Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-289
98 281). országos ülés augusztus 1. 1874 szétmegyünk, és nem lesz időnk tárgyalni. (Jobb felől nagy zaj.) A második kérvényre nézve arra akartam figyelmeztetni a tisztelt házát, {Nagy zaj. Halljuk!) hogy ez régibb kérvény, és én csak azért nem hoztam elő, mert bonyolódott, és mert nem akartam azon gyanúba esni, hogy a választási törvényjavaslat tárgyalását akadályozni akarom; most azonban azt hiszem, hogy a tisztelt ház azon nyugalomban lesz, hogy ezen kérvény tárgyában kihallgatni méltóztatik. (Zaj.) A másik kérvényben Szörénymegye Almás kerületének elöljárósága és képviselői esedeznek, hogy a tisztelt ház a határőrvidéki országos képviselők nevében (Halljuk!) dr. Polit Mihály által folyó évi május 10-ikén beterjesztett határozati javaslatot a volt határőrvidéki nép érdekében minél előbb tárgyalás alá venni és mint bajai orvoslásának megfelelőt el is fogadni méltóztassék. (Fölkiáltások: Eláll \) Hisz én könyitem a dolgot, mert a folyamodvány román. {Eláll!) Elnök : Kérem, méltóztassék a kérvénynek rövid tartalmát előadni. Babes Vincze: A harmadik kérvényben szörénymegyei Pozevieh mezőváros több polgára esedezik, miszerint a tisztelt ház a közerdőségekben elkövetett roppant visszaélések és törvénytelenségek constatálása czéljából egy vizsgáló bizottságot orsz. képviselők közbejárása mellett kiküldeni és igy az államot roppant kártól megóvni méltóztassék. Elnök: A beadott kérvények ki fognak adatni a kérvényi bizottságnak. Babes Vincze : Már most tisztelt képviselőház az interpellatiot leszek bátor röviden előterjeszteni. A mint méltóztatnak tudni, a határőrvidék bekebelezése alkalmával törvényileg kimondatott, — a mi ugyan ő felsége törvénye által már korábban kimondatott, de ezen törvény csak a múlt évben czikkelyeztetett be, — hogy a volt határőrvidéki erdők meg fognak osztatni az állam és a községek közt két egyenlő részben. Erre már közel két éve három bizottság működött, ás pedig egy központi bizottság Temesvárott, és két helyi bizottság; az egyik Fehétemplomban, a másik Karánsebesen. Ezen bizottságok eljárásáról a volt határőrvidéken mit sem tudnak, csak azt látják, hogy ámbár a törvényben ki van mondva, hogy az erdők fölosztásánál a községeknek lehetőleg azon rész fog részül adatni, mely a községek közelében fekszik, mindamellett az utolsó időben ép a községek közelében adattak el nagyterjedelmü erdőségek, mi által a nép magát megrövidítve érzi; ezenkívül a népnek csak j igen drágán és igen kis mértékben adatik el a fa, az | idegeneknek pedig ezerig menő holdakban. {Fölkiáltások: Eláll] Halljuk az interpellatiot!) A másik panasz az, hogy erdei károknál nem tartatik meg a törvény, tudniillik, hogy megmaradnak a mérsékelt pénzbírság mellett, de robotokat rónak a népre, a mi a népet elkeseríti. {Zaj.) A harmadik panasz az, hogy senkisem tudja, hogy a bevett pénzzel mi történik, hogy az hová fordittatik; pedig az már törvény szerint arra van szánva, hog közczélokra fordittassék. Ezen panasokra van fektetve interpellatiom. melyet ezennel bátor vagyok átadni. (Halljuk!) Beőthy Algernen jegyző {olvassa az interpellatiot.) Elnök S Közöltetni fog a pénzügyminister úrral. Lázár Ádám: Tisztelt ház! A vallás és. közoktatásügyi minister úrhoz kívánok egy interpellatiot intézni, nem annyira a németnyelv ellen, mint inkább kizárólag a magyarnyelv törvényszabta jogosultságának érdekében vagyok kénytelen fölszólalni. Részint a sajtó utján, részint magán tudomásom szerint, nyilvános titok az, hogy az állam által segélyezett erdélyi részekben lévő nagy-szebeni magyar királyi jogakadémián a tannyelv kizárólag a német oly annyira, hogy ha az ottan tanuló magyar ifjak magyar nyelven kívánják a vizsgát letenni : vizsgálatra nem bocsáttatnak. Ennek első következménye az, a mint ezt az igen tisztelt igazságügyminister urnák a legjobban kell tudnia, hogy némely törvényszéktől épen azért vesz el bizonyos ügyeket és ad más törvényszéknek elintézés végett, mert a magyar nyelvet nem birja. Ezen irányban tehát a közoktatási minister urnák egészen másként kellene intézkedni, és pedig ugy, hogy az állam hivatalos nyelve mindenütt érvényesíttessék. Azonban ilyen dolgok még a fővárosban lévő magyar királyi tudomány-egyetemben szintén fordulnak elő, még pedig a horvát ifjakkal, a kik közül többen jelentkeztek, hogy ha már nem tehetik le a vizsgálatot horvát nyelven, •— a mit nem is követeltek : ne a német, hanem a magyar nyelven, a mit jobban értenek, tehessék le a vizsgálatot. És a németesítést, ugy látszik, a közoktatási minister ur a fővárosban meg akarja örökíteni, mit az is bizonyít, hogy az egyetemi könvtár épületének homlokzatára „költészet" helyett előbb németül „Poesie", bésőbb a sajtó fölszólalására latinul „Poesis" fölirat illesztetett. Ennek illusztratiójára hoztam föl ezen példát; ha a közoktatási minister ur részéről megczáfoltatnék, igen örömest venném. Kérem ezen interpellatiot a közoktatási minister urnák kiadatni. Beőthy Algernon jegyző {olvassa az interpellatiot.)
