Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-305

262 305. országos ülés deciember 5. 1874. * líérvényi jog eltörlését {Derültség hal felől); mert kérvényi jogot adni, de azt mondani, hogy ha kér­vény folytán valami szóba hozatik a házban, ez a ház méltóságát, kezdeményező jogát sérti: ez, engedelmet kérek, szemfényvesztés és nem par­lamentalismus. [Élénk tetszés hal felől) Mindezek után, miután én indítványomban nem látok praejudicálva semminek, azt most is correctnek, jónak tartom; de mert czélt akarok érni, és a czél az, hogy ezen kérdés kellően, nem rögtönözve megfontoltassék, és ez iránt a ház a ministerium utján értesíttessék : ha a tisztelt háznak az én indítványom ellen kifogása van, ép ugy, mint többen nyilvání­tották, kik indítványomat pártolják, minthogy a legfőbb czélt úgyis elérjük : kész vagyok a belügy­minister úrét is elfogadni. Ha tehát az enyém nem tetszik, ajánlom a belügyminister úrét. {Tetszés hal felől) Szapáry Gyula gr. belügyminis­ter: T. ház! Először is kénytelen vagyok reflectálni az előttem szólott képviselő ur azon mondatára, hogy az ő indítványában nem foglaltatik más, mint utasitás a kormányra nézve. Ugyanis a tisztelt kép­viselő ur indítványában az mondatik, hogy: miután a törvénynek megalkotása elkésett, mennyiben van szükség intézkedésre. Ezzel mindenesetre ki van mondva, hogy a törvény elkésett, {Derültség a hal oldalon.) s ki van mondva, hogy az intézkedésnek szüksége fönforog. Ezeket, tisztelt ház, én részem­ről el nem ismerhetvén, ezért szólaltam föl az in­dítvány ellen. Az általa tett indítványnak két része van. Az egyik az, hogy a kormány vegye fontolóra a kér­dést; a másik meg az, hogy tegyen jelentést a kép­viselőháznak. Ha csak az lett volna az indítvány­ban, mi első részében foglaltatik, hogy a kormány fontolja meg a kérdést, erre igen könnyen felel­hettem volna : mert a kormánynak e tekintetben megfontolásra nincsen szüksége. {Derültség a hal oldalon. Halljuk! Halljuk!) igen tiszta és világos a törvény XII. szakaszának 5. pontja; olyan, a mely semmiféle magyarázásra, semmiféle megfontolásra nem szorul. Megfontolta ezt a kormány, midőn a törvényjavaslat tárgyaltaíott, s megfontolta a tisz­telt ház, midőn elfogadta és ennek most újból való megfontolását nem látom szükségesnek. {Helyeslés jobb felől.) Az indítvány második része szerint azt kí­vánja az indítványozó ur, hogy a képviselőháznak al­kalma legyen a kormány által benyújtott jelentés alapján ezen kérdéssel ismételve foglalkozni. Szük­séges-e, hogy, miután a ház már annyiszor s any­nyiszor megvitatta ezen kérdést, miután a törvény­nek a ház által az első tárgyalás alkalmával tör­tént megfontolása után az a Simonyi Ernő által tett indítvány következtében újólag tárgyaltatott a legutóbbi időben, tehát nem az aratás és cséplés közben, hanem már ezen ülésszakban: szükséges-e, mindezek után, s különösen a mai tárgyalás után: hogy a képviselőház ezen már annyiszor megfontolt és megvitatott kérdést még egyszer tárgyalja? Ennek megítélését a tisztelt képviselőház belátására bizom. De kijelentem egyszersmind, s e tekintetben hivat­kozom az első alkalommal történt fölszólalásomra, hogy nem ugy tettem indítványomat, hogy Tisza Kálmán indítványát föltétlenül elfogadom az általam tett módosítással ; de tettem ugy, hogy azon esetre, ha a kérvényi bizottság jelentése el nem fogadtat­nék : helyesebbnek látnám ennek elfogadását, {Nyug­talanság hal felől) Tettem a módositványt azért, mert nem praejudical a kérdésnek, s szabad kezet hagy a kormánynak ez iránti nézetei előterjeszté­sére ; tettem azért, mert, a házszabályok szerint, szavazás közben indítványt tenni nem lehet; tettem tehát módosításomat azon föltevésre alapítva, hogy a kérvényi bizottság véleménye nem fogadtatik el. Csernátony Lajos: És ebben nagy veszedelem volna ! (Fölkiáltások jobb felől: Eendre!) Szapáry Gyula gr. belügyminis­ter: Ha Csernátony képviselő urnák megjegyzése van, méltóztassék fölszólalni, s akkor megfelelek reá, de nem közbekiáltani. Csernátony Lajos: A vita be lévén zárva, a minister után már nem lehet szólani. Szapáry Gyula gr. belügyminis­ter : Én tehát azon kérést intézem az elnök úrhoz, hogy szavazásra méltóztassék mindenekelőtt a kérvényi bizottság jelentését bocsátani, s azon esetre, ha el nem fogadtatnék." szavazásra bocsátani akár Tisza Kálmán ur indítványát, akár ahhoz tett módo­sításomat (Helyeslés jobb felől) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! A ház­szabályok értelmében szavaim és írott indítványom egyenes elferdítése miatt kérek szót. (Nyugtalanság a jobb oldalon.) Sem indítványomban, sem indokolá­somban sohasem kértem azt, hogy ismét vétessék tárgyalás alá az, hogy a múlt évi adónak befize­tése szükséges-e a szavazati jog megadására; sőt kijelentettem, hogy tudom, hogy ez már törvény, s ehhez tehát nem szólok; a minister ur pedig azt fogta reám, mintha az lenne indítványom czérja. Ezt visszautasítom. Elnök : Tisztelt ház! Miután Tisza Kálmán képviselő nyilatkozata következtében ő is elfogadta maga részéről a belügyminister javaslatát, (Derült­ség hal felől) igen világosan emlékszem a sza­vakra, (Derültség.) most már csak két javaslat áll a ház asztalán. A házszabályok szerint először a kér­vényi bizottság javaslata fog szavazás alá kerülni. Mielőtt azonban a szavazásra föltenném a kérdést, méltóztassék még egyszer meghallgatni a kérvényi bizottság véleményét.

Next

/
Thumbnails
Contents