Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-325

325. országos ülés január .89 milliót eredményezne; vagyis egy pár millióval szinte többet, mint azon 12 millió, melyet pénzügyér ur a jövő évre uj adókból födözni kivan, 1877. s 1878-ban legfölebb 1879-ben a sulyegyent teljesen helyre­állitanám. Azonban kimutatom a számszerinti eredménye­ket a folyó és jövő évre. A személyes járandóságoknál és fizetéseknél az általam proponált 1,300.000 frt ingó 5 / 00 levo­násból, ha azt a ház most elhatározza 3 / 4 évre: esik még e folyó évre szelvény-adóból a júliusi részlet­ből lehúzható, az egész évre fölvett 1,820.000 frt fele . . a kataszternél a 400.000 frt meg­takarítás fele a szállítási adó leginkább aratás után eredményezne valamit, igy 1,050.000 frt 910.000 „ 200.000 ,. együtt uj adókból % évre . 2.800.000 vagyis összesen .... 4,960.000 frt Tehát több jóval, mint a folyó évi deficit. Jövő évre eredményezhetne: Igazságügyi megtakarítás . . . 480 Kataszternél ........ 400 Központnál 150 Méneseknél 250 Szelvény-adónál .... • . . 1,820 Tanfölügyelők eltörlésével ... 100 Járuléki levonások 000 frt 000 „ 000 „ 000 „ 000 . „ 000 . .... 1,400.000 Uj adók ... .... 5^000.000 Összesen . . . 9,600.000 frt. Mindkét évi eredmény, mint föntebb emiitettem: több mint 15 millió és ekként a két évi 50 millió deficitet 35-el kellene a meglévő kölcsönből pótolni; még akkor maradna rendelkezésünk alatt, ha a többi forrásokat nem veszem is föl: 17—18 millió. Megtörténhetik az is, hogy ha szerencsétlen évek következnek be : bevételeink még lejebbszál­lanak. De az is fölvehető, miután a pénzügyi bi­zottság a födözetet 4 millióval lejebbszállitotta, hogy bevételeink emelkedni fognak. Ilosz évek kö­vetkezményeiért a felelősséget természetes, hogy el nem vállalhatom ; de azon esetben a 12 millió adóemelés sem lesz elégséges; pénzügyi terveket csak a mostani körülményekhez képest lehet készíteni, íme. tisztelt ház! érett megfontolás után elmondtam nézeteimet; számtételeim inkább pessimisticusabbak, mint vérmesek; fillérig való kiszámításokat nem te­hettem, mert ki az admmistratio szálait kezében nem tartja; vagy az. ki előirányoz: számításai elő­nyére és hátrányára is változhatnak. Nem vettem számításaimnál számba azon meg­takarításokat, mik az igazságügynél tehetők ; nem vettem számításba, mik az úrbéri kötvényeknél tehe­tők, nem vettem számba azokat, melyek a tisztelt miuister ur által is fölemlített kereskedelmi és vám­szerződésnek egy helyesebbel való fölcserélése foly­tán befolyhatnak; nem vettem számba az uj katasz­ter által fokozható uj jövedelmeket; valamint nem vettem számba a 8 millió bér és 32 milliónyi adó­hátralékot, a közös activákat, mert ezek íolyóvá­tételére határozott és erős kormány kell. A tisztelt kormány már egy évet töltött eí eredmény nélkül, mert a mit fölmutattak a költség­vetés alkalmával : azt ugyan eredményül senki sem fogja venni. A tisztelt minister ur beterjesztett egy költség­vetést a pénzügyi bizottsághoz, melynek födözetet le kellett szállitani 4.000.000-val. kiadásait szinte 8,000.000-val. és most a pénzügyi bizottság 12 millió differentiával ajánlja azt a tisztelt háznak elfogadás végett. S a tisztelt minister urak e helyze­tet acceptálják. Mondhatom, nagy szerénység: én nem tettem volna. {Derültség hal felől.) De. uraim! ha ilyen körülmények között azon kormány, mely az államháztartás rendezésére alakult, ily eredményeket mutat föl: ez praegnans bizonyítéka annak, hogy nem tud a kormány megfelelni hivatá­sának {Igaz! hal felöl.) és ennek a kormánynak én nem szavazhatom meg a költségvetést. (Helyeslés a hal oldalon.) Tisztelt ház! Azon párt, melyhez én is szeren­csés vagyok tartozhatni, eddig még mindig megsza­vazta a költségvetést az átalános tárgyalásnál és csak az apropriationál tagadta meg azt; de most nem olyan viszonyok vannak; mert ha ezt most megsza­vaznék : elvesztenék a legbecsesebb kincset, az időt a rendezésre, pedig az idő pénz. Méltóztassanak még kérem megengedni, hogy csak pár szót szóljak a pénzügyminister úrhoz. (Halljuk \) A pénzügyminister ur, mikor hivatalát elfogadta: ezt bizonyos föntartással és kikötéssel fogadta el. Én mindig vártam, hogy hol tűnik ki ezeu kikötés; de azt, megvallom, nem láttam soha, mert, hogy a ministerelnök ur és a pénzügyminister ur a politikában két ellenkező irányt követhessenek: azt nem tartottam lehetőnek soha, s ministeriuroba való lépését ugy tekintettem, hogy ekkor a pénzügymi­nister ur átlépett véglegesen a jobb oldalra ; de azt hittem, hogy a pénzügyi kérdésekre nézve teljes önállóságot tartott föl s igy a bankkérdéssel szemben. is ; de csalódtam, mert a pénzügyminister ur ezen kérdésekben is nyakig begombolva van és irányában csak a multak dicsőségéből élünk. Volt egyszer egy római szent birodalom. Valaki azt kérdezte, hogy mennyiben szent az, és mennyiben római. Mi is ilyen kérdést tehetünk tisztelt minister ur irányá­ban, hogy mennyire áll föntartása? Mennyiben áll külön állása ? S miután a kormány és annak minden tagja az eddigi ösvényen halad: a költségvetést áta-

Next

/
Thumbnails
Contents