Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-296
146 29fi. országos iilé ezen aránytalanságot, mely a képviselőház szövege szerint a szaporodás és a főrendi ház szövege szerint az apadás közt az eddigi viszonyokhoz képest létezik; tekintve továbbá azt, hogy a főrendek által is elfogadott és a 2-ik §-ban foglalt a régi jogra vonatkozó intézkedések következtében a választók száma az ország erdélyi részében különben is évrőlévre apadni fog: ugy vélekedik a központi bizottság, hogy a képviselőház által a választási t örvény alkotásánál szem előtt tartott elveket helyesen követi, és azoknak megfelelőleg intézkedik, valamint az ország erdélyi részében lakó választók érdekeit helyesen fogja föl akkor, midőn a régi jog eltörlése következtében beálló évenkénti apadást a választók számának eme kétszáztóiig terjedő szaporulatával egyensúlyozni igyekszik. Ezek azon nézetek, a melyek alapján a központi bizottság az Erdélyre vonatkozó szerkezetet elfogadta, és melyek alapján azt a képviselőháznak elfogadásra ajánlja. (Helyeslések.) Kemény Gábor báró: Két indítvány fekszik jelenleg a tisztelt képviselőház asztalán ; az egyik, melyet tiszteit barátom a központi bizottság előadója épen most jelzett, a másik az első és második osztályoknak különvéleménye. Mi e kettőben az egyező, mi azokban az eltérő ? Mind a kettő megegyezik abban, hogy az erdélyi választási census 8 forint 40 krajezárban állapittassék meg. Mind a kettő megegyezik abban, hogy abba beleszámittassék az 1808. 25-ik §. által 22 száztóliban megállapított összes földadóból 10 százalékot tevő törzsadó; megegyezik abban, hogy ne számittassék bele a kilencz százalékot tevő földtehermentesitési járulék. Kiüönböznek abban, hogy az ezenkívül fönmaradó három százalék pótadót a központi bizottságnak vélekedése szerint a tisztelt előadó elfogadandónak indítványozza; mig az első és harmadik osztályok különvéleménye azt be nem számitandónak tartja. Állítom, hogy az első és harmadik osztálynak különvéleménye semmi egyebet nem tartalmaz, mint a tényleges és törvényes gyakorlatot. Ennek bebizonyítására nem fogok visszamenni az 1848-ki évekre, és csak jelzem azt, hogy 1865-ben, midőn a kolozsvári tartományi gyűlésre történtek a választások, mely gyűlés előkészítette az unió létesítését, és midőn 1866-ban a tartománygyülés magatartása következtében az unió kivitele lehetővé vált: mindkét esetben ugyanily módon történtek a választások. De nem kívánok idáig sem visszamenni, annál kevésbé az 1848-ki állapotot vizsgálni, s csak arra vagyok bátor a tisztelt ház figyelmét fölhívni, hogy mind 1869-ben, mind 1872-ben ugyanazon szabályok szerint, ugyanazon törvényes értelmezés szerint történtek az összeírások, estek meg a választások, november 3. 1874. választattak meg a képviselők, és igazoltattak a képviselőház által. Ennek bebizonyítására bátor leszek 1869-ből január 18-ról báró Wenckheim Béla akkori belügyminister által kiadott rendeletre hivatkozni. Megbocsát nekem a tisztelt ház, hogy ha több rendbeli és talán hosszabb idézetekhez vagyok kénytelen folyamodni, a tárgynak nagy fontossága, mely lehetőleg minden oldalról való higgadt megfontolást tesz kötelességgé, ezt nekem élőmbe szabja. Az idézett rendeletben egyebek mellett ezek olvashatók: „Az országgyűlési képviselőválasztások tekintetébőli előmunkálatokra nézve általam múlt évi deczember 23-án kibocsátott utasítás 2-ik pontja d) alatti bekezdésében ezek foglaltatnak: „A. censusképen meghatározott adómennyiségre nézve megjegyzendő, hogy a fej- és pótlékadó kivételével minden egyenes (direct) adók és igy a ház és jövedelem adó is beszámítandó". A 13-ik pont c) alatti bekezdésepedig következőleg rendelkezett: „A mi censusnál fogva képesített választókat" illeti, a c) alatti táblás jegyzékbe a községi előljáró és két bizalmi férfi jelenlétében a községi adótabellákból beirandók mindazok, kik a fej- és pótlék-adón kívül 8 forint 40 krajczárnyi osztrák értékű egyenes adót fizetnek. Miután ugy értesültem, hogy az erdélyi területen némely helyeken a törzs-, illetőleg állami. adók a pótlékokkal minden megkülönböztetés nélkül együttesen vannak az adó -tabellákba beírva: az öszszeirásoknál az utasítás fentebbi pontjaira vonatkozólag fölmerülhető kételyek és zavarok elhárítása tekintetéből rendelem, hogy a törzs-, föld-adó, továbbá az állami házadó és az állami jövedelmi adó a pótléktól külön választassák, s a censusba csak a törzs-, illetőleg állami adók számitassanak be. Éhez képest: 1-ször. A földadóról szóló 1868-ik évi XXV .törvényczikk 2-ik §-a szerint Erdélyre nézve állami törzsadó fejében 10, az eddigi pótlékok helyett 3, a földtehermentesitési járulék fejében pedig 9, összesen tehát 22 százalékban lévén a kivitendő földadó megállapítva ; ott. hol az említett pótlékok a földadóval összesítve vannak az adótabellákba bevezetve: a 10 százaléknyi torzsádétól a föntebb említett 3 és 9, és igj összesen 12 százaléknyi pótlékadó levonandó, a censusba csak a 10 százaléknyi törzsadó leend beszámítandó s tekintetbe veendő." Oly tisztán szól e rendelet, hogy annak magyarázására kár volna még egy szót is vesztegetni. De nem csak az 1869-ki választásoknál, hanem ugyanezenképen történt rendelkezés a kormány részéről az 1872-ki választásoknál is, és pedig az unió közelebbi életbeléptetése óta csak két választás volt még eddig, 1869-ben és 1872-ben,
