Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-271

'271. országos ülés Julius 12. 1874. 45 és azután, ha annak a közönség hitelt ad, azt hinni, hogy az valóság; ilyen körülmények között a legerősebb fegyver mindig az, a melyet, valaki saját czéljára fölhasználva, ellenfelének is kezébe ad. Azt nem fogja tagadni Kemény Gábor tisztelt képviselő nr, hogy az erdélyi úrbéri kárpótlás holdanként 11 forinttól 18 forintig lett megállapítva; méltóztassanak hozzávetni, hogy a Magyarországon levő 1

IA úrbéres állománynak, a mely 32 holdtól 40 lóidig volt fölszámitva, minő kárpótlási sommát adtak ki. Nálunk ezen kárpótlás 250 forinttól fölment 500 forintig. Méltóztassanak már most ugyanazon számú holdakat fölvenni Erdélyre nézve: akkor meggyőződhetik a tisztelt ház, hogy Erdélyben a legkisebb kárpótlás egy úrbéres telekért, mely a legroszabb classisban állott, kitett 300 forintot, és igy 50 forinttal többet, mint Magyarországon. Hogyan méltóztatnak tehát azt állítani, hogy az erdélyi birtokok, a melyekért oly szép úrbéri kárpótlást méltóztattak zsebre rakni : nem ér annyit, midőn azután jogélvezetet kell adni a polgároknak, a kik azon kárpótlást fizetik ? Ne méltóztassanak ilyen absurdumot állítani itt nyilvánosan : mert utoljára Európának guny-kaczaj tárgyává lesznek. Ennyit kellett megjegyeznem Nehrebeczky tisztelt képviselő ur állítására; mert ő a kormánynak egyik közege, és igy igen jól tudta és tudhatta az úrbéri kárpótlás kulcsát; tehát az adatokat, melyek az állam által vannak kiállítva: ne méltóztassék kétségbevonni; hanem azoknak hitelességét minden körülmények közt tiszteletben tartani még akkor is: midőn a népnek választói jogot kell adni. Ne méltóztassanak belezavax'ni mindig a nemzetiséget; a haza csak állam-polgárokból áll, és ha elhozz t az Isten valaha az átalános választói jogot: akkor nem lesznek ilyen kulcsok fölemiiíve. {Helyeslés szélső hal felől.) Most áttérek Balogh tisztelt kézviselő ur módositványára: ennek első bekezdése arra vonatkozik, hogy a kik közös birtokot bírnak hitveseikkel, vagy gyermekeikkel. Ugyanazon kitétel fordul elő a III. szakaszban is. ügy látom, hogy hajlandó a tisztelt többség e módositványt elfogadni, s nem akarnám, hogy a házból olyan törvény kerüljön ki, melynek harmadik szakasza a 4-ikkel ellentétben áll. Ajánlom azért, hogy Balogh módositványához adassék: e szerint értve a 3. §. is. Beöthy Algernon jegyző (olvassa e módositványt.) Szap

áry Gyula gróf belügymi¬ nister l Tisztelt ház! Csak néhány szóval akarom jelezni, hogy Oláh Gyula és Tisza Kálmán tisztelt képviselő urak módositványait miért nem fogadom el. Az Oláh Gyula képviselő ur által beadott módositványt azért nem: inert ily indézkedésnek a törvénybe fölvétele által jogot adnánk a többi törvényhatóságnak is külön intézkedés követelésére, minden törvényhatóság részére pedig külön-külön intézkedést venni föl a törvénybe, nézetem szerint czélszerü nem volna. Ez okból tehát nem pártolhatom a módositványt annál kevésbé: mert, fölfogásom szeI rint, a javasolt intézkedés által a Jász városok nem is szenvednek sérelmet. Tisza Kálmán képviselő ur Oláh képviselő ur módositványát két irányban akarja a rendezett tanácscsal egy időben birt, jelenleg azonban nem hiró városokra nézve kiterjeszteni. Míg Oláh képviselő ur három lakrészt kivan fölvétetni azon városokban: addig Tisza Kálmán képviselő ur a 3-ik szakasz b) pontját a rendezett tanácsú városokra is ki akarja terjeszteni. Ez, nézetem szerint, nem helyes azért: mert azon intézkedésnek, mely az 1848-iki törvénybe föl van véve, s e törvényjavaslatnak már elfogadott 3-ik szakaszában is fölvétetett, csak két okból van jogosultsága. Először, hogy azon városokra nézve, melyekben urberiség nem létezett, melyekben az átalános birtok-viszonyok mások voltak: legyen másnemű census megállapítva; másodszor azon városok, melyek városi jelleggel bírnak, hol az értelmiség, a vagyonosság s a polgári elem nagyobb számmal létezik: e qualificatio alapján nagyobb mérvben is részesüljenek a választási jogban. Azon városokra, melyek jelenleg oly kevés városi elemmel bírnak, hogy lemondtak a rendezett tai nácsróí, és nagy községekké alakultak át: ezekre nézve föntartani a kivételes intézkedést, fölfogásom szerint, semmi jogossággal sem bír. Ezért nem pártolhatom a módositványt, és kérem föntartani az eredeti szerkezetet. (Helyeslés jobb felől.) Elnök l Szólásra nem lévén többen följegyezve, föl fognak olvastatni a 4. §-hoz beadott módositványok. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Kozma Parthén, Majoros István, Oláh Gyula, Körmendy Sándor, Balogh János, Babes Vincze, Tisza Kálmán és Kiss János módositványait) Elnök: Tisztelt ház! Az első kérdés, melyet szavazás alá fogok bocsátani: elfogadja-e a tisztelt ház a központi bizottság szövegezését vagy nem? (Elfogadjuk!) Méltóztassanak előbb kérdésemet egészen meghallgatni. (Halljuk! (Halljukl) Ha ez elfogadtatnék: elesnének mindazon módositványok, melyek a 4. §-sal ellenkeznek: azonban, szavazásra kerülnének még, mintán a szöveggel nem ellenkeznek, Balogh János és Kiss János képviselő urak módositványai; az utolsó bekezdéshez a Körmendy Sándor képviselő uré, azután szavazásra bocsáttatnék Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur módositványa, mely megtoídása a 4. §-nak. Ha pedig nem fogadtatnék el a központi bizottság szövegezése: akkor azon sorrendben történnék a szavazás, a melyben a módositványok beadattak. (Helyeslés.) Az első