Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-298

200 298. országos ülés november fi. 1874. kérdést, hogy igazságos-e, hogy ilyen esetben a magán-fél birája a vitás kérdéshez ne szóljon ? Ha igy állana a kérdés, ha csakugyan a magán-fél érdekének megóvása forogna kérdésben, ha kártérítésről volna szó, a melyet helytelen védelem, vagy, a melyet mulasztás a félnek okozott, ha kártérítésről volna szó, polgári keresetről, polgári igényről: én is azok közé tartoznám, kik nem csak a főrendiház határozata mellett szavaznának; hanem annak elvetésével kizárólag birákból álló testület ítélete alá tartanám bocsáthatónak a kérdést. Ott, hol a jogról és jogról van a szó, magán-érdekről, akár mulasztás, akár szándékosság legyen annak oka: ott nem Ítélhet senki más, mint a bíró, a ki a törvények alkalmazására van hivatva, Ezzel, — ugy hiszem, — megfeleltem Máriássy Kálmán képviselő urnák is, ki szintén azt mondotta, hogy itt a fél érdekelve lévén: ezt nem lehet elvonni saját birájától. Nem a fél érdeke forog itt kérdésben, mert nincs a culpának, nincs a mulasztásnak, nincs a véteknek azon neme, mely miatt vagy elégtételt, ha az a büntető útra tartozik, vagy pedig teljesítést, ha a polgári útra tartozik, ne rendelnének törvényeink és törvényes gyakorlatunk. E végből nincs szükség ügyvédi rendtartásra; ez nem tárgya az ügyvédi rendtartásnak; az ügyvédi rendtartás egészen más kérdéssel foglalkozik. Az ügyvédi rendtartás kérdése: nem szemközt a féllel, hanem az ügyvéd szemközt az ügyvédi kötelességgel, szemközt az ügyvédi becsülettel; az ügyvédi becsület kérdése az, a mi a fegyelmi eljárás alá tartozik, még azon esetben is, ha semmi kár nem történt, ha elégtételről szó sem forog fön. Ha a biró megítélte is már a kártérítést, és az ügyvéd teljesítette is a kárpótlást: ez utóbbi még azon esetben is, azért, mert mulasztást követett el, azért, mert az ügyvédi becsületet megsértette, azért, mert az ügyvédi becsület kötelmei ellen vétett: az összes ügyvédségnek felelősséggel tartozik, a mely nem tűrheti, hogy ha bár nem is kárpótlás nélkül de mégis büntetlenül maradjon a kötelesség megsértése. Ez a kérdésnek egyedül helyes tere; ezen szempontból oldható az meg azon értelemben, mint az igazságügyministeri javaslat előterjesztette. Egyébiránt van az ügyvédi fegyelmi hatóság kérdésének igen nagy hordereje, a mely eddig — ez alkalommal legalább — nem érintetett. Nem kast-szellem, nem alárendeltség, nem mellérendeltség, nem fölülrendeltség az, a mi az ügyvédi kamarák bíráskodási jogát az egész civilisált világon létrehozta; nem azon szempont, hogy ne biró ítéljen valaki fölött, ha kötelesség-mulasztást követett el. Egy egészen más, egy ennél sokkal fontosabb érdek volt irányadó, és ez volt az, a mi föntartotta az intézményt; ez az, a mi a civilisált világban nem engedi, hogy az megrendittessék, és ezen érdek : a védelem szabadságának érdeke, az az érintetlen hatalom, melyet az ügyvéd a társadalom érdekében gyakorol, midőn, szemközt a netalán elfogult bíróval, szemközt a hatalom közegeivel, kénytelen a jogot és igazságot, kénytelen a felet védelmezni, kénytelen ezt az előítélettel szemben is megtenni. Méltóztassék ezen kérdésnek horderejét ezen szempontból vizsgálni. Nem mindig anyagi megtérítésekről, nem mindég anyagi kárpótlásról, nem mindig vagyoni kérdésekről folynak ügyek a bíróságok előtt; gyakran sokkal nagyobb horderejű kérdések forognak ott fön; kérdések, melyekben a közjog, kérdések, melyekben a közszabadság van érdekelve. Ha az ügyvédnek attól kell tartani, hogy a kinek előítéletével, a kinek elfogultságával ma talán szembeszáll: az őt holnap épen kifejezéseiért, magaviseleteért, vagy ki tudja miféle egyéb dologért és mellék-körülményért saját bírósága elé fogja idézni, az fog viselete fölött ítéletet mondani, az fogja kifejezéseit latra mérni, az fogja saját szempontjából talán az ügyvédség gyakorolhatásától is megfosztani : engedelmet kérek, ott a védelem szabadsága van eltörpítve. (Egy hang : Ügy van!) Csernátony Lajos: (közbeszól:) Szép charactere a bíráknak! Csemeghy Károly: Bocsánatot kérek; de mivel közbeszólás történt, legyen szabad ezen közbeszólásra is felelnem. (HalljuM) Nem Magyarország az, a mely először alakította bírósági szervezetét akként, hogy kinevezett birái legyenek; nem Magyarország az, a melynek kinevezett biráira vonatkozólag százados traditioi vannak. Az egész civilisált világ,, Magyarország kivételével, hosszú sorát mutatja föl azon eseményeknek, a melyek nagy politikai viharok idejében előfordultak. A szükség, a kényszerűség, az embereknek fölfogása olyanokká, mint a milyenek, és nem olyanokká, a milyeneknek idealisáltatnak, hozta létre annak szükségét, hogy az ügyvédség függetlenné tétessék a bíróságtól. Épen a tisztelt képviselő urat, a ki külföldön bizonyosan figyelemmel kisérte a bíróságokat és működésüket, a ki tanulmányozta azon föltételeket, a melyeket elvitázni talán lehet, de a melyeknek elvitázásából igen nagy bonyodalmak és szerencsétlenségek származhatnak: a tisztelt képviselő urat ezen föltételeknek ismerete, ugy hiszem, meggyőzhette arról, hogy egy odavetett phrasis, a mely a bíróságoknak erkölcsi állását érinti: nem elég érv arra, hogy a védelem szabadsága eltörpittessék. (Helyeslés.) A védelem szabadságának épen ugy meg vannak föltételei, mint a biró függetlenségének. A biró függetlensége biztosíttatik a biró elmozdithatatlan-