Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-298

192 298. országos ülés november 6. 1874. Az 54-ik §-ban, mely igy hangzott: 54. §. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat megkívántatik: a) a házastársak között kötött adásvevési, csere-, életjáradéki és kölcsön-szerződéseknél, valamint egyéb jogügyleteknél, melyekben az emiitett személyek egymás irányában kötelezettséget vállalnak ; b) ugyanazon személyek között kötött ajándékozási szerződéseknél, ha az ajándékozott tárgy át nem adatott; c) hozomány átvételéről kiadott elismervén veknél, akár a házastárs, akár más részére adatnak ki; d) minden jogügyletnél, melyet vakok, olvasni nem Tudó siketek vagy irni nem tudó némák és siketnémák kötnek, ideértve az örökösödési szerződéseket is, a mennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen járnak el. Ezen szakasz intézkedései váltóra ki nem terjednek. A mennyiben a törvény az itt meghatározott eseteken kivid valamely jogügylet megkötéséhez bírói vagy közjegyzői közbenjárást követel, azon törvényszabályok érintetlenül hagyatnak. Az a) pont első bekezdése a főrendiház kivánatához képest — de az „és" szócskának mellőzésével igy kezdendő. a) Á házassági-, a házastársak között kötött adásvevési — csere-, életjáradéki- és kölcsön-szerződések. Schmausz Endre előadó : Tisztelt ház! A főrendiház azon aggályt táplálja, hogy a közjegyzői kényszer a házassági szerződésekre itt kellőképen kiterjesztve és az kellőleg kifejezve nem volna. Azért a képviselőház a főrendiháznak ezen toldalékához hozzájárul. Pulszky Ágost : Tisztelt ház ! Azt hiszem, hogy a főrendiház aggodalma teljesen jogosult; azonban a főrendiház szövegezése, melyet a központi bizottság is javasol, szintén kételyre ad okot, a mennyiben a házassági szerződést, ugy is lehet interpretálni, hogy az nem a házassági vagyonjogra, hanem magára a házasság megkötésére vonatkozik. Azt hiszem tehát, hogy e kifejezést szabályozni kellene, és azért bátor vagyok a következő módosítást ajánlani. (Olvassa.) „Az a) pont alatt a főrendiház által javasolt „házassági és" szavak helyett a következő szavak veendők föl: „ a házas felek közti vagyoni viszonyokat szabályozó, továbbá." Kérem ezen indítványomat elfogadtatni Elnök; Az indítvány még egyszer föl fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Pulszky Ágost módositványát.) Schmausz Endre előadó: Csupán másképen fejezi ki Pulszky Ágost módositványa azon betéteit, melyet a főrendiház javasol és én annál kevésbé táplálok ez ellen aggályt, miután csak ugyan megeshetnék, hogy ez ugy értelmeztethetnék, hogy ez a házasság megkötésére, a matrimoniumra, vonatkozik. Én ezt részemről elfogadom és ajánlom a tisztelt háznak elfogadás végett. Elnök : Méltóztatnak elfogadni Pulszky Ágost képviselő ur indítványát? (Elfogadjuk!) Pulszky Ágost indítványa tehát elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 7. %-ra vonatkozó jelentést.) A 7. §. elfogadtatott módosulása folytán a 60. §. korábbi szövege változatlanul föntartatott s ezzel a további szakaszok előbbi számjelzése is megmaradt. Schmausz Endre előadó : Tisztelt ház! A 7. §. a mint méltóztatnak emlékezni, a nyelvkérdésre vonatkozik. Miután a főrendiház által ez iránt tett módosítás a képviselőház által el nem fogadtatott, szükségessé vált, hogy a 60. §., mely igy hangzik: „A közjegyző a felek kívánságához képest azon nyelvek bármelyikén köteles fölvenni a közokiratot, a melyekre a kinevezési okmánya által vagy később fölhatahnaztatott" továbbra is föntartassék. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezt továbbra is föntartani. A számjelzés ennélfogva a régi, vagyis a képviselőház által megállapított maradna. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogad juk\) A tisztelt ház tehát elfogadja a központi bizottság javaslatát. Beőthy Algernon jegyző (olvas.) A 117. §-ra nézve, melynek szövege a képviselőház határozata szerint következő: A kifogások fölötti eljárásnál rendszerint (110. §.) az okiratokon kivül semmi más bizonyítéknak nincs helye. Ha azonban a bizonyítékul fölhozott magánokirat valódisága a végrehajtó fél által nem ismertetnék el: a végrehajtást szenvedőnek jogában áll az okirat valódiságát az ellenfélnek kínálandó, de ez által vissza nem kínálható főesküvel bizonyítani. Elfogadja a központi bizottság a főrendiház álláspontját s ennek folytán a §. első része igy változik: „A kifogások fölötti eljárásnál a 113. §. a) és b) pontjában foglalt esetek kivételével, csakis okiratok szolgálhatnak bizonyítékul.'' Schmausz Endre előadó : Tisztelt ház! A főrendiház praecisebben ad kifejezést azon kívánalomnak, mely ezen §-ban kifejeztetik, a menynyiben a 113. §-nak csak a) és b) pontját emlití