Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-326
32S. országos ül nettó-budgetet kívánok; mert csak akkor tudom tisztán, hogy minden tételnek mennyi a jövedelme. Én megengedem, tisztelt ház! hogy ha nettó budget lesz is megállapítva: igen sok képviselő -csak akkor fog szavazni, a mikor csengetnek, bejönnek, megnézik a fölállókat és a szerint szavaznak ; megengedem, hogy akkor is zászló s nevek után szavaznak, de akkor legalább nem mondhatja senki, hogy öntudatlanul szavazta meg ezen összegeket, nem mondhatja, hogy helyesli az állami uradalmak kezelését: mikor valósággal 3 frt 50 kr jött be, de 8 frt van betéve: mert akkor minden képviselőt terhelne felelősség. Nem fogadhatom el másrészről azért, mert az .adózási rendszert nem helyeslem. Európában, mióta az adóztatás nagyobb mérveket vett: két rendszer küzd egymás ellen, a köz\etett és a közvetlen adók rendszere. A közvetett adók rendszere Európa minden államában diadalra emelkedett,, csak Magyarország az, melyben még a másik rendszer divatozik. Miért? Azért, mert Austriában divatozik. s mi szeretjük egy idő óta Austriát utánozni. Engedje meg a tisztelt ház! hogy e kérdéshez egy pár szót szóljak. Én is fölébe helyezem a másiknak a közvetett adók rendszerét. Miért, mert a pénzügyi eszélyesség, a logika azt követeli, hogy mindenki a lehető legarányosabban adóztattassék meg. A közvetett adóknál, tisztelt ház! az arányosság sokkal inkább kivihető, mint az egyeneseknél ; mert a közvetett adóknál mindenki vagyona szerint fogyaszt; a ki vagyonosabb az többet fogyaszt, az fényűzési czikkeket is vesz ; mert több jövedelme van. s igy arányosan van megadóztatva. Azt mondják némelyek a sóról, hogy az a szegény népre vetett adó. Ez nem áll. Igaz. hogy minden embernek egyforma gyomra van ; de méltóztassék tekintetbe venni, hogy a vagyonosabb ember több cselédet tart, kiadása van munkásokra, cselédségre, tehát aránylag sokkal nagyobb mérvben részesül ez adó terheiben, mint az egyes szegény ember. Előnyt adok másodszor a közvetett adóknak azért is, mert bizonyos mértékben önkéntesek. Itt van például a dohány. Ez nem életczikk, ha valakinek tetszik dohányozni: mért teszi azt? azért, mert van rá fölöslege, és mikor fizeti a dohány-adót? akkor, a mikor fölöslege van rá. Ilyen a bor is, az sem életczikk : én nem iszom sohasem bort, az nem szükséges. Ezek mind olyanok, a melyek •önkéntes adók, melyeknek elsőbbséget adok már azért is, mert mérsékelhetők. De elsőbbséget adok a közvetett adóknak azon •oknál fogva is, mert minden ember akkor fizeti, a mikor pénze van és kisebb részekben járul hozzá. Például, ha valakinek egy mázsa sora van szüksége, rendesen legalább 50 adagban veszi, tndoijanHár 28. 1875. 215 illik a mikor pénze van. De hogyan állunk az egyenes adóval. A földadóval ugy vagyunk, 'hogy az adót kilencz hónappal anticipáljuk, kivévén a felföldet: tehát nem akkor fizetjük, a mikor pénzünk van. A törzsadónál az adósságok kamatai nem vonatnak le. Tudok esetet, hogy valaki két héttel később, miután adóját lefizette, csőd alá került és az adó elvitte minden jövedelmét, mert a kamatokat nem vonták le. A földadónál a kivetés is igen sok bajjal jár; Nógrád-, Csongrád-, Hevesben például ugyanegy qualitásu föld lehet, de mivel a termelési viszonyok különbözők: különböző a jövedelem, és mégis egyformán adóztatnak meg. Én nem azt akarom mondani, mintha a föld- és házadót meg akarnám szüntetni. Ez nevetséges állítás volna. De a súlyt a közvetett adókra kell fektetni, és mikor ezek nem födözik a szükségletet, a hiányt fölosztani az ingatlanok közt. Nem fogadhatom el, tisztelt ház! a költségvetést, mert e költségvetés pazar. Pár esztendővel ezelőtt kiszámítottam, hogy nekünk összesen 22.000 hivatalnokaink és bíráink vannak, kik közvetlenül a kormány szolgálatában állanak. Azóta még szaporodott azok száma. Megengedem, hogy már ez is igen szép szám. és hogy az országnak nagy személyzetre van szüksége. Nem akarok nem adni semmit, a mi a közigazgatás vagy a törvénykezés érdekeit veszélyeztetné. De miért kerül nekünk a törvénykezés két és fél millióval többe, mint ezelőtt került. Azért, mert midőn a törvénykezés rendezés alá jött : nagyon sok képviselőnek volt protegeja, ! síit némelyik maga is ki akart naveztetni és ezért szerveztetett sok törvényszék és járásbíróság, mert sok volt a kérelmezők száma és politikai czélszerüségnek tartották ezen kérelmezőket kielégíteni. Mustrálni fogom példákkal, csalhatatlan számokkal, hogy a jelenlegi létszám sokkal nagyobb, mint az ezelőtti. Pestmegyének volt ezelőtt három törvényszéke 485.000 lakossal, tehát esett egy-egy törvéii3 r székre 160.000 lakos. Ezen törvényszékeket meghagyták. Hevesmegyének volt 330.000 lakosa és két törvényszéke, tehát egy törvényszékre szintén 160.000' lakos. Nem tudom azonban miért, ide három törvényszéket kellett állítani, és igy egy ily törvényszék rayonjához csak 110.000 lakos tartozik. Valamint például a borsodi törvényszék, melynek rayonjához 200.000 lakos tartozik, elbírja végezni ügyeit, elbírja végezni amaz is. Ezeket, csak átalában példa gyanánt hoztam föl. Nem akarom említeni az erdélyi viszonyokat, hol még sokkal nagyobb számmal vannak a törvényszékek. Ezt is szabályozni kell és ez által a közigazgatásban igen sok költséget meg lehetne kímélni.
