűlései főispáni gyámkodás nélkül se tudhatnának valamely hatalombitorló és veszélyes álláspontot elfoglalni. Törvénysértés esetében elmozdítható alispánjaink magukban is elég garantiát nyújtanának arra nézve, hogy a vezetésük alatti törvényhatóságok törvény által szigorúan körülirt hatáskörüket tul nem lépik s a kormány iránti méltányosságot mellőzni nem fognák; s igy a főispáni állomások egészben is minden fönakadás nélkül beszüntethetek; a hat évenként egyszer előforduló tisztujitásoknál kormánybiztosok által képviseltethetvén magát a kormány. Azért én a főispáni intézmény eltörlése mellett vagyok s egy ily inditváayt támogatni képes is vagyok szavazatommal. De megengedve, hogy a főispáni ellenőrködést nem nélkülözheti; még akkor is tökéletesen elégséges lenne 4—5 vármegyét csoportosítva helyezni egy főispán fölügyelete alá, ki a különböző törvényhatóságok bizottsági gyűléseinél oly *sorrendet állithat meg, hogy ha kedve tartja mindenikben megjelenhessék. A leköszönt kormány ilyszerü kísérletet tett is az erdélyi részekben, midőn Maros- és Csikszéket ugyanazon főispán vezetése alá helyezte. A próba jól ütött ki, mert bár ekét törvényhatóság távol esik egymástól s bár egyike testestőHelkestől ellenzéki : mégis a dolgok rendes kerékvágásukban haladnak; pedig ép e törvényhatóságokban legnagyobb a iryomorszülte elkeseredés. E kísérlet sikere a mindenütt való tágabb körű alkalmazást önként ajánlja, s ez tért nyit a nagyobb mérvű megtakarításokra ; mert az ily megyecsoportok főispánjainak is teendőjük nagyon kevésre határozódván, még ha tulbőkezüleg akarjuk is díjazni a jelenlegi kisebb főispáni fizetést: vagyis a 3.000 frtot elégségesnek Ítélem, még pedig minden asztalpénz nélkül, mert az ország pénzén való pártvendégeskedést tovább meg nem tűrhető visszaélésnek tartom. E szerint a jelenlegi 64 főispán helyett 16 ily állást hiszek rendszcresiiendőnek. és a többit azonnal eltörlendőnek, a mi a nélkül, hogy az állam és kormány legcsekélyebb hátrányát vonná maga után: mintegy 203.885 írttal fogja évi deficitünket apasztani; sőt ehhez járul a szász ispánság eltörlésével, s e helyett a Királyföld számára kinevezendő egy főispán beállításával meggazdálkodható 5.525 frt; mert az, hogy a Királyföld számára egy külön kis királykát tartson az állam ennek berendezett udvari személyzetével: oly részrehajló s a jogegyenlőség elveivel összeütköző visszaélésnek tartom, melyet még hazánk kedvező pénzügyi helyzetében sem lehetne, annál kevésbé lehet jelen nyomorteljes állapotában megtűrni. Én miként előrebocsátani az egészen fölösleges főispáni intézmény eltörlése mellett vagyok, ily indítvány elbukása esetében a kevesbitést szorgalmazom, s ily értelmű indítványomat bátor vagyok a tisztelt ház becses figyelmébe ajánlani. Indítvány a belügyminister költségvetése főispán, főkirálybirák stb. rovatához. Tekintve hazánk pénzügyi bonyodalmait s azon évről-évre szaporodó deficiteket, melyek elvégre is hazánkat a pénzügyi tönkrejutás örvényéhez vezetnék el. Tekintve, hogy e megdöbbentő helyzeten csak kitartó, és az államháztartás minden ágában követ26*
