Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-271
^8 271. országos ülés Julius 12. 1874. tása iránt, elkezdve a tisztelt minister urtul, le egész a szolgabiróig magának szerezhet. Ez lévén az eset, bátor vagyok a minister úrhoz ezen interpellatiot intézni. (Olvassa:) Interpellatio a tisztelt belügyminister úrhoz! Azon tiszteletteljes kérdést van szerencsém a tisztelt belügyér úrhoz intézni, hogy: Zalamegyébe kebelezett Kottori mezőváros jegyzője, Cséry István ügyvéd ur által még folyó évi februárhóban benyújtott alázatos folyamodványaira tett-e már intézkedéseket; — s ha igen, minő eredménynyel? Ha pedig nem tett, — mit különben hinni is alig mernék, — mivel indokolja a törvény meg, — s tiszteletben tartása fölött első sorban őrködni hivatott minister ur ezen eljárását akkor, midőn az 1871. évi törvény világos s határozott rendelkezései nemcsak végkép mellőztettek, sőt azzal ellenkező intézkedés léte forog fön? Vagy tán a tisztelt minister ur nézete szerint e törvényekkel öszhangzásban van azon szolgabírói eljárás, — mely egy törvényesen megválasztott jegyzőt hivatalától minden vizsgálat nélkül fölfüggeszt, s öt hónap alatt se látja kötelességének, még az illető ismételt saját kérelmére sem, — a vizsgálalatot, mely az illető ártatlanságát s ezzel kenyerét visszaadná, vagy bűnösségét kimutatná, — elrendelni és foganatosíttatni? Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a belügyminister úrral. Következik a napirend, vagyis a választási törvényjavaslat 4. §-ának tárgyalása. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 4-ik §-t.) Horvátit Sándor : Tisztelt ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak egyik főczélja az lévén, hogy az 1848-ik V. törvényczikk értelme praecisiroztassék, azon kell törekednünk, hogy mindazon pontok, melyekre nézve félreértések, vagy félre magyarázások fordulhatnának elő, ez alkalommal tisztán, magyarán szövegeztessenek. Tapasztalatból tudom, tisztelt ház, hogy az 1848. V. törvényczikknek azon szavai, a melyek a jelen törvényjavaslat 4-dik §-ában foglaltatnak , és melyek a következőkép hangzanak: „választói joggal bírnak azok, kik nagy és kis községekben úrbéri értelemben vett 1 / i telket hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak," több központi választmányok és összeíró küldöttségek által a múlt választások alkalmával akképen magyaráztattak, hogy közös-birtok férj és nő, illetőleg apa és kiskorú gyermekek közt csak azon birtok lehet, mely egészben véve, mind a férjre, mind a nőre, illetőleg mind az atyára, mind a kiskorú gyermekekre együttesen van telekkönyvileg bejegyezve. Azt mondták például, tisztelt ház, ha van a nőnek nyolcz hold birtoka, a férjnek szintén nyolcz hold birtoka ; de ezen nyolcz-nyolcz hold birtok külön van a telekkönyvbe bejegyezve a férj és nő nevére: ez már nem közös birtok, ez már nem ad jogot a választásra. Tisztelt ház! Sokkal nevezetesebb kérdés ez, mint első perezre látszik. Az 1848-ik évtől az 1871. évig terjedő időszakban a volt úrbéresek fiai leánytestvéreiket készpénzzel szokták rendesen az apai örökségből kifizetni, azért, mert az akkori törvények értelmében az úrbéri telket nem lehetett 1 / 4-nél kisebb részletre darabolni. Azonban mióta 1871-től kezdve az úrbéri telkek szintén földarabolhatok, egészen uj birtokviszonyok állottak he. Ma már a volt úrbéres leánya is nem egyszer örököl ingatlan birtokot. Ha mi már most azon obseurus értelemben magyarázzuk ezen törvényjavaslat 4-ik §-ának első kikezdését, a mint fönebb emiitettem, hogy némely összeíró küldöttségek magyarázták: akkor jövőben a volt úrbéreseknek igen sok fiai, igen sok utódai végkép ki fognak maradni a választók lajstromából. És ha ehhez még hozzáveszszük az, hogy jövőben a nemesség ujabb nemzedéke szintén csak egynegyed telekbirtok, illetőleg az azután fizetett adó alapján lehet választó: akkor maholnap végkép ki fognak halni Magyarország némely vidéken a választók; mert ma már igen sok esetben a férjnek is külön birtoka van, a nőnek is külön birtoka van, és ha a kettőt össze nem adják, és nem az összes birtok után fizetett adó adja meg a férjnek a választó jogot: maholnap végkép ki kell halni Magyarország egyes vidékein a választóknak. Nem állítom, mert nem tudom, hogy az ország több részein történtek-e ily félremagyarázások és visszaélések, mint a minőket emiitettem; de azt egész bizonyossággal állithatom, hogy nálunk igenis történtek. Nem teszem föl a tisztelt belügyminister úrról, hogy ő is ugy magyarázná, mint azok az obseurus magyarázók, az e törvényjavaslat fölolvasott 4. §-ának első bekezdésében foglalt szavakat; minthogy azonban nem hiszem azt sem, bár optimista vagyok, hogy a rabulistikus törvény magyarázóknak vakmerő faja már kihaló félben volna Magyarországon: azért minden félreértések és félremagyarázások elkerülése tekintetéből, fölkérem a t. belügyminister urat, legyen szives nyilatkozni, hogy vajon miként magyarázza ő : vajon ugy-e mint én, s a mint kell is magyarázni az 1848-iki törvény szellemében, a fölolvasott 4. § első bekezdését? vajon ő megadja-e a választói jogot, ha a férjnek és nőnek együtt van annyi birtoka, a mennyit l / i telek tesz, illetőleg annyi birtoka, hogy az % telek után fizetett adóösszeget fizeti az illető is?
