Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-302
302. országos Illés november 23. 1874. 221 ben az erdélyi részeknek a jelen földadó-katasterben kitüntetett összes tiszta földjövedelme a kiigazított katasterben fölvett összes tiszta földjövedelemhez állani fog; b) a kik föld-, ház-, I. vagy IH-ad osztályú jövedelmi adó alá eső, összesen legalább 105 frt évi tiszta jövedelem után fizetnek államadót. Ezeken kivül mindenik község és a többi (a képviselőház által eredetileg közölt szöveg). Az osztályok ezen szöveget változatlanul elfogadván, a központi bizottság azt elfogadás végett a képviselőháznak ajánlja ; Szeniczey Ödön előadó: Tisztelt ház! Tagadhatatlan, hogy a főrendiház javaslata a választók számát és a választói jogosultságot illetőleg nem nyújtja mindazon előnyöket, melyek a képviselőház eredeti szövegezésében fölfödözhetők; a szövegezés szabatossága azonban teljes biztosítékot nyújt a törvény pontos végrehajtása iránt; mert a főrendek javaslatában a különféle esetekre fölállított négyféle osztályzat elejét veszi a törvény minden lehető félremagyarázásának. Továbbá az, hogy a jogosultság megszabásánál, a főrendek ujabb módosítása szerint, nem az adónak egy meghatározott összege, hanem a tiszta jövedelem, tehát a vagyonérték szerepel, a főrendek ezen szövegezése a jelen szakaszt a törvényjavalat többi §-aival szorosabb öszhangzásba, összeköttetésbe hozza. Magát a censust illetőleg, csak a tekintetben mutatkozik némi közeledés, a mennyiben a főrendek módosításának b) pontja szerint, a hol a különféle jövedelmek öszszesitése engedtetik meg, 105 frt tiszta jövedelem fogadtatik el alapul, tehát azon összeg, mely a választási törvényjavaslat 6. §-ában a magyarországi részekre nézve már elfogadtatott. Meg kell itt még jegyeznem azon körülményt is, hogy azon esetre, ha épen ezen b) pont szerint a harmadik osztályú jövedelmi adó alapján élvezi valaki a választói jogot: akkor az már nem 8 frt 40 kr, hanem 7 frt 35 kr alapján lesz választó. Tehát ezen esetben a censusnak bizonyos leszállítását is lehet constatálni. így áll a dolog, tisztelt ház, az első összeírás alkalmával. A második vagyis azon összeírás alkalmával azonban, mely a katasteri munkálatok bevégzéte után fog megtörténni, épen a főrendek módosítása a) pontja második bekezdésében foglalt intézkedés alapján a választók száma már azon arányban fog emelkedni, a hány százalékkal Erdély államadója emelkedik. Mindezekből látható, hogy a főrendiház módosítása közvetítő javaslatot foglal magában; épen azért az osztályok és a központi bizottság mint ilyent elfogadta, és a tisztelt képviselőháznak már azon nyomós indokból is ajánlja elfogadás végett, mert nem tartja ezélszerünek a törvény sorsát ezen egy §-nál az eredeti állásponthoz való ragaszkodás által koczkáztatni; nem tartja továbbá ezélszerünek azt sem, hogy az üzenet-váltás folytán esetleg vesztett idő miatt a törvényjavaslat azon egyik főelőnye, hogy az állandó névjegyzék még a pártküzdelmek fölkelte előtt állittassék össze, veszélyeztetve legyen. Ezek voltak azon szempontok, a melyek alapján a központi bizottság a főrendek módositásait elfogadta, és ezen szempontok alapján ajánlom én azt elfogadás végett a tisztelt képviselőháznak. {Helyeslés.) Kasper Mihály: Tisztelt ház! Régi, de valóságos közmondás: „sok szakács elsózza a levest". Ugy történt az erdélyi census-kérdéssel is; többen addig foltoztak és mintáztak rajta, míg oly szöveg jött létre, mely minden másnak, csak a census kérdésének igazságos és kielégítő megoldásának nem tekinthető. Ezen szöveg már a főrendiház által el is fogadtatott, minegyéb iránt csuclálkozni nem lehet; de valóban csudálkozni kell a belügyminister ur ebbeli eljárása és magatartása fölött. Igen sokat lehetne mondani a minister urnák ezen ugrásáról és annak állampolitikai indokolásáról ; de nem akarván a vitát a nemzetiségi politikai térre átvinni, egészen objective a tárgyhoz fogok szólani, mert — a mint látszik — a minister ur is magát az egész eensus dolgát igen könnyen kezdte venni, minek tehát az ő változó nézetei- és meggyőződéseivel komolyan bánni ? A főrendiház határozatában elvileg kimondja, hogy az 1848: V. magyar- és II. erdélyországi törvényezikkekben körülirt választási jogot sem bővíteni, sem megszorítani nem kívánja, és mégis oly szöveget fogadott el, melynek tartalma ezen elvnek meg nem felel, és mely által az eddigi választási jog kétségen kivül korlátoztatik; mert az ezen szövegben fölállított skálában csak az I-ső és Il-ik házadóosztály alá eső házak vannak tekintetbe véve; de azon körülmény, hogy egy és ugyanazon birtokosnak több és más házadó-osztály alá eső házai is lehetnek és valósággal vannak is: minden figyelmen kivül marad. Ezen hiányoságnak pedig, — ha a főrendiház határozata törvénynyé válnék, —nem lenne más, mint azon csudálatos és igazságtalan következménye, hogy olyan ház- és földbirtokosok, kik eddig a törvény alapján választási joggal birtak, és kik nem csak 8 frt 40 kr, hanem 9, 10, 11 frt egyenes ház- és földadót és még többet fizetnek: ezentúl nem lesznek választók; mig más birtokosok, kik sokkal kevesebbet fizetnek: tovább is választási joggal fognának bírni. Bátor leszek ezen állításomat egy pár példával illustráini.
