Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-299

210 299. országos ülés november 7. 1874. zelebb a pénzügyi bizottság tárgyalása alatt, azt hiszem, a ház helyeslésével fogok találkozni, midőn arra kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen tör­vényjavaslatot egyenesen a pénzügyi bizottsághoz utasítani. {Helyeslés.) Irányi Dániel: Ha jól értettem, a belügyminister urnák egy törvényjavaslatot méltóz­tatott benyújtani a városi főispánok megszüntetésé­ről. A házszabályok értelmében minden törvényja­vaslat az osztályokhoz utasítandó. (Fölkiáltások jobb felől: Az uj alapszabályok szerint nem!) Szapáry Gyula gróf belügymi­nister: Tisztelt ház! A módosított házszabályok szerint a képviselőház intézkedhetik az iránt, hogy a törvényjavaslat az osztályokhoz, vagy külön bi­zottsághoz utasittassék. A törvényjavaslat igen egyszerű lévén, igen rövid, mindössze egy §-ból állván, nem tartottam szükségesnek egy külön bizottsághoz való utasítá­sát, s azért kérem a tisztelt házat, méltóztassék a házszabályok alapján nem az osztályokhoz, hanem a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: Méltóztassanak a házszabályokat meghallgatni. A 103. §. azt mondja: „Ha az in­dítvány törvény alkotását ezélozza, azt törvényja­vaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor be­nyújtani. A törvényjavaslat a tagok között kinyomva szétosztandó, s ha a ház tárgyalni kívánja, min­denesetre osztáíyülési tárgyalásra utasítandó. A 105. §. pedig azt mondja: „A ministerium által előterjesztett törvényjavaslatoktól az osztáíyülési, illetőleg bizottsági tárgyalást megtagadni nem le­het." Továbbá: „Ezen indítvány fölött a ház a netalán ellenkező nézetben lévők közül legfölebb két képviselőnek föíszólalása után egyszerű szava­zással dönt." Oláh Gyula: Tisztelt ház! Azt hiszem, hogy a házszabályok ezen kérdésnél sem tiltják meg az eddigi eljárást, miután pedig ezen törvény­javaslat, a tisztelt belügyminister ur nyilatkozata szerint, igen rövid: hamar keresztülesünk annak tárgyalásán, ha az osztályokhoz utasittatik, (Ellen­mondás jobb felől.) s rövid idő alatt törvéoynyé vál­ván, akkor is alkalmazkodhatik hozzá a pénzügyi bi­zottság. Elnök: Méltóztassanak szavazás által el­dönteni, vajon a pénzügyi bizottsághoz, — mint a belügyminister ur kérte, — vagy pedig az osztá­lyokhoz utasittassék-e a törvényjavaslat? (Fölkiál­tások: A pénzügyi bizottsághoz \) Kik a belügyminister kívánságához képest a beterjesztett törvényjavaslatot a pénzügyi bizott­sághoz kívánják utasítani, szíveskedjenek fölállani. (Megtörténik.) A ház többsége a pénzügyi bizottsághoz kí­vánja utasítani. Mielőtt a második tárgyra térne át a tisztelt ház, vagyis egy kiküldendő bizottság tagjainak megválasztására, méltóztassék megengedni, hogy egy kérést intézhessek a tisztelt házhoz. (Halljuk!) Tekintve azon sok és fontos teendőinket, melyekkel a tisztelt ház több bizottságot fölruházott : azon kérést volnék bátor a tisztelt házhoz intézni, hogy azon czélbóí, miszerint ezen bizottságok egész ide­jüket ama föladataiknak szentelhessék, a legköze­lebbi napokban nyilvános ülés ne tartassák. (He­lyeslés.) Különben pedig a ház elnöksége bízatnék meg, hogy a szükséghez képest a legközelebbi ülés napját a szokott módon tűzze ki. Méltóztatik ebbe tisztelt ház, beleegyezni? (Helyeslés.) Szanáry Gyula gróf belügymi­nister: A tisztelt elnök ur azon kijelentése kö­vetkeztében, hogy a legközelebbi napokban a kép­viselőház nyilvános üléseket tartani nem fog, bátor vagyok a tisztelt házhoz azon kérdést intézni: mél­tóztatik-e ezen körülmény figyelembe vételével meg­engedni, minthogy a mai ülésnek úgyis utolsó tárgya következik, hogy egy a mai napon hozzám intézett interpellatiora röviden feleljek? (Halljuk!) Simonyi tisztelt képviselő ur maga hivatkozott az 1870: XLII. t.-cz. 52. §-ra, mely ugy szól, hogy a törvényhatóságok főispánjait a minister elő­terjesztésére ő felsége nevezi ki és mozdítja el. Ez egészen világosan határozza meg azt, hogy a főis­pánok kinevezése és elmozdítása tisztán és kizárólag a korona joga, s hogy ebbeli cselekvényeért, sem a kinevezésért, sem az elmozdításért a kormány illető tagja felelősséggel nem tartozik. (Élénk föl­kiáltások: Nem áll\ Mozgás. Zaj.) Ezen szempontból Ítélve meg, a fönforgó kér­dést kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azon alak­ban, a mint az interpellatio hozzám intéztetett: arra válaszolni nem szándékozom. Simonyi Ernő : Tisztelt ház! Egész bizo­nyossággal mondhatom, hogy Magyarországban, de nem hiszem, hogy bármely alkotmánynyal bíró ország­ban is egy parlamentalis felelős minister valaha a törvényhozás előtt oly alkotmányellenes nyilatkozatot tett volna (Tartós élénk helyeslés a szélső' bal oldalon?) mint a milyet mostan a minister úrtól hallottunk. (Igazi Ugy vanl a szélső bal oldalon.) Miből áll tehát az alkotmány, ha a ministeri felelősség a király személyével födöztetik! (Helyeslés.) Mi kü­lönbség van alkotmányosság és absolutismus közt akkor: ha a fejedelem minden felelősség nélkül tehet, a mit neki tetszik, és azért senkinek magyarázatot, számot adni nem tartozik ? Hiszen a parlamentalis alkotmányoknak lényege az, hogy a fejedelem nem felelős, hanem felelős érte hivatalos tanácsosa a minister. (Élénk helyeslés.) És épen azért az 1848: III. törvényczikk azt ren­deli, hogy a királynak semmi rendelete nem érvé-

Next

/
Thumbnails
Contents