Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-327
327. országos ütós január 23. 1875. 23L Tudom én, hogy vannak, a kik a vámköxösség megszüntetésének, illetőleg a külön sorompók fölállításának nem barátai: azért mert azt állítják, hogy ha Magyarország Austria irányában is állítana vámokat s az osztrák iparczikkekre is vetne vámot, viszont Austria Magyarország nyers terményeit terhelné meg. Ámde ez ellenvetés az én véleményem szerint alaptalan: alaptalan azért: mert nem hiszem, hogy az osztrák kormány elég rövidlátó lenne, hogy azon nyers terményeket drágítsa meg, a melyek az osztrák gyárak élelmezésére elkerülhetlenül szükségesek, és ez által az osztrák gyártmányok versenyképességét tegye semmivé. Ha ezen megtakarításokhoz, ezen jövedelmi többlethez még hozzágondoljuk azon megtakarításokat, a melyeket saját belszükségleteinknél tehetünk, és a melyeknek elsorolásába ez úttal nem bocsátkozom, de a melyek, véleményem szerint, legalább 5—6 millióra bizton tehetők: akkor a megtakarítás, a jövedelmi többlet 26 — 28 millióra emelkedik. Nem fogom, tisztelt képviselőház, ezenkívül azon ujforrásokat, elsorolni, melyek államjövedelmeink fokozására még fölkeresbetők, s nem fogom kutatni az eszközöket sem, melyek ezen kincsforrások megnyitására szükségesek; csupán egyet, talán a legfőbbikét lehetetlen szó nélkül hagynom : az önálló bank fölállítását. A tisztelt péazügyminister ur tegnapelőtti beszédében az önálló bank fölállításának egy akadályát emiitette föl, a mely szerinte a valuta rendezetlenségében található föl. Ha arról volna szó, hogy oly bankot állítsunk föl, mely a maga pénzjegyeit minden órában arany és ezüstért beváltani kész, minő elismerem a legczélszerübb volna: akkor a tisztelt péuzügyminister urnák nehézsége bizonyosan figyelemre volna méltó. De midőn azt látjuk, hogy az osztrák nemzeti bank pénzjegyei kényszer folyammal bírnak, és bírnak Magyarországon ; midőn azt látjuk, hogy Olaszország, hogy Francziaország, hogy az éjszakamerikai egyesült államok szintén kényszer-forgalmú pénzjegyekkel élnek: akkor a kényszer forgalmú pénzjegyek Magyarországon is biztosan elfogadhatók, -épen ugy, a mint elfogadhatók az osztrák nemzeti bank pénzjegyei. És én még nem hallottam akár osztrák, akár franczia, akár olasz, vagy amerikai polgár szájából azt, hogy mindaddig, míg oly pénzjegyeket nem bocsáthatnak ki. melyek minden órán arany-ezüst készpénzért válthatók be: a létező bankokat be kelljen zárni. így látván egyrészről, tisztelt ház, a közösügyi kiadásokat, és ily színben másrészről Magyarország függetlenségének alapján az eredményeket : lehetetlen, hogy azon költségvetést, mely előttünk fekszik, a részletes tárgyalás alapjául elfogadjam. Nem fogadom először el azért, mert a közösügyek alapján szerkesztetett; nem fogadom el azért, mert uj tetemes terheket foglal magában, melyeket a nemzet meg nem bír; nem fogadom el azért, mert még az esetre is, ha ezen terheket elvállalnék : az ország pénzügyeinek rendbehozása nem remélhető. És nem fogadom el végre azért, mert oly kormány terjesztette elő, a mely azonkívül, hogy maga is közösügyi alapon áll, azt még szilárdítani is törekszik; oly kormány, mely az ország terheit nem alábbszállítani, hanem uj adókkal szaporítani akarja; oly kormány, mely a nemzetnek lényeges érdekeit idegen érdekeknek, párturalomnak rendeli alá; oly kormány, a mely iránt a bizalom megszűnt, kihalt és elenyészett; kihalt és elenyészett még saját pártjának független elemei kebelében is. (Helyeslés szélső' bal felől.) Olyan kormány, a melytől a haza nem vár többé semmit, és nem reményi semmit. De van mégis egy szolgálat, melyet vár önöktől : az, hogy állásaiktól mielőbb megválva, azoknak engedjék át helyeiket, kik az ország függetlenségének alapján — mert csak ezen lehet az ország bajait megorvosolni — készek is, képesek is. Ne késsenek uraim e szolgálattal, nehogy a szigorú ítéletet, melyet máris mond fölöttük a közvélemény, még szigorúbbá tegye az utókor; nehogy, — a mitől Isten óvjon, — ha sülyedésünket bukás követné, önöket i? a sírásók közé sorozza a történelem. A költségvetést, ismétlem, részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. Az okok, melyek erre indítanak, a következő határozati javaslatban foglalvák össze, melyet ezennel barátaim és a magam nevében a tisztelt ház asztalára letenni szerencsés vagyok. Határozati javaslat. (Olvassa:) Tekintettel arra, hogy az előterjesztett költségvetés az 1867-iki közösügyi alapon készült, melyet alólirt és elvtársai, minthogy az ország függetlenségével ellenkezik s a nemzetnek ugy a jelenben fejlődését akadályoztatja, mint biztosságát a jövőben veszélyezteti, nem föntartani, de eltörölni óhajtanak. Tekintettel arra. hogy ezen költségvetés által oly nagy terhek hárulnának a már-már kimerült nemzet vállaira, minőket az meg nem bir. Tekintettel arra, hogy még ezen roppant terhek elvállalása mellett is, melyek alatt az egyesek öszszeroskadnának, az ország pénzügyeinek rendbehozatala nem reménylhető. Tekintettel végre arra, hogy oly kormány terjesztette elő ezen költségvetést, a mely — azonkívül, hogy közösügyi alapon áll, sőt azt szilárdítani törekszik, míg egyrészt uj meg uj terheket ró a nemzetre, addig a szellemi és anyagi erejének fejlesztésére szükséges eszközöket megtagadja tőle, s egyéb tekintetben is az ország javát hol idegen érdekeknek, hol saját párturalmának föláldozza, s annálfogva az ország ügyeinek vezetésére nem lévén méltó„