Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-288

94 288. országos ülés Julius 31. 1S7-J. zett törvény helyes törvényhozási megállapítását; miután ez a §. csak azt óhajtja kimondatni, a mit maga a tisztelt belügyminister ur is tényleg ugy értel­mezett akkor, midőn a törvényjavaslathoz csatolt indokolásban, nevezetesen az első kimutatásban a nagy-váradi választókerület lakosainak számát 28 ezer 698-al tüntette föl, holott ez az egész Nagy­Várad, — beleértve Váralját és Velenczét, — la­kosainak száma. Ugyanez áll a többi kimutatásokra nézve is. Miután én csak azt kérem, hogy az 1848-iki törvénynek a helyes értelem megadassák: ajánlom módositványom elfogadását. (Élénk helyeslés.) Steiger Gyula i Tisztelt ház! Engem az előttem szólott tisztelt képviselő urak nyilatkozatai arról győztek meg, hogy ha a tisztelt ház egy vég­nélküli vitába bemenni nem akar: nem tehet mást, minthogy ezen szakasára nézve Tavaszy Endre in­dítványát elfogadja; mert, tisztelt ház, van-e a ház­nak tagja, a ki igen alapos érveket nem volna ké­pes fölhozni saját megyéjének és kerületének he­lyesebb arányosítására? (Egy hang jobb felöl: Nem arról van szól) Elvárom a tisztelt közbeszóló kép­viselő urnák czáfolatát, ha valami nem helyest állítok. Különben, hogy csakugyan erről van szó: ki­látszik e szakasz második bekezdéséből, hol Krasz­namegye és Zilah városára nézve a képviselők szá­mának arányosabb megállapítása czéloztatik. Helye­sen hozom tehát föl e kérdést most, midőn egy képviselőtársam arról szól, hogy Krasznamegye mily jogokban hagyassák meg és képviselőinek száma miként állapíttassák meg. Ezzel a ház elé egy kér­dés vitetik, a mely, nézetem szerint, most meg nem oldható, és ezen kérdés az, hogy az egész ország­ban, különösen pedig az erdélyi részekben, mutat­kozó rendkívüli aránytalanságok törvény által orvo­soltassanak. Igen helyesen monda Bocsánszky képviselőtár­sam, hogy akkor, ha mi ezen kérdésnek tárgyalá­sába belemennénk: nemcsak mi fővárosiak tudnánk sokkal alaposabb indokokat fölhozni ily aránytalan­ságok tekintetében, hanem a képviselőháznak igen sok tagja fölhozhatná, hogy az ő megyéje több vagy kevesebb kerületekre osztassák föl. Azon határozati javaslat, melyet a ház elfoga­dott : egyenesen meghagyja a belügyministernek, hogy oly időben, midőn még e háznak jelen ülésszaka tart, hozzon be egy törvényjavaslatot, a melyben ugy a kerületek száma, mint a képviselőké megál­lapittassék. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy ak­kor járunk el igazságosan, helyesen és méltányosan, ha bevárjuk az alkalmat, midőn a törvényjavaslat a ház elé kerül és akkor határozhatunk e kérdés fö­lött. Mert azt kérdem a tisztelt háznak minden tagjától: milyen igazság az, hogy ha ma jónak ta­lálja a ház Nagy-Váradról, Zilahról és Kraszna­megyéről intézkedni a többi kerületek tekintetében pedig semmi intézkedést sem tesz. Ezt, tisztelt ház, én sem jogos, sem méltányos eljárásnak nem tartom. Teleszky tisztelt képviselőtársam azt mondotta, hogy itt nem intézkedésről, hanem értelmezésről van szó. Erre azt vagyok bátor mondani, hogy ez lehet más elnevezése a dolognak; de ez ugyanazt jelenti, és pedig azért: mert ma hogyan áll az ügy? Ugy, hogy azon részek, a melyek az első kikezdéssel Nagy-Váraddal együttesen kívántatnak értelmeztetni, a mai nap nem azon kerületben szavaznak. Ez tény, és következőleg, mihelyt elfogadtatik az e ki­kezdésben foglalt intézkedés : akkor egy a megyé­hez tartozó és ott szavazó terület kivétetik, és egy más kerülethez csatoltatik. Ez pedig nem értelme­zés, hanem meritorialis intézkedés. Ha értelmezésről lenne szó, tisztelt ház: akkor igenis állana az, a mit Tavaszy tisztelt képviselő­társam fölhozott, hogy ha van szükség az ország­ban akár intézkedésre, akár értelmezésre: akkor egyenesen áll ez Ó-Budára nézve. Miért? Azért, mert bár a pozsonyi országgyűlés nem is intézke­dett; hanem az 1872: XXXVI. törvényczikk elfe­lejtett intézkedni arról, hogy azon város polgárai, a mely megszűnt létezni, tehát egy kerülethez sem tartozik, hol fogják gyakorolni választói jogu­kat? Ha van értelmezésre, ha van intézkedésre szükség: akkor az bizonyára az országnak azon polgáraira vonatkozólag áll, a kik, ha ma fölosz­lattatnék az országgyűlés, nem volnának képesek gyakorolni választói jogukat. Nem volnának képesek gyakorolni például az ó-budaiak, ugy, mint előbb, Pestmegyében, mert Ó-Buda, mint ilyen, ma nem létezik, hanem a fővárossal egyesittetvén, megszűnt lenni. Azt mondotta Teleszky tisztelt képviselő ur, hogy a törvényhozásnak az volt és most is csak ez lehet intentioja, hogy a városokban 20.000 lakos­nak egy képviselőt adjon. Ugyan kérdem a tisz­telt képviselő urat, hogy ha ő argumentumul Nagy­Várad mellett erre hivatkozik: akkor mi budapes­tiek nem hozhatjuk-e föl azt, a mit a statistika is constatál, hogy, eltekintve az itt concentráló legna­gyobb vagyontól és talán az intelligentia többségétől, csak a lélekszám 300.000 a fővárosban, következőleg ezen theoria szerint nem nyolcz képviselőt, meny­nyit most küld, hanem tizenötöt kellene küldenie. Ha azon térre állanék, melyen a tisztelt képviselő ur áll, igazságot csak akkor szolgáltatna a tisztelt ház, ha oly módosítást fogad el, melyben a főváros tizenöt képviselő választására jogosittatik. Azonban azt hiszem, hogy valamint a főváros polgárai meg lehetnek nyugodva; ugy minden polgár meg lehet nyugodva azon bölcs és igazságos határozatban, hogy mielőtt mód nyujtatik uj választások eszköz-

Next

/
Thumbnails
Contents