Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-319

86 319. országos ülés január 12. lfc'ö. mennyiben azok a törvény által részükre biztosított végrehajtási eszközökkel elháríthatok valának." A kérdés tehát az: vajon az illető pénzügyministerek intézkedtek-e az 1868: XXV. törvényczikk végrehajtása tárgyában: mikor és mikép? A jelentésből, a melyet a tisztelt pénzügyminister úrtól várok, meg fogjuk ítélni: vajon és mennyiben teljesítette e kötelességét, ugy ő, mint hivatalbeli elődjei? vajon és mennyiben van a törvényes feleletvonásra helye ? E szerint, tisztelt ház! indokolva lévén határozati javaslatomnak mindhárom pontja, nincs egyéb hátra, minthogy arra kérjem a tisztelt házat, hogy annak tárgyalását napirendre kitűzni méltóztassék. Ghyczy Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! Hasonló indokolások alkalmával a tisztelt ház nem bocsátkozik a határozati javaslatok érdemleges tárgyalásába; de megszokta engedni, hogy az illető minister a beadott határozati javaslatra nézve fölvilágositásokat adhasson, hogy a tisztelt ház azoknak folytán megbírálhassa: vajon a határozati javaslat tárgyalás alá veendő-e vagy nem? Én előre kijelentem, hogy sem magamnak, sem elődeimnek a felelősségtől, melyet az előttem szólott képviselő ur kiemelt, egyátalán nincs okunk tartani, s azért ha a tisztelt ház parancsolni fogja, a kívánt jelentést annak idejében beadni kész leszek. De mégis szükségesnek tartom a tényállást fölvilágositani, hogy a tisztelt ház megítélhesse: vajon ez ügyben a tárgyalás valóban szükséges és helyes-e, vagy nem. A tisztelt képviselő ur azon alapból indul ki, hogy: „ találtatnak országszerte még nagy mennyiségben oly földrészletek, melyek az 1868: XXV. törvényczikk 5., 9. és 10. §§-ai ellenére vagy semmi, vagy legalább nem a művelési ágnak megfelelő adóval vannak megróva." Hogy igen sok oly földterület találtatik, mely nincs a jelenlegi művelési ágnak megfelelőleg adóval megróva : az kétséget nem szenved; de mégis azt hiszem, hogy ezen passus tévedésből jött a tisztelt képviselő ur indokolásának sorai közé; mert hisz mindnyájan, kik e tárgygyal foglalkoznak, tudják, hogy a művelési ágakban közbejött változások, a fönálló kataszteri törvények szerint mindaddig, mig a földadó-szabályozás munkába nem vétetik : kérdés alá nem jöhetnek s ujabb adózásra alapot nem is szolgáltatnak, tehát valamely nyomozás- és kutatásnak tárgyát sem képezhetik. Az lehet, hogy vannak területek, melyek a kataszteri munkálatok behozatala alkahnával készült földadókönyvekből kimaradtak; de szükséges e részben azon fölvilágosítást adnom, hogy ezen területek néni lehetnek oly nagyok, mint közönségesen vélelmeztetik. Magyarországnak területére nézve, ugy tudom,. véleménykülönbség létezik; vannak, kik a szorosan vett Magyarországnak területét 3.72 7 négyszögmértföldre, mig mások 3.708 mértföldre teszik. A népszámlálás alkalmával közzétett adatok szerint csak 3.727 Q mértföldre tétetik Magyarország területe ; de én fölveszem a legnagyobb számot: azt, hogy Magyarország területe 3.768 • mértföld, ehhez. Erdély 954 Q mértfölddel, Horváth-Szlavonország 335 négyszögmértfölddel hozzászámítva, a polgárosított határőrvidéken kívül 5.058 négyszög mértföld a magyar korona összes területének térfogata. 1874-ben a földadó alatt állott 4.988 (~j mértföld, részint mint termő, részint mint terméketlen föld. Ha tehát Magyarország területét 3.768 négyszögmértföídre számítom, akkor 70 négyszögmérfölddet tenne az, mi a földadó sorozati munkálatokban meg nem jelent. Ha a kisebb számot veszem, tudniillik, hogy Magyarország területe 3.727 négyszögmértföld: akkor csak 29 négyszögmértföld létezik, mely nincs fölvéve az adósorozati munkálatokban. De méltóztassanak tekintetbe venni, hogy a föl nem vett területekben bennefoglaltatik a Balaton, a Fertőtava, Dunának, Tiszának és minden folyónak és állandó pataknak az ágya. Ez magában, azt hiszem, ha összeszámittatik, már igen nagy területet képez. S én merem állítani, hogy valamely nagyobb coinplexum az adó alól kihagyva egyáltalában nincs. Mert azok, a kik foglalkoztak annak idejében ezen munkálatokkal, jol tudják, hogy minden alkalommal összeszereztettek a térképek, és más adatok, melyek használhatok voltak, ugy magánosoktól, mint a közlevéltárakból, és ha ezen adatok elég fölvilágosítást nem adtak, concretalis mérés is történt és mindazon esetekben midőn a concretalis mérésekből az jött ki, hogy a szántóföldekre a rétekre nézve 5°/

0-nél nagyobb a különbség, erdőségek, nádasokra nézve 10°/

0-tel nagyobb a különbség : fölmérések is rendeltettek el. A hiányok apróbb részletekben tűnnek föl és ezek leginkább csak akkor nyomozhatok ki, midőn a rendes katasteri fölmérések történnek. S tulaj donithatjuk azt, a mint mondom, egyrészt annak is, hogy 5°/

0 és 10°/

0 az adómunkálatok behozatalakor, mint kihagyható levén jelezve, sokan följogosítva is érezték magukat ezen engedélyt használni, és azokat ebben háborgatni az uj földadó szabályozási törvény létesülte előtt többé egyáltalában nem lehet. Olyan kis változásokról minők a térfogatban előfordulnak, ugy, mint 30—40 négyszögöl, egyes magánbirtokos sem tudja : vajon valóban léteznek-e földjében. Ezek csak a fölmérésnél tűnnek ki, és sok ilyen parcellának összesitése ad azután nagy som mát. S hogy valóban e tekintetben igen nagy különbség nem lehet, tanúsítja ezt még az is,