Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-342
342. országos ülés márczius 11. 1875. 149 intézkedni, valamint az iránt is, hogy ha az adatok kívülről beérkezzenek, azok kellőleg dolgoztassanak föl; mert ha mi az egyszerű elolvasásnál is fölismerhetjük az ellenmondásokat és egész a képtelenségig menő valótlanságokat: mennyivel inkább megláthatták volna ezeket azok, kik a beérkezett adatokból a jelentést összeállították. Az ily földolgozás által okozták, hogy a közönség előtt a kormány jelentése még azon részeiben is megbizhatlannak tetszik, a mely részeiben a valóságnak megfelel. (Helyeslés.) De különösen kérem az ez iránti intézkedést azért is, mert, a mint két év előtt is kénytelen voltam fölemlíteni, az, a mit a népoktatás "'terén teszünk, nem egyéb foldozgatásnál. Itt ott állitánk iskolákat, a kormány ad ide s oda segélyt. Néhol építenek iskolákat, más helyütt takarékpénztárakban hevertetik a nyert pénzeket; de tervszerű, rendezett, systematikus eljárásról szó sincsen, és addig nem is lehet: mig egy kimerítő hű statistikai kimutatást nem nyerünk minden vármegyéből, sőt minden községből. És ez az, a mire. az ország kormányát különösen kérem, hogy méltóztassék akként szervezni és vezetni a közoktatási administratioját és a statisticai összeállítást, hogy valahára most már a törvény meghozatala óta eltelt 5—G év után tervszerű eljáráshoz lehessen fognunk s necsak alamizsnaként szórjuk a pénzt azoknak, kik kérik; hanem fordítsuk oda, a hol az ország eulturalis érdekeit tekintve arra leginkább szükség van. (Helyeslés.) De ezt csak akkor fogjuk tudni, ha kellő kimutatás fekszik előttünk arra nézve, hogy hol vannak a legnagyobb szükségletek, és ha van kellő orgánum, terv és szervezet, mely szerint eljárni lehet. (Helyeslés.) Másik kérésem az, hogy azt hiszem, hogy az ország jelen pénzügyi helyzetében a főföladat az. hogy azzal a csekély anyagi erővel, melyet az állampénztárból és más forrásokból közoktatási czélokra fordíthatunk: mikép lehet a legnagyobb eredményt elérni. Hiában kérünk több pénzt; a törvényhozás nem fog adni; fődolog az. mikép lehet a rendelkezésre álló erővel a lehető legnagyobb eredményt fölmutatni. Kétségtelen, tisztelt ház. hogy haladás és fejlődés az oktatás minden körében, különösen a felsőbb és középtanodák körében, üdvös intézkedések folytán történt; de ha azt nézzük, hogy ugyan ezen évek alatt a nyugot-európai országok mennyit haladtak e tekintetben, bizonyára kénytelenek vagyunk bevallani, hogy nálunk a haladás sokkal kisebb mint a szomszéd országokban. Sőt ha a kérdést ugy állítjuk föl, hogy tettünk-e annyit, a mennyit tenni lehetett volna, helyzetünkben anyagi erőnkkel: kénytelenek vagyunk tagadólag felelni; mert ugyanennyi erővel jobb eljárás mellett többet lehetett volna tenni. Különösen bátor vagyok a tisztelt kormány figyelmét arra fölhívni, hogy a közoktatás terén a jelen anyagi helyzetben iparkodjék intensiv gazdálkodással eljárni; necsak kifelé terjeszkedjék ; hanem a mi kevesebb pénzbe kerül, belterjileg. így például a népoktatási törvény után keletkeztek tantervek. Voltunk többen kiknek akkor ezen tantervek ellen — melyek leginkább a schweieziak magyarosításai — aggodalmaink voltak. Az azóta az országban tett tapasztalatok mutatták, hogy indokoltan. Méltóztassék e téren a reformokat megkezdeni, hogy oly tanrendszer állapíttassák meg Magyarországon, mely a magyar nép szükségleteinek és fejlettségi viszonyainak feleljen meg. Méltóztassék oly tantervet megállapítani, a mely szerint a mi tanítóink tudnak tanítani ; mert lehet, hogy a gothai vagy schvveiezi tanterv szerint ott nagyon jól tudnak tanítani; de nálunk az, hogy a népiskolában egy tanító hat osztályt ugy tanítson, hogy egy tantárgyra egy-egy negyed órát használjon föl: valóságos lehetetlenség. A harmadik, mire bátor vagyok a tisztelt kormány figyelmét fölkérni; különösen a felső népiskolák gondozása és azokba a gazdasági oktatás behozatala. Elismerem, hogy legalább is kérdéses lehet, hogy erkölcsi tekintetben, például a eriminalis eseteket illetőleg : minő hatása van a népoktatás terjedésének és fejlődésének. E kérdés nincs eldöntve ; vannak adatok pro és contra. Némely adatok szerint a eriminalis esetek azon országban, melyben a népoktatás elterjedt, még szaporodnak; a mi azonban, azt hiszem, inkább a fejlettebb policziának tulajdonítható, hogy tudniillik az esetek jobban kiderittetnek; más helyeken, például Francziaország sok megyéjében fordított arányban állnak a börtönökre tett kiadások a népoktatással. De ez vitás kérdés a statistieusok között. Az az egy azonban nem vitás kérdés ; hanem kétségtelen, hogy minél elterjedtebb és fejlettebb a népoktatás valamely országban: annál munkabíróbb értelmesebb és vagyonosabb a nép. A nép értelmi fejlettsége s iskoláztatása a világon mindenütt egyenes arányban áll a munkásság és vagyonosságáliak fokával. Ugy, hogy merem állítani, miként semmivel sem mozdíthatjuk elő hatékonyabban Magyarországban a nép adóképességét, mint annak először átalános nevelésével; és másodszor az által, ha azon foglalkozásban, mely neki életfoglalkozása: már a népiskolában képesítjük. Nem hiszem ugyan, hogy az elemi iskolák által lehetne nagy mértékben a gazdasági ismereteket gyümöksözőleg terjeszteni és azt sem hiszem, hogy külön földművelési iskolák által ez eszközölhető lenne. Méltóztassék megnézni, hogy az ország mennyit költ az ily tanintézetekre és hogy hány növendék van
