Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-270
270. országos ülés Julius 11. 1874. 21 közt, melyek a túlsó oldalról előadattak: egy sem felel meg ugy,mint a központi szerkezet, az 1848-ki tőrvény vezéreszméinek, egy sincs a census többi részével oly öszhangban, és azért ajánlom a központi bizottság szövegezését a tisztelt háznak. (Élénk helyeslés. Éljenzés jobb felől.) Vidliczkay József. Szavaim az előttem szólott tisztelt képviselő ur által nem egyszeresen, de többszörösen magyaráztattak félre, ennélfogva engedje meg a tisztelt ház, hogy a házszabályok értelmében fölszólalhassak. Mindenekelőtt szavaim bővebb megértlietése végett, tartózkodva minden czáfolattól, mihez nincs jogom, kijelentem, hogy én a szőnyegen forgó törvényjavaslatnak titkos szándékot föltétlenül épen nem tulajdonítottam; tulajdonítottam egyedül azon esetre, ha önök a vita folytán nem engedik magokat capacitáltatni, (Derültség jobb felől.) azon esetre: ha önök a vita folytán nem engedik magokat capacitáltatni és elvetik a két lakrész iránti indítványt. Másodszor teljesen félreértette tegnapi beszédemet előttem szólott képviselő ur, midőn azt ugy reassummálta, mintha én az egy lakrész iránti indítványt pártoltam volna. Szilágyi Dezső: (közbeszól:) Nem mondtam! Vidliczkay József í Sajnálom, de én nem az egy lakrész iránti indítványt pártoltam, hanem a különvéleményt. Ennélfogva a tisztelt képviselő ur én irányomban kétszeresen olyat czáfolt, a mit soha nem mondtam. Ez megjárja taktikának, de alapos czáfoíatnak nem vehető. (Szavazzunk!) Ivánka Imre: Én valóban ízlés nélküli dolognak tartanám, ha oly fényes beszéd után, milyet most volt alkalmam hallani, hosszú fejtegetésekbe bocsátkoznám most, midőn a ház türelme tökéletesen ki van merítve. (ügy vanl) Igen röviden jelzem álláspontomat. (Halljuk 1) A választási törvény változtatása és módosítása fölötti vitában hosszadalmasak és terjedelmesek I vagyunk. De én sajnosán tapasztalom, hogy haladást a classificatiok fölfogásában nem tettünk. Néhány napja a nemesség előjogait hallottuk itt védelmezni ; most pedig ódonszerii fogalmak fölött harmadnapja vitatkozunk. (Helyeslés.) Ennélfogva én a következő igen rövid módositványt ajánlom: a 3-ik §. helyett tétessék: „választói joggal bírnak azok, a kik a személyes-kereseti adót és a földtehermentesitési adópótlékot be nem számítva 10 frt egyenes államadót fizetnek." A 4., 5., 6., 7., 8. §. kihagyandók, a 9-ik §. pedig 4. §-á lesz. Az már most a kérdés: miért mondtam épen 10 frtot. Erdélyben, mint a legalsóbb census, 8 frt 40 kr van megállapítva. Elfogadom ezen 8 frt 40 krt azon hozzáadással, hogy meggyőződésem szerint az államháztartás szüksége legalább is 20%-nyi adó emelést követel, és ez 10 írtnak felel meg. Ajánlom módositványom elfogadását. (Helyeslések.) Tisza László: Ezen szakasznak a központi bizottság általi szövegezését nem fogadhatom el, mert nemcsak azt nem találom abban, hogy az 1848. törvények szellemének kifejtése volna; de sőt meggyőződtem épen arról, hogy sok ezer olyan független választót kizár ez a választási jog gyakorolhatásából, kik eddig ezen jognak tényleges gyakorlatában voltak. Ennélfogva pártolom a különvéleményt, pártolom Teleszky és Molnár György képviselőtársaim módositványait. Ennyi volt összesen az, tisztelt ház, a mit mondani szándékoztam, ha igen tisztelt képviselő társam Szilágyi Dezső kenetteljes szónoklata némely megjegyzések tételére nem késztetne. (Zaj.) Ő fölemlíti, hogy az egy negyed telekkel most az egy lakosztálya ház semmi arányban nincs. Itt szabad legyen zárjel közt megjegyezni, hogy nyíltságról, egyenességről szónokolva, a két lakosztálya ház kérdésén nagyon könnyen, egyenesen kurtán átcsúszott; arra nem terjeszkedett ki; hanem mindig az egy lakosztályról szólott, minthogy: nur das hat in seinen Kramm gepasst. A két lakosztályu házról szólni azért tartózkodott, mert ezt említve azt nem mondhatta, hogy a 1848-ki törvények szelleme ellenére minden különbség nélkül akarjuk a háztulajdonosokat e jogban részesíteni. Ezt kijelentvén kérem a tisztelt képviselő urat, legyen szives széles e Magyarországon oly két lakosztályu házat fölmutatni, a melynek állandó értéke a kimutatott tisztviselői változékony jövedelem 500 frt fizetésével föl nem ér. (Zajos ellenmondás jobb felől.) Egész községeket lehetne ezen árban építeni. (Nagy saj.) Nagyon szívesen elfogadnék építőmesternek a tisztelt képviselőtársat: ha 500 írtnál olcsóbbankét lakosztálya házat tudna épiíeni. (Helyeslés a bal oldalon.) Nem tarthatom helyesnek azt sem, mi beszédében a tisztviselők által eddig a törvény ellenére gyakorolt, s mint maga is monda bitorolt választási jog igazolására vonatkozik. Ezen bitorlást a fönálló törvénynyel szemben, jogos túlszárnyalásnak el nem ismerhetem, és ma is csak kihágásnak kell azt tekintenem; és ámbár szívesen megadom a tisztviselőknek az általa mondott alapon a választói jogot; de ha a tisztelt képviselő ur eszejárása szerint járnánk el, akkor a törvényhozás e ténye csak a jog bitorlás szentesítése lenne. A mi azt illeti, hogy a három lakosztályu ház nagyobb szorgalmat, kényelmet, vagyonosságot bizonyít, mint a két lakosztályu ház: erre azon egyszerű példával vagyok bátor válaszolni, hogy a szór| galmat mint nem ide illő szót mellőzve, egy ura-