Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-305

305. országos ülés deczember 5. 1874. 267 A törvényjavaslat hiányául tekintem, továbbá, hogy nagyfontosságú intézkedéseknél kételyeknek enged tért. így a 60. §. szerint a becslőbiztos a járásbeli sorozás eredményét községenként összeállitván, munkálatát a járási bizottságnak bemutatja. A járási bizottság az általa megállapított sorozási munkálatokat a kerületi bizottsághoz megküldi. 61. §. A kerületi bizottság azon szempontból vizsgálja meg a sorozási munkálatokat, hogy megtartatott-e a sorozási eljárásban az egyöntetűség? és kifejezésre jutott-e a mintaterek és tiszta jövedelmi fokozatok szerinti arány a becslő járások közt vagy sem ? másod fokban megállapítja a sorozási munkálatokat és a pénzügyi ministernek megküldi 62. §. A pénzügyminister átvizsgálja a sorozási munkálatokat és véleményével az országos földadóbizottsághoz átteszi. 63. §. Az országos bizottság a sorozási munkálatokat a 61. §. értelmében arányossági szempontból vizsgálja meg, ha szükségét látja az 53. §. érteimében a helyszínén megvizsgáltatja, s ennek eredményéhez képest egyik vagy másik kerületi bizottságot munkálatának a kijelölendő irányban kiigazítására utasítja. E §§-ban nincs kimondva, mely irányból czéloztatik az arány megítélése; a szöveg azonban sejteti, hogy az iránt a sorozás eredménye szermt község- járás- vagy kerületenként kiszámított tiszta jövedelem állása, vagy annak egy holdra eső átlaga adja, és ebben kiszámithatlan hatású káros tévedés van, mert a község- járás- vagy kerületenként kiszámított tiszta jövedelem átlaga a viszonylagos arány megítélésére alapul nem szolgálhat. Állításomat az életből merített példával bizonyítom. Két — ugy a föld minőségére, mint más viszonyokra nézve — egymáshoz annyira hasonló községben, hogy ugyanazon mivelési ágakban, ugyan annyi osztály mindegyike, ugyanazon tiszta jövedelemmel van kimutatva, egyforma részrehajlatlansággal hajtatott végre a földek osztálybasorozása is, és mindamellett helyes lehet az egyik község tiszta jövedelmi átlaga 2 frt 50 kr, helyes a másik az 1 frt 80 krral, lehet az eltérés nagyobb is, a mennyiben az egyikben túlnyomó, példának okáért az I-ső osztályú szántóföldek holdjainak száma, a másikban ellenben túlnyomó a 3-ik osztály-é sat. így állván a dolog, fontosság nem tulajdonitható az osztálybasorozási munkálatok megvizsgálásának a felsőbb forumok által, ha az nem a helyszínén ejtetik meg. A jövedelmi átlag és átlag közötti nagy különbség sejtetheti az osztályba sorozás körüli hibás eljárást, bizonyítékot azonban csak részrehajlatlan helyi vizsgálat által nyerhetni. A törvényj avaslat hiányaként tekintem még a kormány hatáskörének oly módon megszabását, a mint az megszabatott. A 62., 70. §§. értelmében a pénzügyminister a beküldött sorozási munkálatokat, vagy az azok ellen intézett föllebbezéseket átvizsgálja és véleményével az országos földadó bizottsághoz átteszi, arról azonban, hogy alkalma is legyen meggyőződést szerezni oly dolgok állásáról, melyekről véleményt kell mondania: nincs, legalább nincs világosan intézkedve, így az 59. §. szerint „a becslőbiztos a becslőjáráson belül, a kerületi bizottság küldöttsége (51. §.) pedig az illető kerületen belül a sorozás folyama alatt megvizsgálják a sorozó küldöttségek eljárását" igy a 63. §. szerint „az országos bizottság a hozzá áttett sorozási munkálatokat és összes ügyiratokat a 61. §. értelmében arányossági szempontból vizsgálat alá veszi, ha szükségét látja, saját küldöttsége által (53. §.) a helyszínén megvizsgáltatja", csak arról van világosan intézkedve, hogy a kerületi és országos bizottságok küldöttségei helyi szemle által szerezzenek meggyőződést a sorozási eljárásról; de hallgatással mellőztetnek a kerületi és központi fölügyelők, kik midőn a tiszta jövedelmi fokozatok megvizsgálásába befolyni hivatva voltak, az 51. és 53. §§-han a kerületi és országos bizottságok küldöttségei mellett világosan meg lettek nevezve. A törvényjavaslat szerint a földadó szabályozása a végmegállapodásig az érdekeltekre bizatik; igy kívánom határozati javaslatunk végrehajtását is, de kívánom egyszersmind, hogy a kormány akár az egyik, akár a másik keresztülvitelében erős és beható ellenőrzést gyakoroljon. A kormánynak nem hivatása a tiszta jövedelem aránytalan fokozására fiscalis fogásokkal hatni, ellenkezőleg hivatása elfogulatlan szilárdsággal hatni, hogy minden irányban helyes viszonylagos arányosság állapíttassák meg. A viszonylagos arányosság az 1824-ki, vagy a legközelebb lefolyt évtized középárainak átlaga alapján állapittatik-e meg ? az nem határoz, a helyes arány igy is, ugy is biztos alapja a földadónak, és az állam érdekét mélyen érinti. Már ez okból is elengedhetlen kötelessége a kormánynak az egész szabályozási eljárás alatt beható ellenőrzést gyakorolni; de tartozik azzal azon földbirtosok nagy része irányában is, kik irni, olvasni nem tudnak, s igy az eljárást nem ismerik; sőt tartozik az állam összes adózói irányában. A kormány ellenőrző állását az által vélem megszilárdithatónak: ha a becslőbiztosnak törvény szerint kötelességgé tétetik, hogy a 68. §-ban kimondott föllebbezhetés helyett minden helytelen térfogat, mivelési ág, osztályozás és osztályba sorozás ellen 34*