Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-285

s 285. országos ülés Julius 28. 187-1. tatnak meg csak azon okból, hogy a választást nem lehet elvégezni egy és ugyanazon a napon ; hanem félbe kell szakitani és másnapra halasztani, vagy folytatni néha 36 vagy 48 óráig. Mindezen tekintetek s azon körülmény, hogy a szavazást e szerint be lehet fejezni egy és ugyanazon a napon: ezen módozatot ajánlják. Ezzel kapcsolatban még egy kívánságnak vagyok bátor kifejezést adni, és ez az, hogy az országgyűlési képviselők választásai az egész országban egy és ugyanazon napon történjenek. Ez ellen, tisztelt ház, alig ismerek egyéb kifogást annál, hogy az ily választások esetében megtörténhetik az, hogy egyik-másik kerületben a jelölt kisebbségben maradván : nem lenne többé alkalma magát a házba beválasztatni. Én ezen ellenvetést indokoltnak nem fogadom el. Én azt tartom, tisztelt ház, hogy a választási eoinmis voyageu-rök kimaradásával az ország oly sokat nem fog vesztem; ha pedig előfordulnának oly esetek, hogy oly jelölt találna kimaradni a házból, a kinek részvétele jogosultságáról az ország, páríkülönbség nélkül meg van győződve: akkor van példa rá más országban és nálunk is fog mindig találkozni, hogy az illető pártnak egyik vagy másik tagja, ki leteszi a maga mandátumát, helyt enged azon egyénnek, ki véletlenül kimaradt, de a kinek részvétét az ország és a közjó kívánatossá teszi. Ennélfogva bátor vagyok az V-ik fejezethez a következő indítványt beadni: (Olvassa): az V-ik fejezet utasíttassák vissza a központi bizottsághoz azon meghagyással, hogy azt a következő elvek alapján újra szerkeszsze: „1-ör a képviselő-választások a belügyminister által kitűzendő egy és ugyanazon a napon foganatositandók az egész országban; 2-or a választás a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870-ik XLII. törvényczikk 25-ik szakaszának intézkedéseivel öszhangzólag szavazó kerületenként történik oly módon, hogy egy szavazó kerületben 200 választónál kevesebb és 600 választónál több ne lehessen. 3-szor a választás, illetőleg szavazás ugyanaz nap befejezendő." Csak azon kérést vagyok még bátor intézni a tisztelt elnök úrhoz: méltóztassék a kérdést pontonként föltenni szavazásra ; mert meglehet, hogy némelyek az általam előadottakat nagyban és egészben pártolják, de az általam előadott elvek egyik vagy másikához talán nem járulnak. Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa gróf Csáky Tivadar indítványát. Szapáry Gyula gróf Iielügyiministers Nem a dolog lényegére nézve kívánok most szólani, hanem ezúttal csak magához a kérdéshez. Az indítvány, melyet a tisztelt képviselő ur beadott, teljesen ellentétben van azon intézkedésekkel, melyek a központi bizottság által benyújtott szövegben foglaltatnak. Első helyen tehát nem arról van szó. hogy pontonként tárgyaltassék-e a képviselő ur indítványa; hanem szavazni kell mindenekelőtt a fölött: vajon elfogadtatik-e azon álláspont, melyet a központi bizottság által előterjesztett szöveg elfoglal, vagy nem ? Ha ez megtörtént, és a ház a központi bizottság álláspontját nem tenné a magáévá: akkor kerül a sor arra a kérdésre, hogy a képviselő ur indítványa tárgyaltassék-e vagy nem? Bátor vagyok tehát a tisztelt háznak ajánlana hogy előbb is az iránt méltóztassék határozni: vajon átalánosságban elfogadtatik-e ezen fejezet szövege? Ha nem fogadtatik el: akkor fogok pontonkiní hozzászólani az indítványhoz. (Helyeslés.) Szeniczey Ödön előadó: A Csáky Tivadar tisztelt képviselő ur által beadott módositványhoz nem járulhatok; mert azon czélokat, melyeket magának kitűz, gyakorlati keresztülvitele alkalmával nem érné el. Azt mondja a tisztelt képviselő ur, hogy ő a választók kényelme érdekében akarja e törvényjavaslat intézkedéseit módosítani. Elismerem, hogy ez irányban módositványa nyújtana némi előnyt: de kétségbevonom, hogy elenyésztetné-e ama hátrányokat, a melyeket a képviselő ur kiemelt, és melyek az etetéssel, itatással és fuvar-költségekkel járnak. Ezt az eredményt módosítása elfogadásával elérni nem fogjuk. Köztudomás ugyanis, hogy ott, a hol ilyen etetések, itatások folynak: nem annyira a választás napján, mint az azt megelőző napokban vannak szokásban. E mellett még egy nevezetes hátránya vas a módosításnak, a mennyiben igen sok esetben a nem mindig jogosult községi befolyásoknak illetéktelen túlsúlyt biztositana. Tudva van, hogy egyes községek lakói sokszor milyen erőszakos nyomást gyakorolnak polgártársaikra; a módosítás elfogadása esetében pedig a többségnek pressioja alatt állván a kisebbség: ez nem gyakorolhatná szabadon választói jogát. A kisebbség képviseltetését illetőleg nevezetes hangok emelkedtek a házban, a melyek nem maradtak egészen nyom nélkül. Azt a czélt tehát, hogy minden egyes polgár szabadon, minden nyomás nélkül gyakorolhassa választói jogát: a beadott módositványnyai épen nem érnők el. Ezen kivül a választásnak olyan módja mellett, a minő a módositványban ajánltatik, könnyen meghiusittathatnék a választás eredménye, a menynyiben megeshetnék, hogy elsikkasztatnának, vagy megcsorbittatnának a szavazati ládák. Mindezeknél fogva a módositványt nem fogadhatom el. (Helyeslés.)