Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-275

136 275. országos ülés Julius 16. 1874. kik már évek óta tagjai a törvényhozásnak, hogy isi mindent tett a képviselőház a fővárosért : még azon financziális körülmények közt is, melyekben az ország jelenleg van ? Ott van a Dunaszabályozás, hidak építése, a főváros szépítése, a sugárút, külön börse törvény­szék, külön telekkönyv, külön kisajátítási törvény stb. Még a municipalis törvényben is nem adott-e a törvényhozás exclusiv jogot a fővárosnak akkor, midőn megengedte, hogy az bár némi korlátozással főpolgármesterét válaszsza : míg a többi törvényható­ságok főispánjai kineveztetnek. Vajon a culturatis. a humanitárius, a philanthropicus intézetekért nem tett a törvényhozás semmit ? Ezen világos igazság­gal szemben illő-e ? és szabad-e a törvényhozásban azt mondani, hogy íme Magyarország törvényhozása nem tett semmit a fővárosért? (Igás TJgy van\ jobb felől.) S mivel fenyegetőzik a tisztelt képviselő ur ? Azzal, hogy ilyen körülmények közt, ne várjon az ország Budapesttől hazafiságot. Ezt a tisztelt képvi­selő ur mondhatja ; de tagadom, hogy mondhatná Budapest nevében. És hogy nem mondhatja ennek nevében: arról tanúbizonyságot tett a tegnapi sza­vazás, midőn saját képviselőtársai, más eszmékből indulva ki, igen-nel járultak azon törvényjavaslat megszavazásához, melyet a tisztelt képviselő ur an­nyira kárhoztatott. Én appellálok Budapest polgárainak igazság­érzetére és hazaszeretetére; és fölteszem rólok, és megvagyok győződve, hogy jogosan teszem föl, hogy hazafiságokat s áldozatképességöket jó és bal­körülmények közt, mint eddig fényesen tanúsították : ugy ezután is fogják tanúsítani, daczára annak, hogy a temesvár-orsovai vonal ki lesz építve. És milyen mérték az, melyszerint Steiger kép­viselő ur a hazafiságot mérte ? Belemerült a börse üzletek bonczolgatásába s azt hitte, hogy a hazafi­ságot, hausse és baisse szerint lehet mérni. (Tetszés jobb felöl.) Ha veszélyben van a haza: tessék elhinni, meg teszi minden becsületes fia e hazának kötelességét, és nem fog visszavonulni semmiféle börsei érdekek­ért ott, a hol a közhaza java tőle áldozatot kivan. (Helyeslés jobb felől.) A tisztelt képviselő ur fölemiitette mintegy az éremnek másik lapjául, hogy íme ott van Bécs: mit tett azért a törvényhozás! Már engedelmet ké­rek, ha a tisztelt képviselő ur aludt volna a hét alvóval: ezen nyilatkozata fölött nem csodálkoznám. De a ki tudja, hogy 1848-ig Magyarországnak minden képzelhető jövedelme, — nem vitatom, hogy sok volt-e vagy kevés: — Bécsben concen­tráltatott, meg volt ugyan az udvari kamara, de méltóztatnak tudni, hogy az nem volt más, mint kezeiőhivatala a központi kormánynak; a ki tudja, tisztelt ház, hogy 1850—1867-ig az ország egy krajczárral sem rendelkezett, és hogy az akkori kormányhatalom e fillérektől a milliárdokig min­dent oda concentráltatott, a hova neki tetszet, tehát concentrálta egyebeken kívül Bécs fővárosa érdekére is: az, megvallom, nem értem, hogyan tehet ily szemrehányást nekünk akkor, midőn mi még csak hét éves gazdák vagyunk : holott a bécsiek száza­dók óta gazdálkodnak. (Csanády Sándor közbekiált: Önök pazarlók, nem gazdákl) A tisztelt képviselő ur mindezek daczára pár­huzamot von; és — nóta bene — mindazon ada­tokat, melyeket a minister ur fölállított, ki akarta igazítani; de nem tudta máskép rectifikálni, mint hogy kimutatta, hogy alaposak mindazok, melyeket a minister ur fölállított a gabona-eladás lejebbszál­lására nézve; mert a minister ur igenis kimutatta, hogy csökkent a gabona-kivitel; kimutatta azonban azt is, hogy ugyanakkor kivitetett nemesebb alak­ban : liszt alakjában ennyi és ennyi millió. 'A tisz­telt képviselő ur kimutatta, hogy 1872-ben a ga­bona-kivitel már csak 600.000 mázsa volt. Erre nézve azonban csak azt jegyzem meg, hogy 1872­ben rósz termés volt; és méltóztassék megnézni a gabona-kivitelt 1873-ban; vagy az idén: ha a re­ménylett jó termés meglesz. Ez olyan elemi része az adás-vevési üzletnek, hogy arra reámutatni is elegendő. Azt mondja később a tisztelt képviselő ur, hogy Budapestnek gabona-kereskedése csökken: míg ellenben Győré emelkedett. Mit mutat a tisztelt képviselő ur? Azt, hogy azon vidékeket, melyeknek emporiuma Győr városa, az Isten kegyelme nagyobb áldással ruházta föl a múlt években is, mint más vidékeket. Igen természetes, hogy a dunai vidékek, — a dunán-tuli részeket értem, — például Sop­ron-, Zala-, Vasmegyék nem hozták a gabonát Buda­pestre; hanem vitték egyenesen Győrbe, a miért is Győrnek gabona-kivitele négy millióra emelkedett, mig Budapesté nem emelkedett. Ezeket akartam elmondani. Bocsássanak meg a tisztelt képviselő urak minden oldalról, hogy ezen kifejezéseket nem tudtam elhallgatni. (Csanády Sándor közbeszól.) Épen abban a helyzetben volna Csanády Sándor tisztelt képviselő ur is. Mi­dőn még a tisztelt képviselőháznak igen-igen becses türelmét megköszönném : ajánlom a temesvár-orsovai vasútra vonatkozó engedély-okmány beczikkelyéséről szóló törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök (leszáll és helyét Torma Károly fog­lalja el.) Máriássy Béla: Tisztelt ház! Nem he­lyeselhetem a tisztelt előadó urnák nézetét a tör­vényjavaslat tárgyaihatására nézve, mert az Oláh­országgal kötött egyezmény biztosítja az oláhországi

Next

/
Thumbnails
Contents