Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-272

272. országos ülés Julius 13. 1874. 53 egyedül mérvadó ugy a kormány előtt, mely ezen ideiglenes rendszabályt initiálta, valamint az ország­gyűlés előtt, mely azt helyeselte. E szemponton jelenleg tul menni és átalában a gabnabeviteli vámnak czélszerüségét vitatás alá venni csekély vé­lekedésem szerint már azért is időelőtti volna, mert a vám-szövetség megnyitásának vagy fölmon­dásának küszöbén álló kérdése ugy is alkalmat fog adni arra, hogy vámpolitikánknak ezen kiváló ré­szét összhangzatban minden egyéb nemzetgazdászati érdekeinkkel tüzetesen minden oldalról megvilágít­suk és állaadó határozatokra jussunk. Ezen fölfogásból kiindulva, biztosithatom a tisztelt interpelláló urat, hogy a törvényben kitűzött határidő lefolytával a gabnára és hüvelyes vetemé­nyekre fönálló behozatali vámok ismét hatályba fog­nak léptettetni. (Helyeslés jobb felől.) Paczolay János: Tisztelt ház! A tisz­telt kereskedelmi minister urnák interpellatiomra adott feleletével én részemről megelégedve nem va­gyok : mert tudnivaló dolog az, hogy Magyarország­nak sohasem állhat érdekében a külföldi termények­nek augusztus és szeptember havában vámmentes behozatalát megengedni; meri Magyarország föld­művelő ország lévén terheinek legnagyobb részét a föld gyümölcseiből szokta fizetni, és minthogy az állam pénztára közönségesen az egész évben üres szokott lenni és a pénzügyminister által súly szo­kott fektettetni mindig arra, hogy az adó augusz­tus, szeptember és október havában befizettessék, miután nem vagyunk képesek fizetni másból, mint gabnánkból: ennélfogva bármennyire lenne szüksé­günk a terményt visszatartani, minden esetre kény­telenek vagyunk, hogy az állam iránti kötelessége­inknek eleget tehessünk, a termést október előtt a piaczra vinni. így fogva föi a dolgot, tisztelt ház, én tökéle­tesen hasznosabbnak láttam volna a gabna vámmen­tesség behozatalát megengedni a múlt évben, tud­niillik, október hó lejárta után, mert október előtt Magyarországon soha még az ínség be nem állott, s ennélfogva a gabnavám fölfüggesztését ezen idő előtt reánk nézve szükségesnek nem tartom. (Helyeslés bal felöl.) Ezen meggyőződéstől vezéreltetve azt hiszem, hogy a vámmentesség nem is annyira Magyarország érdekére, és javára engedtetett meg a múlt évben, mint inkább az osztrák tartományok érdekében. Én tehát meg nem elégedhetem a kereskedelmi minister ur előadásával és feleletével még azért sem, mert ha a múlt év augusztus hava előtt nem törvény által lett volna megállapítva a gabna vám­mentesség behozatala, és nem utólagos jóváhagyás és indemnity bekövetkezése reményben függesztette volna föl a minister a gabonára vetett vámot: akkor igenis elfogadhatnám a t. kereskedelmi minister ur vá­laszát; de minthogy az 1868- évi XVI. íörvényczíkk 2-ik §-a mindazon vám-, kereskedelmi- és állam­gazdászati szerződéseket, melyek 1868. előtt köt­tettek, ezen törvény által törvényerőre emeltettek, nem szenved kétséget, hogy a vámmentesség fel­függesztése ép ugy törvényen kivül történt, mint most a létező törvény ellenében lehetett volna, ha tudniillik, az osztrák állam ministere irányunkban bármi jóindulattal és rokonszenvvel viseltetett volna: a mostani vámmentességet az utólagos jóváhagyás reményében megszüntetni. Minthogy azonban közösen hozatott a törvény, és tudom, hogy az ily közös törvényeket a két or­szággyűlés beleegyezése nélkül megmásítani nem lehet: most ez alkalommal a kényszerűségnek en­gedve, fölöslegesnek tartom, határozati javaslatot terjeszteni a tisztelt ház elé; hanem figyelmeztetem a kormányt arra, hogy jövőre jól megfigyelje, mi­képen kell a szomszéddal szerződést kötni, (Helyes­lés bal felől.) mivel ezen eset világosan tanúsítja, hogy Magyarországnak haszna lenne abból, ha a vám mielőbb ismét életbe lépne. Az osztrák állam ministere azonban tekintve pénzügyeink zavart vi­szonyait: ily súlyos helyzetünkben sem hajlandó a múlt évben egyedül az ő javuk szempontjából meg­adott vámmentességet megszüntetni. Ez elég tanu­ságul és leczkéül szolgálhat nekünk arra, hogy jö­vőre jól meggondoljuk, miképen kelljen ily csekély ügyben is a szomszéddal szerződést kötni, közös törvényt hozni, és neki engedményeket nyújtani. (He­lyeslés bal felől.) Elnök: Tudomásul veszi a tisztelt ház a ház a minister ur válaszát ? (Fölkiáltások: Igen ! Nemi) A kik tudomásul veszik, méltóztassanak föl­állani. (Megtörténik. Fölkiáltások: Ellenpróbát,) Méltóztassanak azok fölállani, a kik nem ve­szik tudomásul (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi, (Fölkiáltások: bal felől : Meg kell szám­lálni !) Méltóztassanak állva maradni azok, a kik nem veszik tudomásul. (Megtörténik. A jegyzők megszám­lálják a szavazókat.) A ház 91 szavazattal 90 ellenében a feleletet nem veszi tudomásul. (Helyeslés bal felől.) Tisztelt ház! Mielőtt a napirendre térnénk, Steiger Gyula képviselő ur kér szót. Steiger Gyula: Tisztelt ház! (Halljuk!) Halljuk f) Miután elnök ur már kijelentette, hogy a mielőtt a napirendi-e térnénk, bátor voltam szót kérni: a napirend megkezdése előtt bátorkodom azon indítványt tenni, méltóztassék a tisztelt ház a napi rendre kitűzött két törvényjavaslatnak úgymint a román fejedelemséggel kötött nemzetközi egyez­ményről és a Temesvár-orsovai vasútról szóló tör­vényjavaslatoknak együttesen leendő tárgyalását meg­engedni. Kérem és ajánlom ezt azért: mert nem

Next

/
Thumbnails
Contents