Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-283

283. országos ülés Julius 25. 1874. ?47 kebelben rejlő szándék is világosságra jöjjön, bátor leszek a tisztelt háznak egy módositványt benyújtani. Ezt előrebocsátva, minthogy minden hosszasabb előbeszéd nélkül egyenesen a dologra kívánok térni, hogy a tisztelt ház engem könnyebben megértsen : bátor leszek fölolvasni a 12. §. első bekezdését, melyre előadásom első része terjed. Megjegyzem, hogy én a szóban lévő §. iránt azon nézetben vagyok, hogy azt, a nélkül, hogy a választási törvény tökéletessége esorbát szenvedne, bátran ki lehet hagyni egész terjedelmében. De ha már a tisztelt ház ragaszkodik hozzá : én nem ellenzem a 12-ik §. elfogadását; hanem szükségesnek tartom egy módositvány megtételét az első bekezdésre. A bekezdés igy szól: választói jogot nem gyakorolhatnak, illetőleg a választók névjegyzékébe föl nem vétethetnek, bármely alapon bírjanak különben választói joggal stb. Tisztelt ház! Mi a választók névjegyzéke? Én azt hiszem, hogy nem egyéb, mint hivatalos kimutatás azokról, kik választói qualificatioval birnak. Én azt hiszem, hogy a dolog természetével ellenkezik, (mi a későbbi pontokban fordul elő), hogy azok, kik vizsgálati fogságban vannak, vagy kik bizonyos büntetés kiállására vannak elitélve, és büntetési idejöket töltik, a névjegyzékbe föl ne vétessenek; ellenkezik a dolog természetével azért, mert azon körülmény, hogy valaki vizsgálati fogságban van, vagy el van ítélve és büntetési idejét tölti : mellékes jelentőségű; mert meglehet, hogy ma vizsgálati fogságban van és holnap nem lesz ; és meglehet, hogy azok, kik bizonyos bűntettért el vannak Ítélve, például amnestiát kapnak és nem is töltik ki egészen büntetési idejöket. Tehát nemcsak ezélszerütlen, de igazságtalan is a nevezetteket a választói névjegyzékből oly oknál fogva, mely csak ideiglenes: kizárni, és kizárni a választói jogból is; mert hiszen, a ki a névjegyzékbe be nem íratott, az a törvényjavaslat szerint később szavazati jogot nem gyakorolhat. Azt én természetesnek találom, hogy a névjegyzékben legyen egy észrevételi rovat, és hogy ezen észrevételi rovatban az ily körülmények fölemlittessenek. Tehát, az én fölfogásom szerint, az, hogy valaki vizsgálati fogságban van. vagy bizonyos oknál fogva valamely büntetés szenvedésére van elitélve : az nem ok arra, hogy a névjegyzékből kizárassék; mert meglehet, hogy a következő napon ezen ok már nem áll, és igy elesik azon jogától, és jobban sujtatik, mint a hogy a vizsgálati fogságot elrendelő bírósági határozat vagy pedig ítélet czélozta ; mert sem az egyikben, sem a másikban a politikai jognak elvétele nincs büntetésül kimondva. Fölkérem ennélfogva a tisztelt házat, méltóztassék a 12. §. első bekezdésére vonatkozólag elfogadni a következő módositványt; A 12. §. első bekezdésében ezen szavak: „illetőleg a választók névjegyzékébe föl nem vétetnek" hagyassanak ki, és akkor a bekezdés igy fog szólni: ,választói jogot nem gyakorolhatnak bármely alapon bírjanak különben választói joggal azok, a kik" stb. Én azt hiszem, hogy a dolognak bővebb megfontolása után önök e módositványt el fogják fogadni ; mert a mi lényeges van a 12. §-ban az önök szempontjából, az abban megmarad; tehát módositványom a 12. §-nak lényegét nem alterálja, azon lényegesen nem változtat semmit. Azt hiszem, ezen módositványom indokolva van átalános jogi és helyes politikai szempontokkal; mert, ismétlem, az a körülmény, vajon van-e valaki vizsgálati fogságban, vagy nincs, micsoda büntetésre van elitélve ? ez a körülmény csak ideiglenes jelentőségű ; meglehet, hogy ma fönáll, holnap már nem. Épen azért mondom, hogy ezt az észrevételekben is meg lehet tenni. Ha önök a túloldalon nem lennének hajlandók elfogadni ezen módositványt: akkor, megvallom, azon gyanúra szolgáltatnának okot, hogy ezen 12. §. által sokkal több czéloztatik, mint a mi abban ki van fejezve. Ez esetben önök, a nélkül, hogy ezt nyíltan kimondanák, meg akarják szorítani a megválaszthatási képességet, a melynek megszorításával nyilían nem akarnak, vagy talán nem is mernek föllepni. Akkor, tisztelt ház. én azt mondom, hogy ezen 12. §. első bekezdésének általam kihagyatni indítványozott szavai lényeges organikus, da titkos összeköttetésben vannak a 3. és 6. §. rendeleteivel, melyekben önök, ellenére az 1848-iki törvénynek, megfosztva a választói jogtól a szabad polgároknak nagy számát behozták a kormánytól függő hivatalnokokat, mint választókat, — nem értve ide természetesen a bírákat, kiknek állásuk a törvény által biztosítva van, — behozták a hivatalnokokat, és az által megtámadták a népképviselők elvét. Már most, ha e módositvány el nem fogadtatik, az első lépés után, mely magában foglalja a népképviselet eszméjének és elvének megtámadását, következnék, — nem mondom, hogy következik, mert fölteszem önökről, hogy elfogadják módositványomat: — következnék a második lépés, a megválaszthatási képességnek megszorítása, hogy ekkép ezután a kormány ezen intézkedéssel a körülményekhez képest egyik-másik választási kerületekben ugy éljen, a hogy neki tetszik s legjobbnak találja. Én tehát minden további indokolás nélkül és épen a többség reputatioja érdekében, hogy al' kaimat szolgáltassak arra, miszerint kitűnjék, hogy 1 nem áll a törvényhozási hypokrisis azon vádja, mely I itt a múlt napokban fölhozatott: ép azért bátor va! gyök ajánlani ezen niódositványnak elfogadását. Ha 44*