Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-289

100 289. országos ülés augusztus 1. 1874. Továbbá bátor vagyok ismét föleleveníteni múltkor tett észrevételeimet a nyomdai költségekre nézve, Ugyanis azon neheztelésemre, hogy a nyomdára hónapok óta igen sok pénz irányoztatik elő, és sohasem mondatik meg, hogy fölhasználtatott-e a múlt havi előirányzat: az előadó ur azzal felelt hogy júliusra tiz ezer forint, és most augustusra öt ezer forint azért irányoztatott elő, mert sokat beszélünk, s igy nagy tömegre szaporodnak az irományok. (Felkiáltások jobb felől : Igaz!) Én ezen ellenvetés daczára azt tapasztalom, hogy nem a sok beszéd az oka a nagy költségeknek, hanem azon gondatlan szerződés, mely szerint a napló és irományoknak azon úgynevezett ordináré munkájáért, mert hiszen mindez csak vásári munka: ivenként 35 forint fizettetik. Lehetetlen, hogy olcsóbb készítésre ne találkoznék vállalkozó. Jövőre tehet oda utasíttatni óhajtanám a gazdasági bizottságot, hogy szigorúbb, lelkiismeretesebb eljárást kövessen. Ezen az utón csak pénzt lehetne megtakarítani. Kimondatott a túlsó oldalról, hogy ezentúl takarékosabb, józanabb eljárást kell folytatni. Kérdezem: hol itt a takarékosság, midőn hét hónap alatt csak maga a nyomda 65 ezer forintot emészt föl ? Hiszen ennél kevesebbe kerülne, talán felébe sem, ha magunk állítanánk föl nyomdát. (Zaji) A ki csak gondolkozni tud, csak neveti a képviselőház költségvetését, mely csak ugy odadobottan minden szó nélkül szavaztatik meg hónapról hónapra. Én azt hiszem, hogy a ki takarékosságot ajánl: annak gondoskodni is kell, hogy a takarékosság mindenütt keresztülvitessék. (Fölkiáltások jobb felöl : Elég márl Zaji) Én ugy hiszem, olyan dologról beszélek, melyet a tisztelt ház meghallgatni szükségesnek tarthat. Azok, a kik az ország kormányának szemére hányják, hogy gondatlanul pazarolják el az állam vagyonát, gondatlan kiadásokat, költségeket okoznak az államnak: nem helyesen járnak el, ha saját költségvetéseikben nem tekintenek be, s az ily dolgokat meg nem látják, s nem kérdik meg az illetőktől, hogy hová fordíttattak az összegek ? Vajon hallottuk-e valaha, hogy a múlt hónapból mennyi maradt fön? (Egy hang bal felöl: Azzal beszámolnak ! Ott van a számvizsgáló bizottság l) Azon kérdést intézem a gazdasági bizottsághoz, hogy a könyvtárra vonatkozólag havonként ott van az 500 forint utalványozva; én azonban nem látok semminemű olyan csinositást vagy átalakítást, melyből kitűnnék, hova fordíttatott az 500 forint? Fölkérem tehát a tisztelt házat, méltóztassék utasítani a gazdasági bizottságot, hogy az előirányzat készítésénél óvatosabban és takarékosabban járjon el. Radó Kálmán előadó: A képviselő ur felszólalásának más okát nem tudom találni, mint azt, hogy nem akar egy napot és egy kérdést is elszalasztani, mely a szőnyegen van, bárminő legyen is az, hogy hozzá ne szóljon, hogy az a naplóba beirassék; mert mindazon kérdésekre, melyeket most hozzám intézett: a ház helyeslő tudomásvétele mellett már megadtam a választ. Azt kérdi a tisztelt képviselő ur, hogy lehet az, hogy 448 képviselő számára utalványoztatnak a napidijak, holott a ház soha sincs teljes számmal jelen ? Ugyanezen kérdést méltóztatott már egyszer hozzám intézni, és akkor azt feleltem, minél most sem felelhetek egyebet, hogy a gazdasági bizottságnak mindig a ház tényleges számát kell fölvennie, és azt is veszi föl. A mely képviselők igazolva nincsenek, vagy a kiket távoliétök miatt a házszabályok értelmében napidíj nem illet: azok napidijai nem utalványoztatnak az elnökség által, hanem benne maradnak a ház pénztárában. A második kérdésre a képviselő urnák, mit már a múlt havi költségvetés előterjesztése alkalmával is hozzám intézett, a nyomdai költség nagy összegére vonatkozott. Erre nézve megadtam akkor a választ, mit a képviselő ur triviálisnak méltóztatott nevezni. Engedje meg a tisztelt képviselő ur, hogy ezen nyilatkozata ellenében is föntartsam akkori válaszomat és azt ismételjem. Azt mondta a tisztelt képviselő ur, hogy a gazdasági bizottság adjon számot arról: vajon fölhasználtattak-e azon előirányzott összegek, vagy nem ? Erre a múlt alkalommal azt válaszoltam, hogy ez nem tartozik a mi hatáskörünkhez, és a képviselő ur fölszólalása által akkor ugy, mint most is, csak azt méltóztatott elárulni, hogy a bizottság hatáskörével teljesen ismeretlen. (Fölkiáltások: Ugy van!) A nyomda által végzett munkákért előirányzott költségek közül csak azok utalványoztatnak, a melyek a ház valamelyik jegyzője által láttamoztattak, hogy a munka valóban beszolgáltatott. Hogy a tízezer forint nem volt elég, hanem ujabb ötezer forint követeltetik ; bocsásson meg a tisztelt képviselő ur, ha ismét múltkori triviálisnak tartott nyilatkozatomat tartom fön, hogy tudniillik sem a gazdaságibizottság, sem a jegyző urak, kik a nyomtatást elrendelik: okai a költség szaporodásának, hanem csak azok okai, a kiknek a beszédeit és határozati javaslatait kinyomatni kell. A számvizsgáló bizottsághoz tartozik megvizsgálni: vajon a pénz csakugyan arra fordíttatott-e, a mire előirányoztatott ? Kérem tehát a gazdasági bizottság jelentését elfogadni. (Átalános élénk helyeslés.) Simonyi Ernő : Minthogy ezen kérdés már másodszor hozatik elő, és épen ezen oldalról a nyomdai költségeket illetőleg, én kénytelennek Iá-