Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-274

274. országos ülés Julius 15. 1874. 113 tői Pardubiczig viszi a gabonát, sokkal inkább, mintha Temesvártól Pestig viszi, a hol azután egy másik, például, a magyarállamvasutnak kell átadnia. Tökéletesen helyes lehet a pénzügyminister ur számítása, csak hogy nem bizonyítja be, a mit bebizonyítani akar, hogy Oiáhországnak geographiai helyzete lehetetlenné teszi a differentialis tarifa alkalmazását; sőt inkább ennek alkalmazását, csakis a geographiai helyzet idézi elő. Hiszen a geographiai helyzet, a differentialis tarifa következménye az, hogy Kartell-szerződések alapján megállapították azt, hogy Hamburgba és Stettinbe ugyanazon áron lehessen szállítani tömeges szállítmányokat Pedig Hamburg messzebb van, mint Stettin, annak geographiai helyzete hátrányba van Stettin irányában, azért szövetkeztek a vasuttársulatok, hogy ezen geographiai differentiákat, ezen geographiai nehézségeket mellőzve, képessé tegyék Hamburgot, hogy versenyezhessen Stettinnel. Ha a differentialis tarifa nem egyenesen ellenünk volna irányozva: én annak az alkalmazását részemről szintén, a mint a pénzügyminister ur is mondotta., bizonyos kellő határok közt megakadályoztatni egyátalában nem akarnám, sőt helyesnek tartanám, hogy hozassák alkalmazása; hanem midőn az egyenesen ellenünk van irányozva: természetesen addig küzdök ellene, a mig lehet, és nem engedem meg, hogy saját romlásunkra valaki vasutat építsen. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Azt mondja a pénzügyminister ur, hogy azon szerződés, melyet a kormány a háznak előterjesztett: egyátalában nem viseli magán a pressio jellegét. Azt én nem vonom kétségbe, hogy a beterjesztett szerződés, nem viseli magán a pressio jellegét ; hanem minden arra, mutat, hogy a pressio tényleg létezik. Ezt beismerte maga a ministerium is a pénzügyi bizottságban és másrészt ezen, ily föltételek alatt kiépítendő vasútnak káros voltát elismerte a pénzügyi bizottság is, és csakis ezen pressio folytán engedett és fogadta el a pénzügyi bizottság a ministerium előterjesztését; mert a ministerium kijelentette, hogy ellenkező esetben kénytelen beadni lemondását. A Deák-körben szintén nagy ellenmondásra talált ez, de a Deák-kör tagjai kénytelenek voltak elhallgatni ; mert a ministerium kijelentette, hogy ha előterjesztése nem fogadtatnék el: kénytelen lenne beadni lemondását. Tegnap is egy képviselő ur, Arad város képviselője kijelentette, hogy kárhoztatja a kormányt, hogy ezen javaslatát beterjesztette : ő azonban ministerkrizist nem akar előidézni, és azért elfogadja a törvényjavaslatot. {HalljuM HalljuM) A pénzügyminister ur azt mondta, hogy megvárja a magyar nemzet hazafiságától, hogy az államháztartás rendezésében szilárd elhatározottsággal járjon el. Uraim, én azt hiszem, hogy a nemzet KÉPV. H. NAPLÓ. 18 !| XU. KÖTET. elvárhatja a kormány hazafiságától azt, hogy ha másképen nem kormányozhatja a hazát, mint annak okvetlenül bekövetkezendő kárával: tegye le a kormány gyeplőjét és engedje át másoknak, a kik képesek lesznek e hazát kár nélkül vezetni. (Élénk helyeslés balról.) Az, hogy kormánykrizis idéztetik elő: sohasem igazolhatja azt, hogy olyan intézkedés történjék, mely Magyarország egész jólétének és egész jövő existentiájának alapját támadja meg, és pedig megtámadja 90 esztendőre. Hisz ez annyit tesz, tisztelt ház, mint Magyarországot egy sorvasztó-láznak dobni oda, mely lehetetlenné teszi Magyarország fölvirágzását 90 esztendőre, lehet tehát mondani, hogy örökre. Hisz 90 esztendő alatt a viszonyok hová fognak fejlődni? Ily körülmények között megvárhatja a nemzet, hogy nem fog a ministerium ragaszkodni azon hivatalhoz, melyet másképen nem tarthat meg. A magyar kormány a törvényhozás egy tagjától sem kívánhatja azt, hogy ilyen áldozatok árán tartsa fönn a ministeriumot. A pártok exigeníiái követelhetnek bizonyos áldozatokat, melyeket meglehet hozni; de ily nagy mérvű és nagyfontosságú áldozatokat, nézetem szerint soha sem lehet hozni: mert akkor a hazánk iránti kötelességünket hoztuk áldozatul, akkor hazánk jövőjét áldoztuk föl párttekintetből; pedig ezt, nézetem szerint, tenni nem szabad. A szerződések jóságára azt is mondja a minister ur, hogy ha akarjuk az összeköttetést: az orsovaií is el kell fogadni, mert máskép Románia a másik összeköttetést meg nem engedi. Én, mint már előbb emiitettem: nem vagyok ellensége az orsovai összeköttetésnek, sőt azt kívánom is; hanem kívánatosnak és szükségesnek tartom csakis ugy: ha a föltételek Magyarországra nézve nem károsak. A mi a többi összeköttetéseket illeti, ezekre nézve is megmondottam, hogy többé-kevésbé másodrendű és a jelen esetben alárendelt kérdés az: vajon a tömösi, ojtozi, bodzái vagy vulkáni szoroson megy-e keresztül a vonal? És, nézetem szerint. az sem jön elsősorban tekintetbe: ha vajon a keleti, vagy a tiszai, vagy valamely más vasút virágzóbb állapotba hozatik-e ezen vagy azon intézkedés által? mert mikor vasútépítésről van szó, annak czélja nem az, hogy a vasút virágzóbb legyen, hogy egyik vagy másik vasuttársulat virágzó pénzügyi helyzetbe hozassék: hanem az, hogy az ország pénzügyi állapotai és kereskedelmi érdekei előmozclittassanak; ha öt vasúti társulat bukik is meg ez által: hadd bukjék ; mert az ország kereskedelmi érdekeinek előmozdítása a czél, a vasút csak eszköz. A kérdés itt tehát csak az lehet, hogy Magyarország kereskedelmi érdekeire kivánatos-e ez összeköttetés vagy sem? Én azt mondom: kívánatos; de nem oly föltételek alatt, melyek versenytár15