Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-307

312 307. országos ülés deczember 10. 1874. helyén, hogy a jelen kormány ma föladatának meg nem felel. (Élénk helyeslés bal felől.) Én, tisztelt ház, meg merem tagadni az in­demnityt: mert nem hajolhatok meg azon okosko­dás előtt, mely e törvényjavaslatnak megtagadását egyértelműnek bélyegzi államháztartásunk rögtöni ösz­szeroskadásával. (Helyeslés a bal oldalon.) Több okot hozhatnék föl; de csak egyet emlí­tek. Hisz ma, tisztelt ház, csak deczember 10-ke van. (Egy hang a jobb oldalról: Csak ?! Fölkiáltá­sok bal felől: Igaza vanl) Meg merem tagadni itt a háznak ezen oldalán én, ki 1865. óta mindig tagja voltam azon pártnak, melyet Deák-pártnak neveztek; én, tisztelt ház, ta­gadom meg, ki mint közkatona, szintén működtem pártomban és pártomért, és talán nagyobb nyoma­tékkal és kézzelfoghatóbban szerény körömben, mint igen-sokan a tiszteletbeli vezérek közöl; (Hosszan tartó élénk tetszés a bal oldalon.) meg merem ta­gadni, mert megóvtam függetlenségemet, és mindig csakis a nézetem szerinti legjobb meggyőződésemet követtem; (Helyeslés bal felől.) meg merem tagadni, tisztelt ház, végre a nélkül, hogy félnék attól, hogy valaki engem ezért alaposan inconsequentiával vá­dolhatna. Én jóhiszemüleg követtem pártomat mű­ködésében; ha én is járultam egy téglával a ma már sok részben rosznak bizonyult épület fölépíté­séhez : {Helyeslés a bal oldalon.) van bátorságom megvallani, hogy igenis elismerem azt, hogy a leg­jobb szándéktól vezéreltetve, roszul cselekedtem. (Élénk éljenzés és helyeslés a bal oldalon.) Ennek bevallása, tisztelt ház, nem szégyen; és nem incon­sequentia. az, nézetem szerint, ha azt, a mit eddig jónak tartottam : ma, meggyőződésem szerint, rosz­nak találom, rosznak találva továbbra istápolni nem akarom ; hanem oda akarok törekedni, hogy a rósz ne legyen roszabbá, és ha nem hárítható el rögtön, legalább hatásában lassan-lassan szorittassék meg. És minthogy erre, tisztelt ház, én ezen jelen kor­mányban garantiát nem találok, de nem is találha­tok, és minthogy kívánatosnak tartom, tekintve vi­selt dolgait, hogy e kormány mihamarább adjon másnak helyet: a beterjesztett törvényjavaslatot nem fogadom el. (Hosszan tartó élénk helyeslés és éljenzés bal felöl.) Éber Nándor : Tisztelt ház! Minthogy épen az előttem szólott, ki magát pártunkhoz tarto­zónak nyilatkoztatta, elmondta okait, hogy miért nem fogadhatja el az előttünk fekvő fölhatalmazást; engedje meg a tisztelt ház, hogy én néhány szóval elmondjam okaimat, hogy miért fogadom el. (Halljuk!) Mielőtt ezt tenném, csak egy szót kívánok a tisztelt penzügyminister úrhoz intézni. (Halljuk!) Ne vegye szerénytelenségnek, hogy én neki egy ta­nácsot adok. (Halljuk\) A ki a két napi tárgyalást némi figyelemmel kisérte: nem lehet, hogy át ne legyen hatva a régi zsidó törvényhozók azon böl­csességétől és emberismeretétől, a melynél fogva ők a bűnbakot nemzeti intézménynyé változtatták át. Jól tudták, hogy a nemzet életében akárhányszor kerülnek elő esetek, a mikor, mint ők mondták, a nép vétkezik, s hogy ezután nyugtalan és érzi, hogy valamiképen ezen vétekért bűnhődni kell. Ezért ők előre gondoskodtak, s azt a módot találták, hogy egy oktalan állatra rótták mindazon vétkeket, me­lyeket a nép elkövetett. (Derültség.) Az igen tisztelt penzügyminister urnák, kinek annyi sok mindenféle előterjesztendő törvényjavas­latai vannak: azt tanácsolnám, hogy a tapasztaltak után egy olynemü törvényjavaslatot is terjeszszen elő, a mely által a bűnbak nálunk is hasonló nem­zeti intézménynyé változtassék át. A mi az előttünk fekvő tárgyat illeti, annak megszavazása, mint bizalmi és bizalmatlansági kér­dés vettetett föl. A bizalom és bizalmatlanság érzés dolga; ez ellen érvekkel harczolni igen nehéz; de igenis lehet, véleményem szerint, harczolni azon fölfogás ellen, a mely az ilyféle fölhatalmazásokat bizalmi kérdésnek nyilatkoztatja. Parlamentben min­den bizalmi vagy bizalmatlansági kérdés hogy a minister ott ül a ministeri széken; bizalmi kérdés és bizalmi kérdés az, hogy az administratiot kezeli, és bizalmatlansági kérdés az, hogy önök a túlsó ol­dalon ülnek. Itt a parlamentben minden bizalmi, vagy bizalmatlansági kérdés. Hogy itt vettessék föl ez a kérdés: ez némileg a constitutionalismusnak, legalább a continentalis constitutionalismusnak zsenge korá­ból való eszme. Azok a tisztelt urak, kik már a középkort elérték, vagy talán meghaladták: emlé­kezni fognak a hires Rotteck- és "Welcker-féle Staats­lexicon-ra, mely a 40-es években, ugyszólván : con­stitutionalis biblia volt, ugy mint most a Gneist könyvei, melyeket mindenki idéz. Az előbb említett két német tudor az angol alkotmányos élet tüneményeit egy theoriává változ­tatta át a continens számára, ad usum delphini, mint szokták volt mondani a régi purificalt kiadá­sok. Mint rendesen szokott történni, midőn az élet különféle erőkből támadt egyensúlyát elvekre akarják reducalni: ezen tudósok ugy fogták föl a tünemé­nyeket, mint ugyanannyi argumentumot bizonyos theoriák bebizonyítására. Látták, hogy a pénzmeg­szavazás az angol alkotmányosság fejlődésében egyik leghatalmasabb fegyver; ebből tehát azt következtet­ték, hogy ez a fegyver az, melylyel constitutionalis államban leginkább lehet hatni. Csak egyet felejtettek el, tudniillik, hogy ez akkor volt: midőn más garan­tiák nem léteztek, midőn parlamentalis kormányról még senki nem álmodott. Véleményem szerint tehát akkor, midőn a ház­nak minden pillanatban kezében van fölvetni a bi­zalmi kérdést, főkép a pénz megszavazásában látni

Next

/
Thumbnails
Contents