Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-320
92 320. országos ülés január 14. 1875. nagyrészt határozatlanok a Királyhágón innen és tul pedig egymástól különbözők lévén, mindezeket a viszonyokat egy törvényjavaslatban orvosolni és helyrehozni óhajtottam. Ennélfogva van szerencsém a tisztelt ház asztalára letenni a törvényjavaslatot, mely az örökség és hagyományok birtokbavételét és az ezekkel kapcsolatos jogviszonyokat, különösen pedig az örökösödési eljárást szabályozza. (Helyeslés.) Nem kevésbé czélszerünek mutatkozik a végrendeletek alakszerűségeinek szabályozása. Az ideiglenes országbírói értekezlet tudiillik az országos törvényeket, statútumokat és helybeli gyakorlatot egyiránt föntartotta, ugy, hogy azok szerint végrendeletet alkotni mindenkinek szabadságában áll. Ebből már most az következik, hogy a törvényszékek igen gyakran azon helyzetbe jutnak, hogy a helybeli statútumok és gyakorlat bebizonyítására az illetőket utasítván: ez által a végrendelet végrehajtása némileg késedelmet szenved.. Ezen hátrány megszüntetésére czéloz a Il-ik törvényjavaslat, mely a végrendeletek és az örökösödési szerződések külső alakszerűségének meghatározását tárgyazza. (Helyeslés.) Kérem a tisztelt házat, méltóztassék e két törvényjavaslat kinyomatását és a jogügyi bizottsághoz való utasítását elhatározni. (Élénk, helyeslés.) Elnök: Ki fognak nyomatni és a jogügyi bizottsághoz utasíttatnak. Következik a napirend első tárgya vagyis az 1848-ki V-ik törvényczikk 5-ik §. a) pontja némely tételeinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a központi bizottság jelentését.) Szeniczey Ödön a központi bizottság előadója: Tisztelt ház! A tisztelt ház előtt fekvő törvényjavaslat egy lépéssel közelebb hoz bennünket azon czéí felé, melynek fontosságát a képviselőház már a választási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával beismerte az által, hogy egy határozatban arra utasította a belügyministert, hogy az ország némely vidékein a választókerületeket illetőleg fönálló visszásságok és aránytalanságok megszüntetése czéljából törvényjavaslatot terjeszszen elő. Igaz ugyan, hogy a képviselőház ezen a választókerületek kiigazítását czélző törvényjavaslat előterjesztését azon időre kívánta halasztatni. midőn a most megkezdett és folyamatban levő összeírások befejeztetvén, az itt gyűjtött adatok a kérdés alatt levő törvényjavaslat egybealkotásánál használhatók, alkalmazhatók lesznek. Hogy mindennek daczára a ház ezen kivánsától eítérőleg a központi bizottság miért fogadta el a belügyminister által beterjesztett jelen törvényjavaslatot : ennek indoka azon körülményben keresendő, mert fölismerte Ó-Badára, a Margit-szigetre és Nagy-Váradra vonatkozólag a rögtöni intézkedés szükségét, és meggyőződött egyúttal arról is. hogy a kérdés alatt levő visszásságok megszüli te tése nemcsak szükséges, hanem az összeírások befejezte előtt is lehetséges. A belügyminister indokolásában olvasható számadatok meggyőznek bennünket arról, hogy az egyes újonnan átalakítandó kerületek ugy a népességnek mint a választóknak számát illetőleg kedvezőbben alakultak, és egyúttal ez intézkedések által az elszakadt városrészek politikai visszacsatolása által az összeírás, valamint a választásra vonatkozó egyéb teendőknél nevezetes időniegtakaritás és a választók kényelme érhető el. Ezen szempontokból fogadta el a központi bizottság a belügyminister ur által beterjesztett törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául és ezen szempontokból ajánlja a tisztelt háznak elfogadásra. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Tisztelt ház! Nem lehetek oly szerenesés, hogy az előttem szólott előadó ur nézeteit pártolom e kérdésre vonatkozólag, nem azon oknál fogva: mert maga a tisztelt központi előadó is méltóztatott kinyilatkoztatni, hogy jelenleg ujjárendezés küszöbén állunk. Egyátalaban nem látok tehát okot arra, hogy egyes községeknek más választókerületekbe áttétele által megzavarjuk a jelenleg létező választókerületek kiterjedését, fia az itt említett városok polgárai részéről érkezett volna kérvény a tisztelt házhoz az iránt, hogy egyik vagy másik városrész más választókerülethez csatoltassék : akkor volna értelme az országgyűlés jelenlegi eljárásának; de akkor, mikor maguk a választók tökéletesen megelégedettek a jelenlegi beosztással, mikor a választók részéről ily kérvény sem a kormányhoz, sem az országgyűléshez nem küldetett: egyátalaban nem látok okot arra, hogy egyes községeket kivegyünk azon választókerületekből, melyekhez eddig tartoztak és ujabb választókerületekhez csatoljuk. Ezen okoknál fogva az előterjesztett törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. Tavaszy Endre: Tisztelt ház! Azon nyilatkozatok után, melyeket, az igen tisztelt belügyminister ur a választási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával itt a házban tett, megvallom, egészen más törvényjavaslatot vártam volna, mint az előttünk fekvőt. Méltóztatnak ugyanis emlékezni, hogy ama tárgyalások alkalmával a belügyminister ur a fővárosra nézve különösen kijelentette azt, hogy 1848. óta minő változások történtek mind a lakosok száma, mind vagyonossága tekintetében; és én igen nagyon csodálkozom, hogy midőn különösen a fön-
