Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-269
388 269. országos ülés Julius 10. 1874. világosan ki volt adatokkal mutatva; de azon ada- I tok nélkül is tudjuk, hogy ezen §. ezer és ezer eddigi választótól fosztja meg az országot, és épen olyan választóktól, a kikben mind hazafiság, mind értelmiség tekintetében elég garantia volt; mert bátor vagyok kérdezni, hogy vajon ezen §. által nem épen a nagy alföldi magyar városok polgárai fognak-e leginkább szavazati joguktól elesni, a melyekben a lakási viszonyok olyanok, hogy középen van egy kommá, jobbról-balról egy lakrész, legfeljebb egyik-másik épületben van még egy szoba ? de három lakszobás épületek a ritkábbak közé tartoznak. Ha más volna a jelen választási törvénynek czélja: akkor teljesen meg vagyok győződve, hogy nem lett volna szükség a 4., 5., 6., 7., 8., 14. és 15. §§-ra. Hiszen ha megnézzük ezen §§-at: azok bonyolultak, szintén félremagyarázhatok, mint annak idejében ki fognak azoknak hiányai tűnni, hiánynyal teljesek. És, tisztelt ház, ezen hiányok, ezen sok félreértések vagy szándékos félremagyarázások ellen, melyek itt tért és táplálékot találnak, egyátalában nem biztosithat a curia, mint fölebbviteli hatóság, miután tudjuk, hogy a következő §§-okban igen kevéssé van gondoskodva mind a kellő nyilvánossáágról, mind arról, hogy annyi idő adassék a reclamatiokra, a mennyi azokra szükséges; de kellő biztosítékot nekem a curia kezébe letett reclamatio sem nyújthat e tekintetben. Azért vagyok bátor fölhívni a minister urat, hogy ha nyíltan bevallott czélja a törvényjavaslatnak csakugyan az, hogy félreérthetlen, sőt félremagyarázhatlan, világos, szabatos törvény terjesztessék be, és alkottassák a választás alapjául: akkor, miután úgyis az adó s nem birtok mennyisége tétetett a szavazatjog alapjává, ha már az átalános szavazatjog elejtetett, egyszerűsítse a minister ur a dolgot, és fogadja el következő indítványomat : Utasítsa a képviselőház a szőnyegen lévő törvényjavaslat első fejezete 3. és következő §-ai tárgyalásának fölfüggesztésével a központi osztályt oly szakasz szövegezésére, s annak még e törvényjavaslat tárgyalása alatti beterjesztésére, melyben a jelen fejezetben javaslatba hozott kathegoriák mellőzésével, egységes, s egyedül az adó kis könyv által igazolt adó-censusra legyen a választási minősitvény alapítva. Ha ezen elv elfogadtatik : akkor úgyszólván fölösleges dolog még a reclamatio is, s ez egyszerűsített mód mellett lehetetlen lesz minden pártszempontból való igaztalan eljárás. Nem mondom én, tisztelt ház, hogy legyen ez adó-census a mi óhajtásunk szerint. Legyen az önök számítása szerint megfelelő az 1848-iki törvény követelményeinek. De ez az önök álláspontja szerint is jobb, mert legegyszerűbb, világosabb és határozottabb, mint az, melynek szőnyegen lévő §-a is határozatlan, s ide-oda magyarázható. Ha jó törvényt akar a tisztelt minister ur, és nem fogadja el az eddig beterjesztett ide vonatkozó módositványokat: tisztán áll, hogy a czél nem az, mi be van vallva ; a czél egy nagy mistificatio, a czél az, hogy beköttessék a nemzet szeme, hogy ime akarunk jó törvényt, azonban alkotunk egy érdekeink szerint alkalmazható törvényt, hogy a legközelebbi választáskor is biztosithassa a túloldal a maga többségét, hogy elmondhassa: ime a magyar példabeszéd szerint három az igazság, harmadszor vagyunk már többségben, s ennélfogva, hogy majdan a bekövetkezendő Austriával való egyezség alkalmával az osztrák-magyar kényszer polgári házasság megköttessék önök által mind örökre. Teleszky István í Tisztelt ház! Ha a vita előre haladott állásában is egy pár perezre igénybe veszem figyelmöket: teszem ezt azért, mert álláspontomot jelezni kívánom, és némelyekre, melyeket előttem szóló képviselő ur elmondott, megakarom tenni megjegyzéseimet; főleg pedig azért, mert egy módositványt is leszek bátor a tisztelt ház figyelmébe ajánlani. (Halljukl) Mindenekelőtt csak egy pár szót akarok mondani az előttem szólott Körmendy Sándor tisztelt képviselőtársamnak, a kivel egyetértek abban, hogy a törvényjavaslat most tárgyalás alatt lévő §-át a központi bizottság szövegezése szerint, én sem fogadhatom el; de már nem csatlakozhatom azon nézethez, hogy az egész fejezet az osztályokhoz utasíttassák a végből, hogy egységes adó-census alapján uj törvényjavaslat terjesztessék be. Nem értek vele egyet főleg azért; mert ez által a nemzet által igen óhajtott választási törvény meghozatala elhalasztatnék, sőt talán lehetetlenné tétetnék. De nen bocsátkozom ezen indítvány további vitatásba azért, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy a tisztelt ház már határozott ezen kérdés fölött, midőn a törvényjavaslatot átalánosan a részletes tárgyalás alajrjául elfogadta; határozott akkor, midőn a törvényjavaslat czimét elfogadta, mely az 1848-iki törvény módosításáról és kiegészítéséről szól: holott azon indítvány nem az 1848-iki törvény módosítását, hanem legalább is a qualificatio tekintetében egészen uj választási törvény hozatalát czélozná. (Halljuk!) Tisztelt ház! Én a lakrészt mint censust átalában nagyon nehezen tudom elfogadhatónak tekinteni. Censust értek mint érték-censust, és mint adócensust: ennek mindkettőnek van positiv, határozott alapja; hanem olyan censust, tisztelt ház, melynek alapja semmi egyéb, mint a telken épített falak száma: én helyesnek nem találhatok. Valóban, tisztelt ház, a mennyire a városok viszonyait ismerem, alig vélek helyes összefüggést
