Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-343

343. országos ülés márczius 12. 1875. 153 határozatait, és mint méltóztatik látni, átalában a pénzügyi mérleget budgetemben nem akarom megzavarni : mert, a mint már egyszer mondtam, szükségesnek tartom, hogy a mi törekvésünk pénzügyeink rendezésére budgetünkben is kifejezéts találjon; mindamellett kénytelen vagyok a tisztelt házhoz appellálni és a tisztelt házat arra kérni, hogy ezen iskola fölállítására méltóztassék nekem 6.000 forintot ez évre megszavazni. (Helyeslés.) Én ezen ügyre igen nagy súlyt fektetek. Ez egy sociális reform kezdete volna, A mi társadalmunk átalában nagyon beteg, főbetegsége a frivolitás és a pazarlás. E bajon nem fogunk másképen segíteni, itt nem használnak semmiféle törvényes provisiók: csak épen a nőknek kellő oktatása és nevelése által. Számtalan család megy Magyarországban tönkre a nőknek fényűzése miatt, Azon gonosz rongy-luxns, mely az utczára vitetik : megmérgezi az egész női népséget. Ennek nincsen más antidotuma, mint a komoly oktatás, a nők iskoláztatása. (Élénk helyeslés.) Ez már egész müveit Európában divatban van, és azt hiszem, nálunk is igen üdvös eredményeket fog fölmutatni. Nem akarom azt állítani, hogy a bajon így is rögtön segítünk: hiszen hat esztendőbe fog kerülni, míg ezen intézet fokozatosan ki fog fejlődni; de ha egyszer meglesz : azt hiszem, az ország azt meg fogja szeretni, és ha az ország financziái engedni fogják, másutt is fogunk ily intézeteket fölállítani; sőt hiszem, hogy a városok, a községek és a magán-testületek is fogják e példát követni. (IIelyeslés.) Ismételve kérem: méltóztassék e czélra nekem hatezer forintot megszavazni. (Helyeslés. FölMáltások: Megszavazzuk!) Molnár Aladár: Tisztelt ház! Részemről csak szives örömmel üdvözölhetem a tisztelt közoktatási miníster urnák ama kivánatát, a mely szerint egy ily női tanintézet fölállításának első szükségletére 6.000 forintot kér. Igaz, hogy én jobban szerettem volna, ha nemcsak egy ily intézet állíttatik föl; hanem ha - mint ezelőtt egy pár évvel voltam bátor kérni, — a törvényhozás törvényt alkotott volna a női középiskolák iránt. Ez esetben ugyanis tudnók, mily intézetre szavazzuk meg a pénzt; és másodszor azon törvény szabványai szerint városok, községek és más testületek is állítottak volna föl ily női középiskolákat. De ha már ez meg nem történhetett : legalább egy ily intézet létrehozását is szives örömmel üdvözlöm. Csak két kérésem van az összeg fölvételének foramlázására nézve. (Halljukl) Az egyik az: hogy én nem felsőbb leányiskola, hanem „női középtanoda" czimén óhajtanám fölvétetni az összeget azon egyszerű oknál fogva, mert — verba valent usu — a felsőbb iskola czim alatt itt Magyarországban az KÉÍV, H, NAPLÓ, 183. XV. KÖTET, akadémiákat értjük, s nem szeretném, hogy ily felsőbb iskola értessék, a minek most még nincs ideje nálunk. Mondjuk ki tehát, mily fokú tanintézetet kívánunk fölállítani. Yan ugyan tanintézetünk, melyet felső népiskolának nevezünk; de ott a törvény megmondja: mit értünk alatta. Óhajtom tehát, hogy a „felsőbb leányiskola

u czim helyett vétessék föl a „női középtanoda" czime. Másodszor óhajtom, hogy ne részleteztessenek az egyes tételek; hanem szavaztassák meg átalában egy női középtanoda fölállításának első évi szükségletére hatezer forint. Mert megvallom, a hogyan itt részletezve van : ugy nem óhajtom, hogy létrejöjjön az az intézet, (Helyeslés a középen.) P.-Szathmáry Károly: Tisztelt ház! A tisztelt közoktatási minister urnák kívánatéhoz igen szívesen járulok. Az általa elmondott érvekhez azonban bátor vagyok még egynémelyeket hozzátenni. Az egyik az. hogy épen ilyen felső, komolyan vezetett leánytanoda hiányában a budai igen jeles női tanítóképezde túlságosan el van halmozva: mert mindazon szülők, kik komoly irányban akarják leány gyermekeiket neveltetni, oda küldik azokat, s igy ott évenkint 300-nál is több előjegyzés szokott lenni. Másik észrevételem, a melyet bátor vagyok fölhozni: az, hogy valódi komoly iatentióval vezetett magán felsőbb női iskolák alig léteznek az országban, és azért a minis'er ur által kért összeget elfogadnám, ha nem is állna azon átalános elv, a melyet én is magamévá teszek: hogy mindazon megtakarítás, melyet a nevelés terén, — nem különböztetem meg, mint tisztelt barátom Helfy Ignácz, a népnevelést külön, és a nem népnevelést is külön, mert azt hiszem, hogy 1848. óta mindnyájan nép vagyunk; — mondom, mindazon összegek, amelyek akár a népnevelés, akár a felsőbb oktatás körül mint megtakarítások hozatnak szóba: előttem a legnagyobb pazarlásnak látszanak ; mert én a nemzetnek anyagi és industriális előrehaladását csak attól várom, ha népnevelésünktől és átalában oktatásügyünktől a szükséges eszközöket meg nem tagadjuk. Azért csupán azon egy megjegyzéssel szavazom meg a kért összeget, hogy igen szükséges és üdvös lenne: ha a tisztelt minister ur azon szellem szerint, a melyet hiszek, hogy a ministeriumban uralkodik, ezen tanintézet tervezetét itt e ház valamely mellék helyiségében közszemlére letenné. Zsedényi Ede: Tisztelt ház! Valóban benső fájdalommal látom, hogy a pénzügyi bizottságnak minden [igyekezete, miszerint próbát tenni akart, hogy mennyire képes a képviselőház kiadásainkat megszorítani, mindig sikertelen marad. P.-Szathmáry Károly (közbeszól -.) Ez más ! Zsedényi Ede: Igen, mert a szaktudós férfiak túlbuzgóságból mindennemű iskola-intézetekre 20