Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-335

335. országos ülés február !

J>. 1875. 13 € szerint a jövedelmek forrása, mindenekelőtt leüttetnének azon fix-tételek, a melyek elvállalt kötelezettségeket képviselnek, és melyeket meg kell tartanunk, habár idővel czélszerü conversio és hitelműveletek által ezek is apaszthatok- és a mi ezen, fölül fönmarad: ez képezné azon határvonalat, ez képezné azon keretet, melyen innen szükségleteinket, költségeinket berendeznők. E szempontok megállapítása után nem részleteiben, de főbb csoportokra fölosztva, az előirányzat három évre készíttetnék el. az átmenet nehézségeinek és terheinek födözéséről a gondoskodás s a szükség kimutattatnék, és ha ezeknek födözésére a nemzet áldozatkészsége igényeltetnék : megvagyok győződve, hogy látva maga előtt egy tervet. látva azt, hogy tervszerű eljárás mellett a létező aggályok és kételyek megszüntethetek : még mai ínséges viszonyai mellett is kész volna áldozatok hozatalára." Könnyű Sermyey képviselő urnák azt mondani: „ számokat nem említek , részletekbe nem bocsátkozom." De ő én tőlem számokat követel, határozott számokat kíván, s azon számoknak, a melyeket e helyről kimondok: a lehetőségig biztosaknak kell leniök, mert ha többel nem, erkölcsi felelősséggel tartozom értük. Igaz, a tisztelt képviselő ur csak főbb csoportokban kimutatott számokat kivan; de hogy én a főbb csoport számait kimutathassam, kijelölhessem : nekem azon részletek számait is kell ismernem, melyekből azon főbb csoportok alakittatnak. Átalános elveket, tisztelt ház, könnyű kimondani ; de nagyon nehéz ezen átalános elvek pénzügyi eredményeink megbecsülése, appretiatioja. Igen hasznosak és üdvösek lehetnek azok, a miket a tisztelt képviselő ur javasol; de ki tudja, miképen lesznek foganatosíthatók, és ily bizonytalan alakulásnak pénzügyi eredményeit előre számokban kimondani, nézetem szerint, igen nehéz arithmeticai probléma. Tudja-e valaki, hogy mi fog az országgyűlés üléseinek megrövidítésére nézve, tanácskozásainak gyorsítására nézve tétetni; tudja-e valaki, hogy miképen fognak a megyék rendeztetni, miképen fog a főispáni hatáskör szabályoztatni, miképen adhatók el az államjavak; miképen történhetik meg az egyezség a vám- és kereskedelmi szövetség iránt? S ha mindezek még bizonytalanok, mielőtt mindezeket tudni lehetne, addig pénzügyi eredményüket meghatározhatni: én legalább azt hiszem, némi valószínűséggel is nagyon nehéz. Báró Sennyey képviselő ur ,még a létező számok megbízhatóságát is nagyon precariusnak mondja; ezen számok pedig adatokon, a múlt évek tapasztalatain nyugosznak. Milyenek lesznek tehát, és nem lesznek-e raég inkább precariusok azon számok. a melyek a .Sennyey báró képviselő ur terve szerint puszta intuitio alapján állíttatnának föl. Hallottunk mi ily számokat a vasúti engedélyezési láz idején; hallottunk beszédeket e házban, osztattak ki memorandumok, a melyekben a napfénynél világosabban számokkal ki van mutatva, hogy ezen-azon vasúti kőszén-szállításból, fa-száilitásból, gyapjuszállitásból s a többi, mennyi jövedelmet fog hozni, ugy. hogy arról szólni, hogy azon vasút talán a kamat-garantiát nem hozza be, nevetséges scrupulositásnak tartatott. (Derültség.) Mi lett ezen számításoknak eredménye? ismerjük. Az absolut kormány ideje alatt a bécsi ministerek ugy ő Felsége előtt, mint a reichsrath előtt fényes expose-kat adtak be rózsaszínű számokkal, és az államháztartás naponként mindig lejebb és lejebb sülyedt. Mi még ennél is tovább mentünk; mi elhatároztuk az 1867-iki, ha jói emlékszem, XV. törvényczikkben, hogy nem szabad deficitnek lenni államháztartásunkban, és bizony nem igen tanúsítottuk törvény iránti tiszteletünket. (Élénk derültség.) Mily megbízhatósága, mily állandósága van az ily számoknak: arra példát nyújt maga a kilenczes albizottság is. Én ezen bizottságról mindig tiszteletteljesen szólottam, mint úttörőről; de magában ezen bizottságban is kijelentettem annak idejében, hogy nem osztozhatom abban, és nem ismerhetem el helyesnek azon nézetét, hogy fölállított eszméinek eredménye költségvetésben számok szerint tüntethessék föl, és ilyetén számokra nézve egyszer, ha jól emlékszem, Lónyay Menyhért gróf ur irányában a bizottság kebelében határozottan nyilatkoztam is. Előttem van összehasonlítása azon költségvetésnek, melyet az 1875. esztendőre a képviselőház huszonegyes bizottságának kilenczes albizottsága készített azzal a költségvetéssel, a melyet a pénzügyi bizottságban ennek javaslatára a kormány elfogadott; ezen összehasonlításból az tűnik ki, hogy a rendes kiadások közt két tétel, a rendes bevételek közt két tétel, a rendkívüli bevételek közt egy tétel maradt változatlanul, a többi fejezetek mind egy szálig, és némely fejezetekben milliónyi különbözettel megváltoztattak. És mi lett az eredménye a kétféle számitásnak? A kilenczes bizottság tervezete szerint, melyre nézve többször azon szemrehányást hallottuk, hogy nem követtük nyomdokait: 16,539.000 forintot teszen a hiány 1875-re, a ház asztalán fekvő költségvetés szerint 25,495.000 forintot tesz, és mégis azon költségvetés kedvezőbb, mely a ház asztalán fekszik, és a pénzügyi bizottság által a ministerium egyetértésével állíttatott föl; mert azon hiányra, melyet a kilenczes bizottság számított ki : befolyást gyakoroltak mindazon tételek, melyeket ő bevételképen fölvett. A kilenczes bizottság pedig bevétel-