Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-320

100 320. országos ülés január 14. 1875. képviseleti rendszer volna a legjobb, mely a <malificatiot képes lenne megadni. Én kívánom, hogy a kerületek bizonyos individualitással bírjanak. Egy nagy hátránya a képviviseleti rendszernek ez időben az, hogy ugy alkottattak a kerületek, melyek a választásnál sokszor az értelmiség előmozdításának nem igen kedvező körülmények közt jő össze, és a mely kerületekben tehát oly szerkezetben és oly összeállításban, mint most vannak, azon nagy befolyás, a mely nekik mégis adva van, garantirozva nincs. Bizonyos hátránya ez a mostani kerületeknek az 1848. előtti megyei kerületekhez képest. Én. tisztelt ház, azon individuális befolyást nem a kerületekben keresem ; hanem abban, hogy a kerületek bizonyos homogén elemeket foglaljanak magukban, ha nem is kizárólagosan; ele legalább oly elemeket, a melyek minden tekintetben mérkőzni képesek legyenek. És ha ezt veszem, bármennyire méltóztatnak is a képviselők számát leszállítani, ha nem akarják megsemmisíteni a fővárosban lévő individualitást, — mert a főváros bizonyos kerületei határozott physionomiával birnak, — nem szabad a főváros képviselőinek számát alábbszállitani; mert a kerületek physionomiáját megsemmisíteni valóban nem volna czélszerü. Hivatkozom Pestre, a hol például a Terézváros a Józsefváros- és Ferencz városétól lényegileg eltérő elemekből állván, ezeknek egyesítése nem volna czélszerü. így állván a dolog, tisztelt ház, azt hiszem, hogy, midőn egyfelől a törvényhozás a főváros választóinak számát a hozzácsatolás által nagy mértékben szaporította : itt volna az alkalom megfontolni azt, vajon nincs-e mindezen körülmények méltánylásával a választó-kerületek rendezése is helyén. és sajnálom nagyon, hogy Wahrmann tisztelt képviselőtársam indítványa nem olyan szerkezetű, a mely e tekintetben teljes megnyugvást adna. Két különös hibát is találok abban, hogy, a mennyiben tudniillik ezen módositvány szerint a nyolezra szaporítandó kerületek megállapítását nem ugyan a fővárosi központi bizottságra, — a hová ez semmi esetre sem tartoznék, — hanem a törvényhatóságra bizná. Én ezt nem pártolhatom, és pedig azért nem; mert a főváros kerületeit a törvény határozza meg. És igy kénytelen vagyok a minister urnák is ellentmondani; mert az 1874. törvény, a mely a fővárost megalakította, kijelentette, hogy a törvényhozás további intézkedéséig a főváros választó-kerületei a jelen szerkezetükben meghagyandók. Ennek következtében Budapest főváros jelen választó-kerületei mintegy a törvénybe be vannak czikkelyezve, és igy rajtok változtatás nem történhetik, és azért a czimet sem tartom correctnek; mert e törvényjavaslat nemcsak az 1848. törvénynek módositását, hanem az 1874. a főváros egyesítéséről szóló törvénynek nsódositását is foglalja magában. Igy állván, tisztelt ház, a dologg, én legjobb szerettem volna, ha a minister ur ezen kérdést figyelembe vette volna. Én a parlamentalis kormányzat következményének minden körülmények közt nemcsak azt tartom helyesnek, hogy a kormány részéről történjék e tekintetben előterjesztés : de azt hiszem, hogy a törvényhozás is legbiztosabban intézkedhetik akkor, ha a kormány teszi az előterjesztést, mint a mely leginkább rendelkezik azon adatokkal, a melyek szükségesek; mert szóval s egy rögtönzött módosítással a bajokon segíteni nem lehet. Nem hagyhatom továbbá, tisztelt ház, egy pár szó nélkül a képviselők száma leszállításának megemlítését. (Ellenmondás.) Engedelmet kérek, ha méltóztattak e kérdést itt fölhozni: méltóztassanak megengedni, hogy erre vonatkozólag én is elmondjam nézetemet. Nem szeretem, hogy ma, midőn ezen kérdés nincs szőnyegen : a képviselők száma leszállításának eszméje nemcsak megpendittetett, hanem bizonyos helyesléssel is találkozott, . és igy mintegy principialiter el is intéztetett. Nagyon sokszor történt a házban, hogy ha fontos kérdések ugy per tangentem érintettek: fejünkre nőttek, és utoljára nem bírtunk velük. Miután a leszállítás megpendittetett, én sem hallgathatom el abbeli nézetemet, hogy szükségesnek tartom: de ezt érvül fölhozni ma, midőn e kérdés nincs szőnyegen, és pedig fölhozni némi élességgel ma a parlamenti szerkezet ellenében, — mert a képviselők nagy számának némileg itt hiányul való fölhozása bizonyos tekintetben a parlament elleni vádat képez, — ezt nem tartom helyesnek; mert nem hiszem, hogy itt volna helye a parlament működésére vonatkozólag kritikát mondani. Ha a tisztelt minister ur be fog terjeszteni egy javaslatot a képviselők számánali leszállítására nézve, fogunk hozzászólani; de midőn nem erről van szó, midőn arról van szó, hogy a jelenlegi rendszernek épségbentartásával a fővároshoz tizenhétezer léleknyi népesség hozzácsatoltassék: akkor. nézetem szerint, már a jövőbeli mérvet irányadóul venni, ez ellenkezik a politikai igazsággal. Ezeknél fogva én részemről pártolom azon eszmét, hogy a főváros választó-kerületei szaporittassanak; de nem ugy, mint Wahrmann tisztelt képviselő ur mondotta, hanem egy más módon. Mielőtt fölolvasnám módositványomat, még csak egy okot kívánok fölhozni. Nem csak azért nem fogadhatom el Wahrmann képviselő ur módositását; mert az 1873. évi főváros egyesítéséről szóló törvény fixirozza a fővárosi kerületeket, ezeket tehát csak törvényhozás utján lehet megváltoztatni; de 1 azért sem fogadhatom el, mert egy ellenmondás van benne. Azon módositvány határozottan azt tartalmazza, hogy mivel Ó-Buda és a Margit-sziget a I fővároshoz csatoltatott, ezen incidensből kivan intéz-