Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-308

308. országos ülés deczeinber 11. 1874. 310 a módozatban adjunk kifejezést a változott körülmény követelményének, vagyis azon körülmény követel­ményének, hogy mig más alkalmakkor mindig az az eset állott a ház elé, hogy azon budget, a melyre, mint a törvényben megállapítottra hivatkozik, kisebb volt, mint az, a melynek keretében elszámolandók voltak a kiadások: most gondolom mindnyájan tudjuk, hogy az 1874-re megszavazott budget sokkal nagyobb, mint a minőt bárki is megszavazni szán­dékoznék az 1875-ik évre. A nagyobb keretben a kisebb alapján tett költségeket elszámolni minden akadály nélkül lehet; de ha fölteszszük, a mit nem tagadhatunk, mert mindnyájunk szándéka az, ha fölteszszük, hogy az 1875-iki budget kisebb lesz, mint az 1874-iki volt: előállhatna az az eset, hogy az első negyedévben a nagyobb budget alapján oly költekezések történnének, hogy azután az 1875-re megállapítandó kisebb budget tételei megtarthatók többé nem volnának. Ezen aggály elhárítására ezéloz, azt hiszem, az igen tisztelt ministerelnök urnák tegnapelőtt tett nyilatkozata. De utoljára is semmi okom sincs ugyan hinni, hogy ez igy lesz; de a lehetetlenség határain belül esik, hogy még változás is történhetik időközben a ministeriumban és akkor a ministerElnök: Ígéret, föltéve is, hogy az illető maga a legnagyobb scrupulositással megtartaná, nem fogna semmi biztosítékot sem nyújtani. Én tehát azt óhajtanám, hogy az eredeti 3. §. helyébe a következő uj szöveg tétessék: (Halljuk! Olvassa:) „Az állam szükségleteinek födözése ugy eszközlendő, hogy a költségek az 1875-ik évi köl­tségvetés keretébe beilleszthetők, és az abban meg­állapítandó összegek határai között elszámolhatók legyenek." Vagyis más szóval, törvényben óhajtanám megadatni azon biztosítékot, melyet a tisztelt mi­nisterelnök ur nyilatkozatával adni akart. (Helyeslés a baloldalon) Beőthy Algernon jegyző (újra föl­olvassa a beadott indítványt.) Paczolay János: Tisztelt ház! Én az épen most beadott módosítást nem fogadhatom el ; mert már a ministerelnök tegnapelőtti beszédében nyilatkozott, hogy igenis ő iparkodni fog a meg­adandó indemnityt ugy használni, hogy az a kormány által beterjesztett költségvetés és a pénzügyi bizot­tság által tett levonások keretébe is beillesztessék. Ha tehát a tisztelt indítványozó ur módosítása el­fogadtatnék: ez által a ministerium nem lenne többre kötelezve, minthogy az általa előterjesztett költség­vetés keretén belül gazdálkodjék; holott a minister­elnök nyilatkozata tovább ment: mert világosan ki­mondta, hogy ő az indemnityt arra fogja fölhasz­nálni, hogy az nemcsak a kormány költségvetésének, hanem a pénzügyi bizottság által tett levonások­nak keretébe is beillesztethessék. Másodszor el nem fogadhatom az indítványt azért sem, mert én azt praeoccupaltnak tartom annyiban, mennyiben ezen indítványban már mintegy előzetesen áílapittatik meg a költségvetés ; mert az mondatik a tett módosításban, hogy a ministerium köteleztetik az indemnityt az 1875-iki költségvetés keretében fölhasználni. Ha tehát már arra kötelezzük a kormányt, hogy az indemnityt az 1875-iki költség­vetés keretében használja föl: azzal egyszersmind azt a költségvetést is elfogadjuk, holott én nem hiszem, hogy a tisztelt ház az 1875-iki költség­vetést bővebb tárgyalás nélkül elfogadni szándékozik. De nem fogadhatom el az indítványt azért sem, mert az kérdést nem szenved, hogy világos bizal­matlansági szavazat a ministerium irányában akkor, mikor a ministerelnök kimondotta s jegyzőkönyvbe vétetni kérte abbeli nyilatkozatát, hogy ő a meg­adandó indemnityt az általa beterjesztett költségvetés s egyszersmind a pénzügyi bizottság által tett levo­nások keretében fogja használni. Ha tehát ezt ma­gában a törvényben s abban a modorban kellene biztosítani, a mint azt az indítványozó hozza javas­latba: akkor az nem tenne egyebet, mint azt, hogy a tegnap megszavazott indemnityt ugyan megadjuk; de miután még sem bizunk a ministerium abbeli nyilatkozatában, hogy ő a képviselőház előtt tett ígéretet meg is tartsa : azért szükségesnek tartjuk, a ministeriumot még törvénybe beiktatandó clausu­lával korlátozni. Én nem látok elegendő okot arra nézve, hogy a ministeriumnak a tegnap megszavazott indemnity következtében ma más modorban bizal­matlansági szavazatot adjunk s ennélfogva én a tett módosítást elvetendőnek tartom. (Helyeslés jobb felől.) Ghyczy Kálmán pénzügyim­nister: Én köszönöm, tisztelt ház, az előttem ' szóló képviselő urnák, hogy előttem nyilatkozott, mert a dolog érdemére nézve saját nézeteimet is kifejezte. Most is hasonló nehéz állapotban vagyunk a fölhatalmazási törvény szerkesztését illetőleg, mint volt a ház 1869-ben, midőn épen Tisza Kálmán képviselő ur indítványozta azon szakaszt, mely a mostani törvényjavaslatban harmadik helyen foglal­tatik, s mely azután később a törvényjavaslatokba bevétetvén, azóta folyvást mindig ugyanazzal a szöveggel szerepel az úgynevezett indemnitási tör­vényekben. Sőt némely tekintetben még nehezebbek a körülmények most, mint voltak 1869-ben, abból a tekintetből tudniillik, hogy minden irányban az alkotmányosságnak megfelelőleg lehessen a fölha­talmazási törvényt szerkeszteni. S maga Tisza Kálmán képviselő ur ép azért hozta javaslatba az időben azon szerkezetet, a mely ezen törvényjavaslat har­madik szakaszában foglaltatik; mert, a mint ki is fejezte beszédében: belátta annak nehézségét, hogy a fölhatalmazási törvény a szigorú alkotmányosság követelményeinek teljesen megfelelőleg szerkesztessék.

Next

/
Thumbnails
Contents