Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-297

297. országos ülés november 5. 1874. l l O azért tanácskozunk fölötte: vajon helyes-e, a mit a főrendiház kivan, vagy nem ? Lehet, hogy helyes : akkor elfogadjuk; lehet, hogy egészen helytelen: akkor nem fogadjuk el. De lehet, hogy az egyik része helyes, a másik nem, és így lehető valamely középső terminus, melyen a két ház találkozik. Ezt kell kitalálni. És ez módosítás által, egyezkedés által történhetik, s igy sokszor kiigazítható valami, a mi elfutotta az egyik vagy másik ház figyelmét. Ennélfogva e tárgyra szorítkozva, egészen eltérő nézetben vagyok attól, a mit Ürményi tisztelt képviselő ur nyilatkozott; inert nem látom lehetőségét, annak, hogy mikép sikerülhessen a kiegyenlítés: ha a két ház közt nézetkülönbség forog fön. Pulszky Ferencz : Itt elvi kérdésről van szó, és szükséges, hogy erre nézve tökéletesen tisztában legyünk. Én is azt tartom, hogy szükséges egy mód, mely a viszálykodásoknak, vagy a nézetkülönbségeknek, ha a két ház közt fönforognak, véget vessen. De tagadom, hogy ezen mód az lenne, hogy itt meglepetés által egy oly kérdés hozathassák föl, mely nem utasíttatott a bizottsághoz, vagy az osztályokhoz, (Helyeslés jobb felől.), melyről senki sem tudja, hogy előfordul (Fölkiáltások jobb felől: Ugy van!), és a mely incidentaliter meghosszabbítja a főrendiházzal a vitát, nemhogy megrövidítené. Nézetem szerint világos, hogy azon kérdések, melyekre nézve a két ház egyetért, melyekre nézve észrevétel nincs: vitatás tárgyát többé nem képezhetik. Igaz, megtörténhetik néha, — a mint tegnapelőtt is megtörtént, — hogy e részben más valami történik, és e részben hivatkozva az előttem szólott képviselőre, Amerika példáját idézem, hol ily dolgok néha megtörténnek. Azon szokás áll fön, hogy néha valaki kéri: „to reconsider the question", hogy tudniillik a kérdést még egyszer vizsgálat alá vegyék, újból szőnyegre hozzák, és az egyik vagy másik nézet fogadtatik el, hogy a meglepetések által történtet helyrehozzák. Egyébiránt én nem reflectálok a tegnapelőtt történtie; de azon elvet senki sem tagadhatja, hogy oly kérdés, melyre nézve mindkét ház egyetért, vita tárgyát nem képezheti. Vita tárgya az lehet, mire nézve nézetkülönbség áll fön ; mert különben, ha ettől elállunk ; a vitának sohasem lesz vége ; inert, a mint nekünk jogunk volt visszamenni egy másik kérdésre, épen ugy joguk lesz, erre a főrendeknek is. Én nem kívánom az összeütközést a két ház között, és azért kívánom, hogy minél szűkebb körre szorittassék a véleménykülönbség, nem hogy tágittassék. Elnök : Méltóztassanak megengedni, hogy miután a tegnapelőtti eseményre történt hivatkozás, •erre nézve fölvilágositással szolgáljak. {Halljuk \) A főrendiház az akkor szóban lévő 12. S-t változatlanul elfogadta; azonban egy toldalékot hozott javaslatba, melyben egy egészen uj elvet, tudniillik a későbbi igazolhatás elvét állapítja meg (Helyeslés a, szélső baloldalon!) és ezen későbbi igazoltatás elve alá tartozandónak mondja a 12. §-ban emiitett s a 3. és 4. kathegoriában fölsorolt választókat. így kerülvén a javaslat a képviselőház elé, az osztályok és ezek utasítása folytán a központi bizottság elfogadta a főrendiház által javasolt ezen elvet. Azonban igazságosnak és méltányosnak találta, hogy megtoldassék és az első és második kathegoriabeli választókra is kiterjesztessék. Midőn ez a ház elé került: akkor Simonyi képviselő ur elfogadta mindazt, a mit a felsőház javasolt, valamint azt is, a mit a központi bizottság hozzáadandónak vélt; azonban ő még az 5. kathegoriában emiitett választókra is kiterjesztetni kívánta ezen kedvezményt, így állván a dolog, a képviselőháznak teljes jogában állott a dolog iránt határozatot hozni. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Következik a szavazás; a főrendiház az e) pont 1. bekezdésére indítványozza, hogy annak következő szavai : „mig az állami biztosítás jótékonyságát élvezi", kihagyassanak. A központi bizottság a főrendiház ezen módositványát magáévá teszi, és a háznak elfogadását ajánlja. A kérdés tehát az: elfogadja-e a ház a központi bizottság javaslatát? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. {Megtörténik.) Elfogadtatott, Beőthy Algernon jegyző (olvassa a második bekezdést.) Horváth Lajos előadó : A főrendiház ugyanezen e) pont második bekezdéséből kihagyja e szavakat: „Azon esetben, ha az engedélyről le mondtak vagy azt másra átruházták és annak tettleges használatában nincsenek." A központi bizottság többsége, a főrendiház által kiemelt indokoknál fogva, a módositvány elfogadását s az idézett szavaknak a szövegből kihagyását ajánlja. Az e) pont második bekezdéséhez, mely azon engedélyesekről szól, kik az állam által segélyezett vasút vagy csatorna engedélyét az összeférhetlenségi törvény létrejötte előtt eszközölték ki, a tisztelt ház a folyó évi június 25-én tartott ülésben ezen toldalékot fogadta el: „azon esetben, ha az engedélyről lemondott, vagy azt másra átruházta vagy tettleges használatában nincs." A központi bizottság elfogadja a főrendiház módositványát, mely azt tartalmazza, hogy ezen szavak kihagyassanak: elfogadja pedig azért, mert ezen szavakat fölöslegeseknek tartja. Ha tudniillik valamely engedélyes átruházza valakire az engedélyt és annak tettleges használatában nincs, megszűnt engedélyes lenni s mint nem engedélyes a képviselőház tagja