Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-285
285. országos ülés Julius 28. 1874. 5 ség a 43. szakaszt Molnár György képviselő ur módositványával fogadja el. . Huszár Imre jegyző (olvassa a 44., 45. 46., 47., 48. %%-okat, melyek észrevétel nélkül elfagadtatván, olvassa a 49. f-i.) Szontagh Pál: Egy csekély észrevételem van. Következetesen használtatik ezen kifejezés: „ minden év szeptember 20-án", tehát kénytelen vagyok azt hinni, hogy ez nem nyomdahiba. Miután, ha fölszólalás nem történik, nem tartom a jegyző! kart ennek kiigazítására jogosítottnak, tehát én kérem, hogy az eféle magyartalan kifejezések mindenütt igazíttassanak ki. „Minden év szeptember 20-án" ez nem jelent magyar nyelven semmit, helyette ez teendő: „minden évi szeptember 20-án." (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház e módosítást ? {EfogadjukX) Tehát a 49. §. Szontagh Pál módosításával fogadtatik el. Huszár Imre jegyző (olvassa az 5ö.§.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Huszár Isiire jegyző (olvassa az 51. szakaszt.) Szederkényi Mándori Tisztelt ház! Ezen harmadik bekezdés és a szakasz legutolsó bekezdése ellen van nekem kifogásom. Itt az vau mondva, hogy a curia minden év január havában teljes ülésében titkos-szavazással választja meg a tanács többi tagjait. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy a curia minden tagja egyformán képes mindazon ügyek elintézésére és mindazon ügyekre vonatkozó határozathozatalra, melyek a euriához utasíttattak. Miután pedig ezen ügynek elintézése a curiához utasíttatott: én a titkos-szavazás általi megválasztást és így a curiai tagoknak mintegy kijelölését, — habár csak titkos-szavazással is történjék az, — nem pártolhatom; hanem e helyett igenis azon véleményben vagyok, hogy legegyenesebb és legigazságosabb ut az. hogy sorshúzás utján alakíttassák meg a tanács, és e szerint így választassanak azok, kik ez ügyben biráskodui hivatva lesznek. A §. azon részére nézve pedig, mely az ügyrendnek megállapítását az igazságügyministerre bízza: ez az észrevételem van, hogy én ugy gondolom, hogy a curia a maga ügyeinek vitelére kellő ügyrenddel bír, és így egy ujabb ügyrend megállapítására teljességgel nincsen szükség ; és megvallom, nem is óhajtok ezen ügyben ujabb ügyrendet megállapittatni; mert én, engedelmet kérek, én minden uj alkotásnál, mely különösen a curia bíráskodására vonatkozik, — már előlegesen, hogy ugy fejezzem ki magamat — azon gyanúval vagyok, hogy azon ügyrend, mely a curiánál alkalmazásban van. azért nem tartatik helyesnek, hogy bizonyos esetben a belügyminister bizonyos szálakon mintegy beleszólhasson a dologba. Én tehát a belügyminister által alakítandó ügyrendet nem fogadom el, és a szakasz ezen részét törlendőnek indítványozom : mert a curiának így is meg van ügyrendje, mely szerint ügyeit intézi. Indítványom ezek szerint a következő: Huszár Imre jegyző (fölolvassa Szederkényi Nándor indítványát.) „Az 51. szakasz 3-ik kikezdése igy módosítandó : A curia minden év január havában sorshúzással alakítja meg a tanácsot. A sorshúzást a semmitőszék elnöke eszközli. Az utolsó kikezdés pedig törlendő." Pauler Tivadar igazságügymillister i Tisztelt ház! Az imént tett indítványra csak az az észrevételem van, hogy én a sorshúzást sokkal kevésbé tartom czélszerünek. mintha a curiának tagjai magok közül szemelik ki azokat, kik ezen igen fontos functiora meghívandók. A mi pedig az ügyrendet illeti: az csak a beadványozás, a kiadványozás s a tárgyalás módjára s efélékre vonatkozik. A curiánál fönálló ügyviteli szabályzat az ott rendesen előforduló pörös ügyekre vonatkozik; de nem oly egészen kivételes ügyekre, a milyenek jövendőre a választási ügyek lesznek. Itt tehát az ügyvitelt meghatározni mindenesetre szükséges lesz ; azért kérem e §. megtartását. (Helyeslés jobb felől.) Csanády Sándor: Tisztelt ház! Én, ha a curia tagjainak helyébe lennék, nem köszönném meg az igazságügyminister urnák csak most elhangzott nyilatkozatát. (Mozgás jobh felől.) Azt mondotta ugyanis a minister ur, hogy a képviselő-választások fölötti bíráskodás egy igen fontos kérdés, í (Egy hang bal felöl: Nem arról besséltl) de igeni is erről beszélt. Mit tesz a minister ur ezen nyilatkozata? Azt, hogy a curia tagjai közt lehetnek olyanok is, kik nem képesek e fontos kérdés fölött határozni, ítélni. (Ellenmondás jobb felöl. Helyeslés a szélső bal oldalon.) No már hiába integetnek önök a túloldalon, ez mégis | azt teszi; én is ugy értelmezem, igy értelmezi más is, és én meg vagyok győződve róla, hogy ha lelkiismeretesen akar az igazságügyminister ur nyilatkozni, maga sem értelmezheti máskép. (Ellenmondás jobb felől.) Ha ez ágy áll, tisztelt ház, kérdem én: vajon szabad-e oly egyéneket nevezni ki a curia tagjaiul, kik nem képesek a curia elé kerülendő minden ügyekre nézve ítéletet hozni, intézkedni ? Czélja annak, hogy tudniillik a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban a választás körül fölmerült események fölötti bíráskodás a curiára kívántatik ruháztatni, meggyőződésem szerint azon körülményben rejlik, mert igazságos ítéletet kíván e törvényjavaslat hozatni oly egyének, oly birák által, kik a
