Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-309

309. országos ülés deczember 12. 1874. 345 A 10-ik §. Szerint „az uj adómunkálatba föl­veendő földrészletekre az illető községben addig fönállott tiszta jövedelemi árszabály alkalmazandó. Ezek szerint az 1861: XXV. törvényczikk in­tézkedik az időről-időre haszonvehetőkké vagy ha­szonvehetetlenekké váló földrészletekre, és a növe­lési ágakban előfordulni szokott változásokra nézve; de nem intézkedik az 1868. előtti időkben történt hibás fölvételek és azon területek kiigazítására nézve, melyek a) termők bár, de a földadó-sorozati munkála­tokba mint terméketlenek vétettek föl akkor, midőn a concretalis fölmérések alapján községenként kimu­tatott térhiány kiegészítendő volt, vagy melyek b) használat alatt állanak bár, de a földadó­sorozati munkálatokban sem mint termők, sem mint terméketlenek nem fordulnak elő. Nem intézkedik végre azon földrészletekre nézve sem, melyek legnagyobb részben már az ötvenes évek óta jövedelmezőbb mivelési ág szerint használtatnak, de a földadó-sorozati munkálatokban mint legelők, erdők, vagy mint rósz nádasok van­nak fölvéve. Milliókra rug azon holdak száma, melyek után vagy épen semmi adó, vagy a megfelelőnek csak igen csekély részecskéje fizettetik • akkor, midőn a szorult állam rendes, sőt fokozott rendkívüli bevéte­leivel sem képes kötelezettségeit teljesíteni. Igazolatlan kegyelem-osztogatás ez, mely az állam összes adózói irányában igazságtalan. A kiigazítási eljárásra nézve nincs mit monda­nom, azt világosan megszabja az 1868: XXI. tör­vény, melynek 9., 10., 11. §§., erre nézve a 7. és 12. §§. pedig a vízmentesített földekre nézve vilá­gosan intézkednek. Különbség csak annyiban van, hogy a bejelentések nem az adóhivatalnál, hanem a községi elöljáróságnál, illetőleg bizottságnál törté­nendnek, mely a kiigazítást a telekkönyvhöz csato­landó pótiveken eszközlendi. A törvényjavaslat, melynek folytán a kiigazítás eszközöltetnék, így hangzanék: Függelék az 1868. évi XXI. törvényczikkhez. A földadóról. 1. §. Az 1868. évi XXI. tör­vény czikk hatálya 1875. január 1-től számítva mindazon területekre kiterjesztetik: 1. melyek termők bár, de a földadó-sorozati munkálatokba mint terméketlenek vétettek föl akkor, midőn a diilőnkénti fölmérés alapján községenként kimutatott térhiány pótolandó volt ; vagy pedig a földadó-sorozati munkálatokban sem mint termők, sem mint terméketlenek nem fordulnak elő; 2. melyek legnagyobb részben még az ötvenes évek óta jövedelmezőbb mivelési ág szerint használ­tatnak ; de a földadó-sorozati munkálatokban mint legelők, erdők, vagy mint rósz nádasok vannak fölvéve. EÉPY. H. NAPLÓ. I85. XIII. KÖTET. 2. §. Kivételnek csak annyiban van helye, a mennyiben a bejelentések nem az adóhivatalnoknál, hanem a községi elöljáróságoknál történnek. 3. §. A törvény végrehajtásával a pénzügyi minister bizatik meg. Ajánlom határozati javaslatunk első két pontját, melyeknek elfogadását az igazság érdeke követeli. A 3-ik és 4-ik pontra nézve igyekezni fogok és fogunk a földadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával mindazon intézkedéseket érvényre emelni, melyek alapján a főczél „a viszonylagos helyes arány" lehetőleg biztositható. Teendjük ezt a tisztelt pénz­ügyminister ur érdekében is, kit sajátlagos helyze­ténél fogva a törvény hiányos intézkedéseiért is fele­lősség terhelne. Ghyczy Kálmán pénzügyminis­ter: Engedje meg a tisztelt ház, hogy a beterjesz­tett indítvány folytán némely észrevételt terjeszthes­sek elő. (Halljuk!) Tökéletesen helyeslem mindazt, a miket jelen­legi földadó-kataszteri munkálatomban, mint hiányo­kat a tisztelt képviselő ur fölemiitett; magam is óhajtom, hogy e hiányok mielőbb orvosoltassanak. A tett indítvány ellenében van azonban legelőször is előzetes észrevételem. A képviselő ur most in­dítványát annyiban módosította, hogy indítványának 3-ik és 4-ik pontját a tárgyalásból kihagyatni kí­vánja, és szorítkozik egyedül az 1-ső és 2-dik pontra, a melyek kinyomozását rendelik el azon földterületeknek, a melyek mint terméketlenek lévén beirva, a termékenyek sorába iktatandók, és a me­lyekre nézve a mivelési ágak időközben megváltoz­tak. Az eredeti indítvány hibás volt abban is, hogy azon nagy munkálatot, melyet tervez, egyszerű uta­sítás által vélte a pénzügyministernek meghagyha­tónak, midőn mindnyájan tudjuk, hogy ez iránt tü­zetes törvény szükséges. Hibául kell az indítványra nézve fölrónom azt, hogy , midőn a czélt, melyet kitűz maga elé, hogy tudniillik nyomoztassanak ki azon földek, melyek már kezdetben termékenyek voltak, vagy időközben termékenyekké lettek, s a melyek most a terméketlenek sorába vannak iktatva; nyomoztassanak ki a változott mivelési ágak és az ekképen folytatott nyomozások következtében az illető területek a törvény által rájuk rovandó ma­gasabb adóval rovassanak meg; de legalább az ere­deti indítványban arról, hogy azon czél, a melyre nézve talán mindnyájan megegyezünk, miképen éressék el: egy szó sem foglaltatik; pedig oly ese­tekben, midőn a czélra nézve megegyezünk mind­nyájan : a kérdés épen ott rejlik, és véleménykü­lönbség csak arra nézve lehetséges, hogy miképen éressék el és foganatosittassék a közösen óhaj­tott czél. Azokba, a miket Stoll képviselő ur most mon­dani méltóztatott, a mennyiben azok a földadó-sza­44

Next

/
Thumbnails
Contents