Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-297

297. országos ülés november 5. 1874. 175 a felsőház módosításait, azonban a jelentésből 'nem tetszik ki világosan az : vajon a főrendeknek mind a két pontra tett módosítására van-e észrevétele vagy nincs. Egyébiránt bármi lett légyen e tekintetben a központi bizottság véleménye, mikor e jelentést j szerkesztette : én bátor vagyok hivatkozni azon előz- • menyre, mely tegnapelőtt ezen házban létrejött, és melyre már ma is történt hivatkozás. Bármi legyen tisztelt tagtársam véleménye, hogy helyes-e vagy nem megállapítani ezen előzményt, a gyakorlat azt mutatja: hogy mihelyt a főrendiház által érintve van, föl van bolygatva a képviselőház javaslatának valamely § képviselőháznak igenis jogában áll, és tanácsos, hogy újra revisio alá vegye a módosított egész §-t. Tehát forma tekintetében nem lehet e praecedens után ellenvetés az ellen, a mi módositványomban foglaltatik. Módositványomat bátor vagyok fölolvasni: (olvassa:) „A főrendiház által az összeférhetlenségi törvényjavaslatnak 4. §-ára indítványozott szövegezésének ugy a), mint b) pontja vettessék el. kimaradván ennek folytán az Összeférhetlenségről szóló törvényjavaslat 4, §-a. * Forma tekintetében a megállapított praecedens után nem lehet ellenvetés módositványom ellen; a mi pedig a dolog érdemét illeti, nem akarom megújítani a vitát azon kérdés fölött, hogy helyes-e vagy nem kizárni azon képviselőt, kinek napidija lefoglaltatott, bátor vagyok egyedül arra hivatkozni, hogy a főrendekkel folytatott tárgyalások talán alkalmat szolgáltatnak más tagtársainknak is arra: „sapienti est consilium mutare in melius." Bátor vagyok módositványomat ajánlani. Beőthy Algernon jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Szederkényi Nándor: Tisztelt ház! Én tisztán a központi előadó urnák az a) pontra vonatkozó indokolására vagyok bátor megjegyzést tenni. Ezen indokolás alapján a központi bizottság elvettetni kéri a főrendiház módositványának a) pontját, azonban oly indokból, a mely indok itt e házba érvényre nem emelkedett, a mint ezt a központi előadó ur indokolásában állítja: nem emelkedett a tisztelt ház eddigi tárgyalásánál, és az most sem emelkedett érvényre. Ez az indokolás az, a mely ellen fölszólalok, hogy tudniillik képviselőnek nem választathatik meg az, ki a választói névsorban nem foglaltatik. Ezt ugy indokolja, hogy azt ugy sem szükséges kimondani, mert a választói törvényben már ez érvényre emelkedett. Engedelmet kérek, ez a választási törvényben nem emelkedett érvényre; akkor is szóba hozatott ez; azonban, mint nagyon jól emlékezem; a vita j közben érvényre nem emelkedett, a törvénybe sem vétetett be. Én tehát csak azt akartam megjegyezni, nehogy ebből valami praecedens vagy gyakorlat alkottassák. Paczolay János: Tisztelt ház! Én azon véleményben vagyok, hogy a tisztelt központi bizottság igen helyesen cselekedett, midőn ezen módosítást el nem fogadta, s pedig el nem fogadta azért, mert ez iránt már a választási törvényben történt intézkedés. A választási törvényben az van mondva, hogy választható, a ki választó, választó pedig az, a ki az állandó névjegyzékbe be van irva; igen természetes tehát, hogy csak az választható, ki az állandó névjegyzékbe be van irva, és így az indokolás tökéletesen helyes; mert ha nem igy indokolta volna a tisztelt előadó ur a központi bizottságnak a 4-ik §-ra nézve tett javaslatát: akkor az következnék, hogy megválasztathatnék képviselőnek olyan is, a ki nem választó, s a képviselőnek nem is volna szükséges semmi néven nevezendő qualificatioval birnia, még azzal sem, melylyel a választónak bírnia kell. Azt pedig nem hiszem, hogy a képviselőház akarná, hogy a képviselőben, ha több nem, legalább annyi qualificatio legyen, mint a mennyi a választóban mulhatlamü szükséges. Ha ez indokolás el nem fogadtatnék: akkor az következnék, hogy miután a képviselőnek semmi néven nevezendő qualificatiora sincs szüksége, még a választói qualificatiora sem: nem kell állandó névjegyzék, mert a választótól még kevesebb qualificatio igényelhető, s akkor oda mennénk, hova, a tisztelt ház mintegy harmincz tagját kivéve^ menni senki sem akar, tudniillik az átalános szavazatra. Én tehát ez indoknál fogva tökéletesen helyeslem a központi bizottság indokolását, Elnök; Mocsáry tisztelt képviselő ur módosítására bátor vagyok megjegyezni, hogy az oly pontra vonatkozik, mely a két ház által megállapittatott, és a főrendiház által e szakaszra tett módositványnyal semmi összefüggésben nincs. Ezen módositvány tehát többé a tisztelt ház tanácskozása tárgyát nem képezheti. (Élénk helyeslés.) Szentimrey Elek: Én a Szederkényi és Paczolay tisztelt képviselőtársaim által fölhozottakra, illetőleg a tisztelt központi előadó ur indokolására vonatkozólag akarok egy pár szót szóllani. Azt hiszem az értelmezésekben egy kis tévedés forog fönn, mert a törvény külön intézkedik a választói képességről, külön ismét a választói képesség gyakorlásáról. Előfordulhat tehát azon eset, hogy valaki a törvény által kivánt képességgel bir, de nem akarván élni választói jogával, a lajstromba be nem iratik. Ez a múltban is előfordult, a ház elé jöttek is e tárgyban péti ti ok, és a ház akként intézkedett, hogy e képességgel élni nem akaró választót, választói jógától meg nem fosztotta. Az állandó névjegyzék e tekintetben különbséget tesz, én részemről nem vagyok egészen tisztában