Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-308
336 308. országos ülés deezember 11. 1874. azon indokok folytán, melyek álláspontunk közt a különbséget eddig is igazolták: a véderő-bizottság részéről a ezimnek változatlan megtartását kell a tisztelt háznak ajánlanom. Elnök: A kik a véderő-bizottság javaslatát a czimre nézve elfogadják, szíveskedjenek fölállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a véderőbizottság javaslatát. Wächter Frigyes jegyző (olvassa az 1., 2. és 3-iJc §-Jcat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: A törvényjavaslat tehát részleteiben is elfogadtatott. Pulszky Ágost előadó (olvassa a véderő-bizottság határozati javaslatát.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a véderőbizottságnak ezen határozati javaslatát? (Elfogadjuk) A véderő-bizottság által beterjesztett határozati javaslat tehát szintén elfogadtatott. így a törvényjavaslatnak tárgyalása be lévén fejezve, annak harmadszori fölolvasása a legközelebbi ülésben fog megtörténni. Következik a központi bizottság jelentése az 1871. évi XLII. törvényczikk 52. §-nak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a központi bizottság jelentését.) Elnök: Atalánosságban nincs észrevétele a háznak ezen törvényjavaslat ellen ? Vargits Imre: Engedje meg a tisztelt ház, hogy ezen törvényjavaslat elfogadására nézve indokaimat rövid szavakban előadjam. A városokban a közigazgatás mindaddig, mig a városi főispánok intézményével nem szerencséltettek, a körülmények és a viszonyok közt rosznak mondható nem volt; a közigazgatási gépezet tulajdonképen csak akkor akadt főn, midőn a törvényhatósági joggal fölruházott városok élére főispánok állíttattak. Átalános volt a közvélemény, átalános volt az ítélet, hogy ezen intézményhez kötött és kapcsolt remények nem teljesültek. Ezen meggyőződésre utóvégre a kormány is jutott és azt hitte volna az ember, hogy ezen meggyőződés által vezéreltetve, oly törvényjavaslatot fog benyújtani, — ha egyúttal a közigazgatás javítása vezérli — melynek alapján ezen intézmény megszűnjék. E helyett azonban az intézmény csupán csak módosittatik, a mennyiben ezen törvényjavaslattal az czéloztatik, hogy a megyékre nézve kinevezett főispánok egyúttal városi főispánok is lehessenek. Én megvallom, hogy magukat a megyei főispánokat is azon hatáskörrel és azon illetékességi joggal, a melylyel fölruházva vannak: egyátalában, főleg pedig a jelen viszonyok közt tisztán fényűzési xzikknek tekintem; (Helyeslés.) addig azonban, mig a közigazgatási rendszer alaposan nem fog javíttatni .* egyelőre természetesen főn tartandóknak vélem. Nézetem szerint ezen törvényjavaslat, ha eredeti rendeltetésének meg akarna felelni, kettős szempontból lenne bírálandó : először pénzügyi, s másodszor politikai szempontból. A törvényjavaslat tulajdonképen csak pénzügyi szempontból eshetik tényleg bírálat alá; mert, a mint az előbb emiitettem, közigazgatási szempontból nem vezet eredményre. Én a törvényjavaslatot elfogadom egyrészt azért, mert pénzügyi tekintetben az állam terhein könnyit; elfogadom másrészt s főleg azért: mert összes közigazgatásunkat oly hiányosnak, oly rosznak tartom, hogy a kormány az államháztartás rendbehozására czélzó törvényjavaslatok letárgyalása után, ugy hiszem, azon kényszerhelyzetben lesz, az összes közigazgatási rendszerünk javítására czélzó törvényjavaslatot behozni. Elfogadom tehát a törvén} r javaslatot, mert beismerem ugyan, hogy most a mi közigazgatási rendszerünk rósz ; de ezen törvényjavaslat által roszabbá nem lesz és pénzügyi tekintetben könnyebbülést okoz. (Helyeslés jobb felöl.) KJSS «fános : Tisztelt ház! A városi főispánok behozatala egyáfalán nem volt indokolható; mert, miután a szabad királyi városokon századokon által saját polgármestereik vagy biráik alatt állottak és azok kormányozták a közigazgatásban: nem volt ezen intézkedés egyéb, mint a kormánynak fölösleges orgánumokat állítani és az államra nézve a költségeket fokozni; mert a szabad királyi városokban lévő főispánok az administratiohoz épen semmiben sem járultak, hanem mindent végeztek a polgármesterek, közgyűlések és a tanács. Ha visszatekintünk arra, hogy a szabad királyi városokban a közigazgatáshoz megkívántató tisztújításra nézve minő eljárásokat vittek végbe 1848. előtt, midőn semmi főispán alatt nem állottak a városok, mégis a kormány volt képes szükség esetén oly egyéneket alkalmazni a tisztújítás keresztülvitelében, kikben legtöbb bizalma volt, és ha ennek daczára a jelen körülmények között a városi főispánok intézménye nem töröltetik el; hanem a városok a megyei főispánok alá helyeztetnek: az nem egyéb, mint ujabb jele annak, hogy a szabad királyi városokat nem akarja a kormány azon önállóságba visszahelyezni, mint a melyben azelőtt voltak, mikor még nem volt behozva ezen intézmény. Én tehát ezen törvényjavaslatot csak annyiban fogadom el, a mennyiben a városi főispánok intézményét egészen megszünteti és a szabad királyi városokat oly önállókká teszi, mint a minők voltak 1848—1849. előtt és nem helyezi a megyei főis pánok alá. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház e törvényjavaslatot atalánosságban a részletes tárgyalás alapjául : igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott.
