Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-305
264 305. országos ülés deezember 5. 1874. tassék annál is inkább, mert magam is. már másfél év óta foglalkozom ez ügygyei, és rövid idő múlva hasontermészetü javaslatot fogok a ház elé terjeszteni ; ezek aztán együttesen lesznek tárgyalhatók. Azt hiszem, hogy a tanügyi bizottság képes lesz rövid idő múlva jelentését beadni, hogy ezen kérdés a közoktatási mimsterium költségvetésének tárgyalása alkalmával itt fölvétethessék. (Helyeslés) Molnár Antal előadó : Ha jól értettem, a tisztelt képviselő ur azt indítványozza, hogy a kérvényi bizottság véleménye toldassék meg azzal, hogy tárgyalás végett a tanügyi bizottságnak adassék ki azon törvényjavaslat is, melyet a képviselő ur a tanítók nyugdíjazása ügyében beterjesztett. Molnár Aladár: Indítványom az, hogy egyszersmind utasittassék a tanügyi és pénzügyi bizottság, az általam a múlt ülésszak alatt benyújtott törvényjavaslattal e kérvényt együttesen tárgyalni. Molnár Antal előadói A kérvényi bizottság, midőn a tanügyi bizottsághoz való utasítást indítványozta, nem czélzott egyebet, mint hogy a törvényjavaslat a kérvénynyel együtt fölvétessék. És így a kérvényi bizottság részéről szívesen hozzájárulok, hogy a határozat ily értelemben mondassák ki, ily módon áttétessék a pénzügyi bizottsághoz, hogy ez a tanítók nyugdíjazására vonatkozó már a múlt ülésszak alatt beterjesztett törvényjavaslattal együttesen tárgyalás alá vegye. Elnök : Elfogadja a ház a kérvényi bizottságnak igy formulázott véleményét? (Elfogadjuk^) Tehát a kérvény a pénzügyi bizottsághoz tétetik át oly utasítással, hogy azt a Molnár Aladár képviselő ur által a múlt ülésszak alatt beterjesztett törvényjavaslattal együtt tárgyalja. Molnár Antal előadó (olvassa a sorjegyzékben a 21., 22., 23., 24-ik sorszám alatti kérvényekre vonatkozó véleményét, mely észrevétel nélkül elfog adtatik.) Elnök: Nem tudom, kivánja-e a tisztelt ház, hogy a napirendnek második tárgya is elővétessék, tudniillik, hogy Stoll Károly képviselő ur indítványát kifejthesse. (Fölkiáltások: Jgenl) Stoll Károly: Tisztelt ház! A földadósorozati munkálatok azonnali kiigazítása czéljából többek aláírásával beadott határozati javaslat indokolása előtt, nehogy következetlenséggel vádoltassam, jónak látom azon állást jelezni, melyet „a földadó szabályozásáról" szóló törvényjavaslattal szemben elfoglaltam s elfoglalok. Az osztály tárgyalásakor a törvényjavaslat elfogadása ellen szavaztam, és szavazatomat a javaslat intézkedései jellemzésével indokoltam, melyeknek végrehajtása nagy pénzbeli áldozatokat és hosszú időt venne igénybe; de a földadósorozat fő ez élj át ^a helyes viszonylagos arányt" nem biztosítaná, tehát a földadót nem helyezné oda, hogy alapadó legyen, és az átalános adó reform alapjául szolgáljon. Jeleztem egyszersmind az utat, melyen a kérdéses intézkedések czélja gyorsan, ugy szólva, áldozat nélkül elérhető. A képviselőházban nem szólaltam föl a törvényjavaslat ellen, mert időközt nyilatkozatok történtek , melyek följogosítottak arra számithatni, hogy a törvényjavaslat intézkedései egyelőre csak a telekkönyv kijavításáig fognának végrehajtatni, midőn a kormány fölhatalmazást kérend a háztól, hogy a területben és mivelési ágakban rejlő hiányokat azonnal kijavíthassa, és a javítás eredményéül mutatkozó jövedelmi többletre eső földadót számba vehesse. Számitásom a közbejött változások miatt nem ment teljesedésbe, és mert azzal az adósorozati munkálatoknak az utón lehető gyors kijavításához kötött remény is elenyészett: többekkel egyetértve beadtam a határozati javaslatot, hogy annak mind négy, kiváíólag pedig két első pontjában megnevezett hiányok mögött rejlő milliók, melyek az államot rég megillették, minden további halasztás nélkül annak rendelkezése alá bocsáttassanak. Határozati javaslatunk indokolásában a fősúlyt „a földadó szabályozásáról" szóló törvényjavaslatban foglalt intézkedések elemzésére fektetendem; részletezendem azután az eljárási módot, melyet javasolni szándékom, hogy kitűnjék: a választásra álló módok közül ezélhoz melyik vezet gyorsabban és biztosabban ? E szempontból kiindulva, mindenekelőtt a törvényjavaslat alkotóinak a 2. és 3. §-ban kifejezést nyert önbeismerésére vezetem a tisztelt ház figyelmét; mert, szerintem, a földadónak minden eshetőség ellen az által szándékolt biztosítása, hogy az 30, illetőleg 42 millióban megállapítva „busz évig változatlan maradjon": valóságos beismerése annak, hogy a föladat megoldása a javaslatba hozott intézkedések által legalább is kétes. A földadó mennyiségének ily módon biztosítása a törvényjavaslat legerősebb része volt, mely elejtetvén, a törvényjavaslat visszavonásának czélszerüsége beállott. Hivatkozom továbbá az I-ső osztálynak az 52— 70. §§-ra beadott különvéleményére, mely a törvényjavaslatról átalánosságban ezt tartalmazza: „a központi bizottság által elfogadott rendszer részben kivihetetlen, eredménye pedig mindenesetre hiányos és egyenlőtlen, kivihetetlen a sorozási munkálatok helyes megállapítása is a másod- és harmad-foku hatóságok és az erre vonatkozó fölszólalások elintézése az országos bizottság által." Áttérve az egyes intézkedésekre, mindenekelőtt a munkabeosztást ajánlom figyelembe, mely a javasolt sorban elfogadva, nagy idővesztéssel az elkerül-