Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-328
328. országos üh ; s jauuár ?,(\. 18«." ( . 251 nak eleget tenni, — mulhatlan kötelessége lett volna mindaddig, mig ez iránt a ház nem intézkedik, más kérdésekben nem intézkedni : mert igen helyesen mondotta Beliczey Rezső tisztelt tagtársam, hogy ezen kérdésben a sürgős intézkedés szüksége egyátalában nem forgott fon. Hogy annálfogva mi indította a tisztelt belügyminister urat mégis arra, hogy rögtön intézkedjék: azt valóban én nem érthetem és a tisztelt belügyminister urnák szavai után sem vagyok képes magamnak megmagyarázni. De ha erre nézve csak ő adhat fölvilágosítást, arra mindenesetre nemcsak adhat, hanem véleményem szerint tartozik is adni, a mi az ű nyilatkozata óta fölmerült : tudniillik hogy a tisztelt belügyminister ur intézkedett véglegesen akkor, midőn már értesülve volt Békésmegye fölterjesztése folytán arról, hogy ezen törvényhatóság az országgyűléshez folyamodott és ez ügynek eldöntését ettől várja. Erre mindenesetre kérem, méltóztassék a belügyminister urnák nyilatkozni, nehogy szavainak hihetősége fölött bárkiben is a legkisebb kétely t'őnmaradjon. Csernátony Lajos (közbeszól:) Már nagyon is napirenden van az a becsületszó-adás. (Zaj jobb felől.) Irányi Dániel: Mindezeknél fogva, tisztelt ház, lehetetlen, hogy ne hibáztassam a tisztelt belügyminister urnák e kérdésben követett eljárását s azért tökéletesen csatlakozom azon szavakhoz és azon kijelentéshez, melyet Beliczey Rezső tisztelt képviselőtársam e ház előtt nyilvánított. (Helyeslés bal felől.) Szapáry Gyula gróf belügyminister : Tisztelt ház! A hozzám intézett kérdésre válaszolni kötelességemnek tartom, és pedig válaszolni akként, hogy, a mint már előbb bátor voltain említeni: az érdemleges intézkedés akkor történt, a mikor azt kijelentettem. A mit időközben tettein, nem volt egyéb, minthogy föntartottam az e tárgyban hozott határozatot, mely megdöntve nem volt, és mely alapítva volt a törvényre, mely érvényben áll addig: mig meg nem változtatik későbbi intézkedésemmel. Az érdemleges intézkedés azonban akkor történt: a mikor azt előadtam. (Helyeslés jobb felöl.) Még egyet vagyok bátor megjegyezni. Több közbeszólás történt; nevezetesen egy képviselő ur részéről az, hogy az adott becsületszóban már kételkedni lehet. Sajnálom, hogy haugosabban nera tette e nyilatkozatát : mert akkor mindenesetre a házra appelláltam volna, melyet inkább tartok illetékesnek e tekintetben, mint azon képviselő urat, a ki közbeszól. (Élénk helyeslés jobb felől. Mozgás hal felöl.) Csernátony Lajos: Tisztelt ház! Én azt mondtam igenis, és hogy ha a belügyminister ur hallotta : nem szoktam soha semmit sem eltagadni, a mit tettem. (Zajos derültség jobb fel-ól) Igenis, azt • mondtam, hogy már nagyon is napirendre kezd kerülni a becsületszó adás oly tények ellenében, melyeknek ellenkezőjét mindenki tudja. (Zajos ellenmondás jobb felől.) A múltkor a ministerelnök ur szavát adta oly valamire, a minek ellenkezőjéről az egész ház tudomással bir. (Közbekiáltások jobb felől: Ez hazugság ! Rendre! Rendre! Nagy zaj és mozgás bal felöl.) Ma a belügyminister első nyilatkozatában elhallgatja, hogy mit tett később. Mikor azután egy másik képviselő ur előjő vele: akkor azt mondja, igenis tettem később is. Ezt az eljárását egy másik képviselő inistificationak nevezte, (Igazi bal felől. Nagy zaj jobb felől.) és pedig teljes joggal. Nem volt-e tehát nekem jogom közbekiáltani, hogy gondolják meg a minister urak, mit beszélnek: mielőtt szavukat adnák és visszautasítanának valamit, (Ellenmondás és zaj jobb felöl.) Miután már ezúttal fölállottam, bátor vagyok egy pár megjegyzést tenni az előadó urnák észrevételeire. Először szeretném tudni, hogy midőn a kérvényi bizottságban valami fontos, ha mindjárt nem is országos, hanem mégis oly tárgy, a mely az adófizetőknek és az ország lakosai egy részének anyagi nevezetes érdekeit érinti, előkerül: a kérvényi bizottság meg szokta-e hallgatni az illető ministereket, vagy nem. És ha meg szokta hallgatni: megtörtént-e ezen alkalommal vagy nem? Mert ha megtörtént akkor kérdem: hogy miként lehetett egy elintézett dolgot egy olykép formulázott utasítás mellett küldeni a belügyministerhez, a mint ez a kérvényi bizottság végzésében van? Ha pedig nem hallgatta meg : akkor hogy állhat elő utólagosan olyan theoriákkal a belügyminister állásának védelmezésére, kinek véleményét előlegesen meg nem kérdezte? Egy szóval, azért történt-e fogalmazása ezen jelentésnek, hogy a már elintézett dologhoz alkalmaztassák a kérvényi bizottság végzése; vagy pedig a kérvényi bizottság botlásának védelmére találtatott-e ki e védelmi theoria? (Derültség bal felöl) r Én nem értein, mert először az igen tisztelt előadó ur még azt adta hozzá a háznak határozatára vonatkozólag, hogy a ház igenis elhatározta azt, a mit elhatározott; de nem kötötte annak végrehajtását időhöz : tehát ad graecas calendas határoz a képviselőház. Ezen saját elméletének daczára, most a kérvényi bizottság, mely, ugy látszik, magát a háznál tekintélyesebb testületnek hiszi: utasítja a belügyministert, hogy terjeszsze elő azt, a mit a ház előterjesztetni határozott, vagy intézkedjék ugy, a mint a ház intézkedni parancsolta. De miért? Ha a minister nincs kötelezve a ház határozatának bizonyos ideig való teljesítésére: mi joggal sürgeti ezt a kérvényi bizottság? (ügy vanl bal felől. Zaj jobb felől.)
