Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-293

122 293. országos ülés october 28.1874. hitvallású protestáns, úgynevezett csángó-magyarok nevében (Malijuk \) egy kérelmi levelet benyújtani sietek, melyben az ottani evangéliumi egyházak a brassói esperességtől, illetőleg a nagy-szebeni szász superintendentiátóli elszakadásokat és egy szomszéd ágostai hitvallású magyar egyházkerülethezi csatlakozásukat szorgalmazzák. Ezen csángó-magyar falukat már U-ik András, Nagy Lajos, Hunyady Mátyás dicső királyaink azért telepitették az ország közvetlen szélére, és látták el különböző kedvezményekkel, hogy magyar nép őrizze az ország szélét és álljon közvetlenül őrt a törcsvári, tömösi, ósánczi és bodzái, ezredéves történelmünkben oly nevezetes szerepet játszó, akár hányszor átalános nemzetfájdalom szinterévé vált és soha be nem szüntethető határszéli utszorosoknál, s mai napig meg is őrizték nemzetiségük iránti tántorithatlan hajlamukat; de ugy látszik, hogy érdekeik épen azért a Brassó városi szász atyafiak által nem csak politikai, de egyházi tekintetben is háttérbe szorittattnak: (Igaz ! Igás!) egész 1848-ik évig a protestáns autonóm egyház jogait nem élvezve, még saját lelkészeiket sem választhatták meg, és midőn 1848-ban ezen jog gyakorlatába léptek, a brassói szász consistoriummal 1861-ig küszködniük kelletett, mig magyar-ajku lelkészeik a szász lelkészekkel való egyenjogosságra szert tehettek; (Mozgás.) de minden törekedéseik daczára a hatalmas brassói consistorium vaskeze alatt ezen 10 magyar evangéliumi község az egyházi képviseletből kirekesztve, sem a consistoriumban, sem az egyházkerületi gyűlésen képviselve nincsen, sőt, az ujabbi törvényekkel szemben, ezen compact magyar háztartással élő nép, mely németül egy szót sem ért, nem csak közigazgatási, de még egyházi tekintetben is német rendeletekkel gyötörtetik; (Mozgás.) a brassói consistorium a felsőbb helyről kapott magyar rendeleteket németre fordítva, és a magyar folyamodványokat német hátirati rendelettel ellátva közli a tisztán magyar-ajku protestáns hiveikvel, kik százados szomorú elhagyatottságukban arra kérik a tisztelt házat, hogy általuk alkotandó önálló esperességüknek a legközelebbi magyar ágostai hitvallású egyházkerülethez való csatlakozását megengedni; magam részéről pedig arra kérem, hogy ezen folyamodványt a kérvényi bizottsághoz minél előbbi tárgyalás és véleményadás végett utasítani méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: A kérvény a ma megválasztandó kérvényi bizottsághoz utasittatik mielőbbi tárgyalás és véleményadás végett. (Élénk helyeslés.) Molnár Antal: Tisztelt haz! Két kérvényt van szerencsém a tisztelt ház asztalára letenni ; nevezetesen az első magyar átalános tisztviselő-egylet igazgató-választmányának kérvényét az állami tisztviselők helyzetének javítása tárgyában. Továbbá az összes ministerium szolgaszemélyzetének kérvényét, fizetéseik javítása tárgyában. Kérem ezen kérvényeket a most megválasztandó kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Oda fog utasíttatni. Madarász József: Tisztelt ház! Csipkai Julianna, kassai lakosnőnek kérvényét van szerencsém a tisztelt ház asztalára letenni, melyben Csipkai István gyamnoka ellenében törvényt és igazságot kér szolgáltatni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Helfy Ignácz : Tisztelt ház! Somogymegyéhez tartozó Liszó, Surd, Belezna és Bagota községek részéről van szerencsém egy kérvényt benyújtani, melyben a törvényhatóságok szándékolt területi rendezésének esetében kérik magukat Zalamegyéhez csatoltatni. Van szerencsém egyúttal a rába-hidvégi iparosok részéről egy kérvényt benyújtani, melyben az iparkamarákat, mint a czélnak meg nem felelő, és az iparosokat hasztalanul terhelő intézményt, megszüntetni kérik. Kérem, méltóztassék ezen kérvényeket a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Oda fog utasíttatni. Ministerelnök ur kíván szólani. Bittó István ministerelnök s Tisztelt ház! A Portugállal 1873. évi január 9-én kötött consulsági egyezmény ratificatiojának késedelmes kicserélése következtében, az erről szóló törvényjavaslat csak legközelebb bocsáttathatott szentesítés alá; bátor vagyok most a szentesítéssel ellátott törvényezikket a tisztelt ház asztalára letenni, kérvén annak kihirdetését és hasonló kihirdetés végett a főrendekhez leendő átküldését. Huszár Imre jegyző (olvassa a szentesített törvényezikket.) Elnök: A szentesitett törvény hódoló tisztelettel kihirdettetvén, hasonló czélból a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik a napirend. A mai ülés első tárgya a bizottságok megválasztása. A bizottságok két részre oszthatók. Első sorban azok választatnak meg, melyekhez a horvát képviselők is járulnak; másod-sorban pedig azok, melyekhez a horvát képviselők nem járulnak. De miután az első rendbeli bizottságok száma nagy, hogy a választás kellő rendbsn és gyorsan megtörténhessék: arra kérem a tisztelt képviselő urakat, hogy egyenként méltóztassanak az urnához közeledni, nehogy összetorlódás által a szavazatok beadása megnehezittessék. Méltóztassanak az általam fölolvasandó sorrendben rendezni a szavazási lapokat, és a szerint adni azokat be. A sorrend a következő: pénzügyi, adóügyi, zárszámadási, közlekedési, kérvényi, gazdasági, napló-