Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-254
40 254. országos ölés június 22. 1874. gekr-3 nézve bátor vagyok előadni, hogy a bíróságokra bízni a végrehajtói teendőket nem akarom ; mert ha a bíróságok mostani elfoglaltságok közepett végrehajtásokkal terheltetnek: ez csak az igazságszolgáltatás rovására történhetne, a mennyiben ezek eszközlése a járások távolabb eső községeiben gyakran napot, sőt napokat vehetne igénybe, s addig az ügyek érdemleges elintézése függőben tartatnék. A bírósági segédszemélyzetben pedig nem látom azon garantiát, a melyet látok a vizsgálattételre kényszeritett és e nemű gyakorlattal foglalkozó végrehajtóknál. Továbbá, tisztelt ház, a végrehajtói intézmény eltörlése esetén a személyszaporitás legtöbb bíróságnál nélkülözhetlenné válik; már pedig az állam tulterheltetésének a jelen zilált pénzügyi helyzetben elejét venni : ugy hiszem, a magyar parlament első kötelessége. Figyelemreméltó továbbá, tisztelt ház, hogy a bírák segédszemélyzete meghatározott fizetésért egész odaadással szolgálja az államot, s ez esetben ezen szerény, de nemes hivatásában, ha most egy ujabb jövedelmi forrás nyittatik meg előtte: megzavartathatnék, és tartok attól, hogy a társadalom minden rétegében elharapódzott meggazdálkodási szédelgő törekvés a birói személyzetnél is irányadóvá lenne s reá fogna ragadni. Továbbá fölemlítem, tisztelt ház, hogy a tapasztalat mutatja, hogy a segédszemélyzetnél többnyire az irigység és féltékenység fogna fölköltetni és így súrlódás támadna; ha például a járásbiró az egyiket többször küldené ki, mint a másikat: meg volna az irigység és súrlódás, a mi pedig csak az igazságszolgáltatás hátrányára szolgálna. Bátor vagyok végre az elmondottakra néhány szerény megjegyzést tenni, ámbár ezek már érdemlegesen megtétettek Dálnoky Barna s Dulovics képviselő urak által; egyre azonban nem tétettek, a mi — nézetem szerint — igen fontos. Horánszky Nándor képviselő ur ugyanis joggyakornokokra akarja bízni a végrehajtások teljesítését. Ez által azok el lennének vonva magasztos hivatásoktól, és minő képzett ügyvédei lesznek Magyarországnak, ha a joggyakornokok kétharmada mellékes s egyedül alaki foglalkozásokkal töltik idejök nagy részét ? Ezenfölül az utazgatás és csavargás és ezzel járó dinom-dánom nem alkalmas arra, hogy a munkaszeretetet ápolja. Lehet e mellett ugyan valaki ügyes és jó végrehajtó; de ritkán marad szorgalmas s kitartó másoló-irnok. Ez véleményem és ennélfogva a határozati javaslatot el nem fogadom. De nem fogadom el Dálnoky Barna indítványát sem, mert én az említett törvényben igen sok hiányt látok, melyek közé tartozik a perlekedő feleknek a kézbesítések általi tulterheltése; továbbá az, hogy a szerves összefüggés a végrehajtók és a biróságok közt nincs kellőleg szabályozva; ezenfölül az árverési stádiumban tapasztaljuk, hogy az igen lassan megy ; mert ha a végrehajtó a végrehajtási dijat fölvette: az árverés kitűzésével és az árveréssel nem szokott törődni, s igy én utasíttatni akarom a ministert a módosítások beterjesztésére. A Lázár Ádám képviselő ur és többek által fölemiitett azon nézetre, hogy igen sok visszaélés követtetik el, az megjegyzésem, hogy mig az intézményeket ember tartja fön, addig visszaélések mindig lesznek. Hanem tessék gondoskodni az ellenőrzési jognak szigorú alkalmazásáról és e tekintetben az igazságügyminister urat fölszó liíani, hogy szabályozza. Továbbá azt veszik többen rósz néven a tisztelt igazságügyminister úrtól, hogy a bíróságokat kérdezte meg e tekintetben ; én e tekintetben nem óhajtok vitába elegyedni, s csak anynyit jelentek ki, hogy a törvényszékek tett nyilatkozatait az önzetlenség szép nyilvánulásának tartom, és a törvényszékeknek ez eljárása iránt méltánylásomat kifejezni az igazságérzet parancsolja. Igaz, ezzel csak önzetlenségüknek adták ők jelét; mert ellenkező esetben ők teljesíthetnék a végrehajtásokat, és mindenesetre igen szép mellék jövedelemre tennének szert. S ép ezért az önzetlen nyilatkozatukért csak méltánylásomnak adhatom kifejezését. Ezek után bátor vagyok a határozati javaslat módosítását tárgyazó indítványomat tisztelettel fölolvasni. (Olvassa:) ,Miután a birói végrehajtókról szóló 1871. évi LI. törvényczikk az igazságszolgáltatásnak gyorsítása s szabatosabbá tételére több kívánni valót hagy, s a gyakorlatban némely szempontból, főleg az árverési eljárásban tanúsított késedelem a végrehajtóknak a biróságokkali nem eléggé szerves öszszefüggése, s a feleknek, főleg a kézbesitésekkeli tulterheltetése miatt, módosítása szükségesnek bizonyult be. „Utasítsa a ház az igazságügyministert, hogy az 1871. évi LI. törvényczikknek a gyakorlat által kitüntetett hiányain orvoslását tárgyazó módosításai iránt javaslatát oly időben terjeszsze be, hogy az még ez évben tárgyalható s törvényerőre emelhető legyen." Matics János : A birói végrehajtói intézmény fölállításával a törvényhozás azon czélt kívánta elérni, hogy az igazságszolgáltatás gyorsabb és olcsóbb legyen. Az is mondatott, hogy a birói tekintély jobban fog emeltetni. Azonban hogy ez intézmény 1872-ben történt behozatala óta hivatásának meg nem felelt: az ez irányban nyilvánuló közvéleménynyel szemben, tagadhatatlannak lehet tekinteni. Nem lehet, okolni ezen intézményt, abstracte véve, mert más államokban a szóbeliséggel és közvetlenséggel divatozik; de perrendtartásunknak ez
