Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-255

233, országos ülés juuius 23. 1874, G5 Tisztelt ház ! Különbség van az időre nézve; ée minő ktüönbség az ? A bizottság utasíttatni kívánja a kormányt, hogy még e naptári év folyamában hozza be a törvényjavaslatot; a ministerelnök ur pedig kettős kijelentésében még az országgyűlés folyama alatt ígérte a beterjesztést ugy, hogy a képviselőház még ez országgyűlés folyama alatt tárgyalhassa ezen törvényjavaslatot. Többet, mint ezt, ezúttal az egyház és állam közti viszony rendezésére nézve kiküldött bizottság sem czélzott, a midőn a jelen évre szabta a végrehatást, melyet javaslatában előterjesztett. Hogy a beterjesztett javaslatot tárgyalhassuk, a fölött a tisztelt ház fog határozni; a ház határozza meg a napirendet: akkor a ház módjában lesz azt más javaslatok, financziális s bizalmi kérdést képező javaslatok mellőzésével is előzetesen tárgyalni. Én különösen azért szólaltam föl, mert nem kívánom, hogy a ház ezen részéről észrevétel nélkül maradjon azon interpretatio, hogy ha netalán elfogadtatnék a ministerelnök urnák kivánatához képest a napirendről való letétel: abból az magyaráztathatnék ki, hogy a törvényjavaslat előterjesztését elhalasztani akarná ad graecas calendas. De, tisztelt ház, fölszólaltam azért is, hogy fölszólalásommal a kormányra még lehetőleg nagyobb hatást is gyakorolhassak a törvényjavaslat minél előbbi beterjesztésére nézve. A polgári há zasság előzményei nem ott vannak, mint a túlsó oldalon Lükő és Irányi képviselő urak részéről hozatott föl, hanem azok még 1868-ban keletkeztek; és erre nézve bátor vagyok a tisztelt ház és a kormány figyelmét kikérni. Midőn a törvénykezési rendtartás e házban tárgyaltatott: fölmerült, hogy ez országban még egyházi birák biráskodnak polgári ügyek fölött; indítvány tétetett tehát ezen bíráskodás megszüntetésére ; de csak kettő szüntettetett meg, tudniillik a hamis eskü iránti határozás, és a végrendeletek anyagi érvénye fölötti elhatározás; de maradt az egyházi bíráskodás a házassági ügyekben, mert házassági törvény, a mely szerint az egyházi ügyekben ítélni lehet: nem létezik. 1868-ban e házban ki lett mondva, hogy szükséges e tekintetben egy állami törvényt alkotni. Én nem tartom lehetőnek, hogy a kormány ezt ujabban fontolóra ne vegye, hogy ne vegye tekintetbe azon, a XIX. században tűrhetetlen állapotot, hogy magánjogi ügyekről, legalább a legnagyobb confessiora nézve, a legitimitás kérdéséről, sőt az örökségi jogról is egyházi birák ítéljenek. Ez az állapot nincs meg egész Európában, nincs meg Olaszországban ; Eómában sincs az, hogy tisztán egyházi birák polgári viszonyokról hozzanak ítéletet. De ellenkezik ez, tisztelt ház, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény szellemével is, hol KÉPV. H. NAPLÓ. 18??. XI. KÖTET. | ki van mondva, hogy az igazságszolgáltatás ő felsége, mint a magyar állam személyesitője, nevében történik: hogy itt még továbbra is éveken át egy • az államra nézve valóban szégyenitő kivétel álljon fön, hogy polgári ügyekben az állam a törvényhozásnak minden garantiáját, a felelősségnek minden garantiáját nélkülöző testület bíráskodjék. Nem tehetem föl, hogy a tisztelt kormány még továbbra is ezt föntartani kívánná. De továbbá, tisztelt ház, hallottam hivatkozni Austriára, és Csernátony tisztelt képviselő ur volt, a ki Austriárai hivatkozván, bizalmatlanságot fejezett ki, hogy mi s e tekintetben Austria nyomán fognánk járni. Kérem a tisztelt ház figyelmei, mert ez a kötelez őségre vonatkozik. Ha egy pár pillanat alatt képes volnék Magyarországban a házasság kérdését abba az állásba hozni, mint van Austriában: azzal igen meg volnék elégedve. Miért? Azon téves nézet uralkodik, hogy Austriában a polgári házasság csak az úgynevezett szükség esetében van behozva: átalában azon vélemény uralkodik, hogy a Lajthán-tuli tartományokban, Austriában, csak szükség esetére való polgári házasság létezik. Nézetem szerint, — a ki némileg ismeri az osztrák törvényhozás állását. — ez tökéletesen téves. Austriában csak polgári házasság létezik ; igaz, hogy létezik egy speciális törvény . . » (Fölkiáltások bal felől: Nem tárgyaijuli!) Engedelmet kérek, erre én nagy súlyt fektetek; nagy súlyt fektetek azért, mert meg fogja, nézetem szerint, könynyiteni nálunk kötelezőleg leendő behozatalát a törvénynek az, ha kimutatom, hovy Austriában már kötelezőleg létezik. (Közbeszólások: Tárgyra!) Én ugy hiszem, tárgynál vagyok. Austriában, tisztelt ház, nem ítélnek egyházi biróságok a házasságok hatályáról, hanem a világi biróságok ; másodszor Austriában a világi bíróságok ezekről nem ítélnek, mint nálunk, az egyházi törvény; hanem az osztrák polgári törvénykönyv alapján. Nem áll tehát, hogy Austriában más házasság léteznék, mint olyan, mely az állam által elismerve, szabályozva van. És ezzel, tisztelt ház, fogom, ugy hiszem, indokolhatni szavazatomat, ha részemről bele nyugszom abba, hogy a ministerelnök kijelentése elégséges biztosítékul szolgáljon arra, hogy az egyház és állam közti viszonyok rendezésére kiküldött bizottság javaslata a napirendről levétessék; mert tisztelt ház, nem hiszem, hogy Austria mögött hátramaradjunk; mert ha az történnék e részben, méltán azt lehetne rólunk mondani, hogy a quotarendszerrel nemcsak a közös kiadásokról, hanem a közszabadsági kérdésekről is lett intézkedve, és lehetetlennek tartom, hogy Magyarország azon szabadságból, melylyel Austria bir, azon alkotmányosságból, melyet Austria élvez, talán csak 30°/

0-nyi quotát nyerjen. (Szavazzunk!) 9