Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-341
112 341. országos ülés márczius 10. 1875. Az 1874-ik évi ezüst-beszerzési költségek kiszámításánál a határvám jövedelmeiből Magyarországra eső rész, melyet külön beszerezni nem kell, figyelembe nem vétetett; ezenkívül az ezüst-beszerzési költségek az eddigi 8°/ 0 helyett, 5%-kal vétettek föl, és mert a készpénzbeli tőke-visszafizetések által maga a folyó pénzértékü járuléki összeg is évről-évre apad. a) Az évi járulék folyó pénzértékben 17,412.000 frt Levonván ebből a készpénz biztosítékok visszafizetése által mutatkozó kamat-megtakarítást . 9.813 „ marad fölveendő . 17,402.187 frt. b) Az évi járulék készpénzben 11,776.000 „ A határvám fölöslegeiből Magyarországra eső ezüsttel födöztetett évenként átlag .... 4,430.726 „ marad ennélfogva ezüstben beszerzendő ......... 7,346.000 „ Ennek beszerzési költsége 5%-al számítva ........ 367.300 fríot tesz. c) Az évi törlesztési járulék folyó pénzben ....... 1,000.000 frt ezüstben 150.000 , mely utóbbinak beszerzési költsége 5°/ 0-al számítva 7.500 , A bizottság a fölvett összegek változatlan megszavazását ajánlja. Elnök: Méltóztatnak elfogadni. (Elfogadjukl 'Elfogadtatott.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a II czimet. Földtehermentesités és örökváltságolc cmnén 18,913.456 forint.) Lázár Ádám : Tisztelt ház! Nem szándékozom ezen tétel ellen fölszólalni ; de szükségesnek tartom a jelen kormánynak, különösen a pénziigyminister urnák becses figyelmét épen az erdélyi füldtehermentesitési ügyekre fölhívni. Ugyanis a pénzügyi bizottság idevonatkozó jelentése azon indokolást foglalja magában, hogy az évi kamatok nőnek, mert az erdélyi részekben történt kiutalások a tőkét nagyobb mérvben emelték, nagyobb, mint a mily mérvben annak törlesztése történt; a költségvetés részletes indokolásából pedig kitűnik, hogy 5°/ 0 kamat jelenleg mintegy 68 millió tőke után van fölvéve s azonkívül még több jogosult részére ki nem állított kötvények után szintén 5% kamat számítandó, mit kétségtelenül bizonyít azon körülmény, hogy növekedés mutatkozik a törlesztendő, illetőleg a fönmaradó váltságösszegre nézve. Nem szándékozom hosszasabban indokolni azt, hogy mi oka annak, hogy Erdélyben a földtehermentesitési viszonyok rendezése oly hosszura nyúlt; sokkal inkább tudva lesz a tisztelt ház előtt azon nem mondom szerencsétlen, de igenis hosszadalmas és czéliránytalan birtokrendezési eljárás modora, mely szerint az erdélyi birtokviszonyok szabályozása érdekében a törvényhozás kikerülésével egy ministeri utasitás bocsáttatott ki, mely nemcsak, hogy évtizedekre elodázza ezen birtokviszonyok megoldását, s ez által nemcsak a hitelnek a földbirtokra fektetését teszi kétségessé és csaknem lehetetlenné; hanem azonkívül a földtehermentesitési ügyeknek végleges megoldása csaknem fél századig fenyegetheti az országot ily kárpótlási összegek törlesztése, illetőleg a kamatok fizetési terheivel. Nem untatom a tisztelt házat annak részletezésével, hogy a birtokviszonyok rendezése Erdélyre nézve mily fontos kérdés, ha tekintjük magát a székelyföldet, melyre nézve a tisztelt ház hozott az úrbéri viszonyok rendezésekor egy oly törvényt, mely által az ősi szerkezetéből kiforgattatott, értem tudniillik azon fontos körülményt, hogy ősi törvényeink szerint a székelyföldi birtok mint primaeva occupatio — őseredeti foglalás —- allodialis természetű lévén, önként következik, hogy ha valaki ott a királyi jog bevitele által úrbéri jogot szerzett volna : az megvizsgáltatván a szerint történik az eljárás. Ugy de a tisztelt ház által megteremtett törvény szabályai épen az ellenkező elvet állították föl, kimondván azt, hogy a székelyföldi birtokok úrbéri természetűek és a ki az ellenkezőt akarja állítani: tessék azt bebizonyítania. És mi történik ennek következtében ? Azon utasítások folytán, melyek szerint az úrbér rendezésére fölhatalmazott bíróságok eljárnak, ugy a székelyföldön, valamint Erdély többi részeiben is oly végtelenségig nyúlnak, még pedig az uj törvénykezési rendtartás szabályai értelmében a jegyzőkönyvi tárgyalás rendén az ily keresetek, illetve birtokrendezések, hogy ez által a birtokosok nagyrésze arra van kényszerítve, hogy inkább nem kezdi meg az úrbéri szabályozást: mert hosszú időre és igen nagy költségekre van utalva. Ezen költségek és eljárások okozták azt, hogy ezer meg ezer úrbéri pör van mindég függőben, melyeknek végmegoldása a jelen utasitás szerint majdnem a lehetetlenségek sorába tartozik. Ezen költségek okozták továbbá azt, hogy a birtokviszonyok rendezetlensége miatt ezrekre mennek az erdei praevaricatiok, s erre figyelmeztetem a tisztelt pénzügyminister urat, különösen az állami uradalmakban, hol a belügyminister kénytelen volt segédszolgabirákat állítani föl e kérdések elintézésére; de a birtokok rendezetlensége e mellett még mindig fönáll. A nélkül tehát, tisztelt ház, hogy ezen viszás helyzetnek az állam, valamint a magán birtok viszonyainak rendezetlensége kérdésében bővebb ecsetelésére kiterjeszkedném, holott arra nézve hoszabb