Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-329

329. országos ülés február 1. 1875. 269 Számosak azon előnyök, melyek egy rendes költségvetés megállapítása folytán előllanak. Mindenekelőtt meg iévén állapítva a helyes pénzügyi politika : a pénzügyminister állása a tárczaministerek irányában meg lenne könnyítve, miután a változás alá nem. jöhető határozott tételek fordíthatók csak az egyes tárczák javára. A képviselőház, mely a lefolyt hét év alatt idejének nagyobb részét a költségvetés tárgyalására fordította, miután három átmeneti év szükséges a rendes költségvetés behozatalára : ezt egyszer a képviselőház megállapítván, három évre nyerne szabad időt az elintézésre váró fontos törvényjavaslatok tárgyalására. De semmi se lenne képes az államidtelt annyira emelni, mint ha már három év alatt az egyensúly elérve és íöntartása biztosítva lenne. Megnyugtatóiag hatna az adózó népre is. hogy ha az egyensúly helyreállítása végett meghozza a kívánt áldozatokat: ujabb áldozatok hozatala rendes viszonyok között nem fogna tőle követeltetni. Belátóin, hogy a mai viszonyok közt nem csekély föladat azon módok megállapítása, melyek mellett ily rendes költségvetés a deficit megszüntetésével már 1877. kezdetén keresztülvihető volna. Azonban azt hiszem, hogy a kormánynak kötelessége ez iránt mielőbb előterjesztést tenni: még pedig az egyenes adók emelése végett beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalása előtt: mert mi, kik a kormány által fölhivattunk küldőinkre, azaz az adózókra uj és pedig tetemes terheket vállalni: azt csak ugy tehetjük kellő megnyugvással és a feleletteher elvállalása mellett, ha ez által nem félrendszabályokat, de gyökeres orvoslást és igy az államháztartás biztos rendezését mozdítottuk elő. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy a kormány, mely az egyensúly helyreállítására vállalkozott: mindazon adatok birtokában van. melyek ily előterjesztésre igényeltetnek, tehát azt rövid időn beterjesztheti. Nézetem szerint a rendes budget tételeinek megállapításánál három elv mindenek fölött irányadó: (Halljuk!) Először a nép aránylagos anyagi ereje legyen mérvadó az államháztartás megállapításánál; másodszor, hogy az államjövedelmek csak oly szükségletek födözésére fordíthatók, melyeket a közérdek követel, melyek tehát az államélet rendszeres működését czélozzák; tehát minden oly kiadás, mely magán- vagy vidéki érdekek előnyére szolgál: a költségvetésből törlendő; és végre harmadszor, hogy a kiadások megállapításánál irányadó legyen, hogy bizonyos államczél elérése végett azon mód alkalmaztassák, mely által a kívánt hatás a lehető legcsekélyebb kiadás igénybevételével is állandóul elérhető. Hibásnak tartottam a múltban s hibásnak tartom a jelenben is, hogy az államköltségvetés megállapítása alkalmával — kivévén az 1868. évet — nem figyeltünk arra. mi az állam tiszta bevétele,. azaz, mi a netto-jövedelem. Továbbá ezen netto-jövedelemből le nem vontuk azon összegeket, melyek tőlünk nem függő kötelezettségek teljesítésére szolgálnak, s igy minden egyes tétel emelésénél nem tartottuk szem előtt azt, hogy mi marad valójában szabad rendelkezésünkre. A jelen évi költségvetési előirányzatban a pénzügyminister részéről előterjesztettek ugyan a budget netto-tételei; de a pénzügyi bizottmány előirányzatában ez iránt számítást nem tett. Szabad legyen nekem, tisztelt ház, a jelen évre vonatkozólag számítást tenni, melyből kitűnjék. • mi a szabad rendelkezésünkre fönmaradó összeg? A pénzügyi bizottmány előirányzata szerint a rendes és rendkívüli netto-bevétel 150,965.000 forint. Megjegyeztem, hogy ezen netto-bevétel előirányzatnak bevételi tételei közt vannak olyanok, melyek a tett tapasztalatok szerint, túlzottaknak látszanak, ha csak rendkívüli kedvező körülmények közbe nem jönnek, a zárszámadási eredmény valószínűleg kevesebb lesz. De elfogadom ezen tételt számítási alapul. Ha ebből leszámítjuk azon tételeket, melyeket részint hozott törvények, részint vállalt kötelezettségek folytán nem változtathatunk, ezek következők: királyi udvartartás és kabineti iroda ..... 4,724.00(5 forint, államadósság .... 70.684.000 „ Horvátországnak, nem számítva ide a határőrvidéket, kijár a kötött egyezség szerint . 3.000.000 „ közösügyi rendes és rendkívüli kiadások .... 29,018.000 „ központi nyugdijak . . 234.000 „ saját nyugdijaink % . 2,736.000 ,, ebhez véve a kamatbiztositás fejében vállalt kötelezettségekre előirányzott . . 15,000.000 forintot, tesz összesen 125,396.000 forintot. Miután ezen bevételek előállítására szükséges a pénzügyi igazgatás költségeinek födözete, mi tesz kerekszámban hét milliót, összesen 132,396.000 forint vonandó le az összes netto-bevételből s marad 27,660.000, kerekszámban 17V

2 millió forint a tőlünk függő többi rendes és rendkívüli kiadások födözésére. Ha a kiadási tételeknél számításba veszszük a pénzügyi bizottmány által előirányzott rendes és rendkívüli kiadási tételeket, melyek tesznek: a rendes kiadások . . . 151,500.000 forint a rendkívüli kiadások . . 24,960.000 „ összesen 176,460.000 forintot, kijő a 25

1

/

2 milliónyi hiány, tehát a deficit sokkal több, mint a mennyi a kötelezett fizetések és a jö-